Az innováció esete a korrupcióval

2019. július 09. kedd - 10:25 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarország az Európai Unió innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott. 2011-ben Magyarország a 20. helyet érte el a tagállamok között. Azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, de a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható. 

Az európai Összesített Innovációs Index egy kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokat, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből épül fel. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)

Magyarország Összesített innovációs index pontszámai és helyezései

ÉvÁtlagpontszám*Helyezés
201169,0320
201268,1121
201366,4422
201465,1421
201563,9222
201662,8023
201763,1322
201866,2323

*Az uniós átlag százalékában (Forrás: EU Bizottság)

Az összetett mutató lehetőséget ad arra is, hogy megvizsgáljuk, mely területek húzzák le az ország teljesítményét. Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős, bár az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei eredménytáblán is az átszervezés indoklását találta meg. A GDP arányos állami K+F finanszírozás eléggé elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31%-a), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83%). A nem K+F-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető (ahogy még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is), a kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék.

Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is.

A magyarországi vállalatok kevés szabadalmat, ipari mintát alkalmaznak kínálatuk versenyképesebbé tétele érdekében és szerény az új termékekből származó árbevétel aránya is.

Miközben az eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos

Így védheted magad a negyedik ipari forradalomban
Újabb ipari forradalom korszakát éljük, amely alapjaiban alakítja át a munkaerő-piaci viszonyokat és a lehetséges karrierutakat. Milyen következményekkel jár a technológiai fejlődés a munka világában, és mire kell figyelned, hogy képben maradj? Ezt foglalja össze a téma szakértője.

környezet veszi körül a magyar cégeket, mégsem akarnak jobb terméket jobb áron kínálni ügyfeleiknek. Ennek nem az az oka, hogy a magyarországi kutatószféra nem látja el őket a szükséges tudással. Sem a GKI, sem más intézmény innovációs felmérései nem utalnak arra, hogy a vállalati válaszadók tömege panaszkodott volna a megfelelő tudáshoz, korszerű ismeretekhez való hozzájutás lehetetlenségére. (A nemzetközi felmérésekben sem jellemző e probléma felbukkanása.)

A közösségi innovációs felmérés szerint (a KSH kutatószobában elérhető adatok alapján) a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon. Magyarországon viszont van egyéb mód.

A Transparency International korrupciós indexe* és az EU Összesített innovációs indexe szerinti helyezések, 2018

Innováció és korrupció 1907.docx

*Minél előrébb áll egy ország a rangsorban, annál kisebb a korrupció (Forrás: Az intézmények honlapjai, saját szerkesztés)

Az ábrán az Európai Unió tagországainak 2018 évi helyezései láthatók a Transparency International Korrupció érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe szerint. A pirossal kiemelt jel mutatja Magyarország nem éppen büszkeségre okot adó helyét a tagországok között. A legalacsonyabb helyezést mindkét rangsorban Bulgária kapta. Innovációban (SII skála) Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupciós skálán jobb helyen állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a mienknél, de ők meg innovációban jobbak. Az összefüggés azonban szoros, a rangkorreláció 91,79% a két tényező között.

Ahhoz tehát, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat.