Az export lehet a kkv-k kitörési pontja

2013. december 04. szerda - 08:02 / piacesprofit.hu
  •    

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy miként tudnak minél többen kijutni a nemzetközi piacokra. A tervek szerint a következő, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát gazdaság- és térségfejlesztésre fordítják majd, míg a 2007-2013-as időszakban 15-20 százalék jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre.

Exportra fel kkv-k! – Kép: Pixabay

A hazai kkv-k döntő többsége a belföldi piacról él, ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések, az adórendszer átalakítása után a lakosságnál maradó források döntő része ma már a belső piacon marad, és elkezdett érezhetően megjelenni a belföldi fogyasztásban, ám ez még mindig csak az életben maradáshoz elég, a fejlődéshez kevés.

Nemcsak a hazai állóvízben tocsogó cégek vágyálma, de a kormány kifejezett szándéka is, hogy minél több hazai kis- és középvállalkozás jelenjen meg a nemzetközi piacokon. A magyar kkv-szektor részesedése az exportból egyelőre még elég alacsony, alig 11 százalék, ezt szeretné a kormányzat különféle ösztönzőkkel és támogatásokkal 20 százalékra tornázni az unió következő, 2014-től 2020-ig tartó költségvetési időszakában.

„A tapasztalatok szerint a hazai piacon sikeres, stabilan működő kkv-k többnyire a szomszédos országokban jelennek meg először. Ezt felismerve hozta létre a kormányzat a jelenleg 12 irodából álló Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely egyebek mellett üzleti partnerek keresésével, jogi tanácsadással már több ezer hazai vállalkozás első lépését segítette a külpiacra jutásban” – mondta Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.

Az államtitkár kitért arra is, hogy összességében növekszik a magyar kivitel az új uniós tagállamokba, illetve a keleti nyitás politikájának köszönhetően az Európán kívüli országokba, ami a kkv-k esetében is újabb kitörési lehetőséget jelenthet. Az államtitkár kiemelte a finanszírozás területén történt jelentős változásokat, ezek között említette az Eximbank feltőkésítését, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának elindítását vagy a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztését.

Az üzleti környezetet javításával összefüggésben a többi között a vállalkozói adók és az adminisztráció egyszerűsítését, illetve a csaknem 800 ezer munkavállaló után igényelt, az élőmunka terheit csökkentő kedvezményeket említette Szatmáry Kristóf a Világgazdaság üzleti napilap kkv-konferenciáján tartott előadásában.

Négy jó tanács, ha külföld felé kacsingat
Sok hazai cég kacsingat külföld felé, hogy ott keressenek maguknak partnert vagy beszállítót. Adunk négy tanácsot, mire érdemes fokozottan ügyelnie annak, aki kilép hazánk és főleg az unió határain kívülre üzletet kötni.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek