Az EU adta, a kormány elvenné

2014. július 23. szerda - 13:30 / kfarkas
  •    

A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A lapunknak nyilatkozó független szakértő szerint azonban mindenképpen üdvös, hogy a mezőgazdaság diverzifikációjára törekszik a kormányzat.

Az állattartókra koncentrálnak az első körben – Kép: SXC

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn jelentette be, hogy a munkahelyteremtés és a mezőgazdaság teljesítményének növelése érdekében átalakítják a területalapú támogatások rendszerét. Az idén kezdődött uniós költségvetési időszakban a területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente, vidékfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forint költhető 2020 végéig, és nemzeti forrásból mintegy 220 milliárd forint többletforrása lesz a mezőgazdaságnak. (Az időszakban egyébként a hazánknak jutó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások mintegy 600 milliárddal nőnek.)

Különösen az állattenyésztés, a kézimunka-igényes kertészeti növénytermesztés, vetőmagtermesztés esetében növekednek az agrártámogatások, azért, hogy minél több fejlesztésre nyíljon lehetőség – tette hozzá. Ennek alapján megduplázódnak az állattartók kiemelt támogatásai: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben, ami éves szinten 33-35 milliárd forintot jelent. (A másik két kiemelt ágazat többlettámogatásáról egyelőre nincs hír.)

A finanszírozás csak részben történik költségvetési forrásból, mert a nagybirtokok területalapú támogatásából 20 milliárd forintot von el a kormányzat. Ez azt jelenti, hogy 1200 hektár terület felett 100 százalékos lesz a területalapú támogatás elvonása, míg az 1000 hektár feletti birtokok területalapú támogatása 5 százalékkal csökken. Fazekas Sándor külön kiemelte, hogy csak azoktól a vállalkozásoktól vonják el a területalapú támogatást, amelyek csak növénytermesztéssel (jellemzően monokultúrás gabonatermesztéssel) foglalkoznak.

Alanyi jogon osztogatná az uniós pénzt a kormány
A Fidesz szerint normatív rendszert kellene bevezetni az uniós pályázati források elosztásánál a vállalati szférában. Ennek következményeképpen 2 millió euróig alanyi jogon kaphatnának pénzt a cégek.

A NAK támogatja, a MOSZ ellenzi

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint mivel az elmúlt hét évben az állatállomány drasztikusan csökkent, az állatok számát növelni kell, főként a kis gazdaságokban, hogy erősödjön a vidék népességmegtartó ereje. „Ez utóbbit segítheti még a munkaintenzív ágazatok – például az öntözés, a kertészet – fejlesztése, ezért a NAK támogatja a kormány által elfogadott programot” – hangsúlyozta a NAK elnöke.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint viszont hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány hétfőn bejelentett döntése, amely szerint az 1200 hektár feletti területen gazdálkodókat “megfosztják” az uniós támogatásoktól.

Hátrányba kerülhetnek ugyanis a magyar nagygazdaságok a területalapú EU-s pénzek átcsoportosítása miatt a külföldi versenytársakkal szemben – a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárának az ATV-ben elhangzott kijelentése szerint. Horváth Gábor azt mondta: a német, a francia, a cseh és a szlovák nagyüzemektől sem von el forrást az ottani kormány, de a magyar gazdaságoknak azonos árakon kell eladniuk termékeiket a világpiacon. A gazdaszervezet képviselője szerint az elvonások miatt csak a munkaerőn tudnak spórolni az érintett vállalatok, ezért több tízezer embert bocsáthatnak el. „Ez egy terrortámadás a mezőgazdaság ellen” – mondta az érdekképviseleti vezető.

A támogatás teljes megvonása 525 nagygazdaságot érint. Ezek a gazdaságok adják a magyar mezőgazdaság bruttó termelési értékének mintegy a negyedét, mintegy 600 milliárd forintot és összességében mintegy 60 ezer embert foglalkoztatnak. Egyes haszonállatokból – például sertésből – pedig itt tartják az állomány mintegy felét – közölte.

Széllel szemben az ökotermelők
Sem a jelenlegi piaci viszonyok, sem a kormányzati akciók nem ösztönzik a hazai termelőket, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak. A gazdasági válság megtörte a komoly fogyasztói bázis kialakulásának trendjét, így alig-alig fejlődik az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. Pedig az ökológiai termékek piaca fellendülőben van egész Európában és a világon.

Nem eszik olyan forrón a kását

„Mindenképpen üdvös, hogy a kormányzat a mezőgazdasági termelés diverzifikációjára törekszik” – jelentette ki a Piac & Profitnak Németh István gabonapiaci szakértő, a Magro.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős átrendeződés zajlott le a termelési szerkezetben, így az egyensúly felborult és túlsúlyba került a szántóföldi növénytermesztés. „Az állattartásban a termelők túlnyomó többsége csak kis- legfeljebb közepes termelőnek minősül akiknek még az a pénz is jól jön, amelyik a megemelt támogatás szétaprózódásánál nekik jut. A most bejelentett többletforrásnak köszönhetően tehát sokan járnak egy kicsit jól” – mondta Németh, aki szerint viszont a másik oldalon valóban lesznek nagy vesztesei a támogatások elvonásának.

A hektáronkénti 227 eurós területalapú támogatással (SAPS) számolva az ezerkétszáz hektár felett járó összeg mintegy 84 millió forint (272 ezer euró). Egy több milliárdos forgalmú cégnél ez ugyan jelentős érvágás, de nem létfontosságú. Azonban a területalapú támogatások képezik a mezőgazdaságban fix bevételként jelentkező összeget, amelyre például hitelfelvételnél szüksége van ezeknek a társaságoknak, hiszen az időjárás szeszélyessége miatt az éves bevételeik csak pontatlanul tervezhetőek. (Az a Növekedési Hitelprogramban részt vevő, vagy azt tervező agrárvállalkozásokat is kellemetlenül érinti. A program második szakaszában egyébként felülreprezentáltak az agráripari vállalkozások.)

A szakértő azonban kiemelte, hogy információi szerint szó lehet valamilyen „kompenzációról, amelyet a támogatások elvonása fejében kapnának a cégek. „Most minden azon múlik, milyen erős az érdekérvényesítő képességük” – hangsúlyozta. Véleménye szerint azonban amíg a támogatások elvonásáról szóló részletszabályok ki nem derülnek, lehetetlen megjósolni az intézkedés pontos hatásait.

Mindenképpen beindul egy átrendeződés a piacon, várhatóan az állattenyésztés profitvárakozásainak növekedésével együtt  nőni fog az állatállomány és az állatkereskedelem is. „A Magro.hu piactéren éves szinten mintegy százezer állatkereskedelmi ügyletet regisztrálunk, ez várhatóan gyorsan a duplájára fog nőni” – vélte, így a nagyobb állatállománnyal és a feldolgozók kiemelt támogatásával valóban születhetnek új munkahelyek. „Azonban erre ne számítsunk közvetlenül a  termelőknél. Aki eddig tartott 200 tehenet és most még hozzácsap húszat, az nem fog még egy embert felvenni. Az viszont előfordulhat, hogy azt az alkalmazottját, akit eddig feketén, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott most teljes munkaidőben bejelenti, így némiképpen fehéredhet a gazdaság” – mondta Németh István.

Kik lehetnek az érintettek?
A területalapú támogatások tavalyi megoszlása szerint a legtöbb támogatást jellemzően nemzeti parkok kapták, de a kormányzati források szerint megjelölt 525 társaságba az egyetemi tangazdaságok is beleesnek. A lista első helyén a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185,5 hektár után 1057,8 millió forint támogatást kapott, a második helyen a Bóly Zrt. szerepel, a cég 14 274,6 hektár után 994,4 millió forintot kapott, míg a Lajta-Hanság Zrt. 10 298,8 hektár után 717,4 millió forint támogatást vehetett igénybe. A sorban a következők a Dalmand Zrt., amely 609,9 millió forint, az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt., amely 586 millió forint és a Körös-Maros Nemzeti Park, amely 585 millió forint támogatást kapott tavaly. A Mezőfalvi Mezőgazdasági Zrt. 547,2 millió, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 541,2 millió, az Enyingi Agrár Zrt. 511 millió, a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. 454 millió, míg a Kiskunsági Nemzeti Park 441 millió forint területalapú támogatást kapott az elmúlt évben. Azonban mivel sem a nemzeti parkok, sem a tangazdaságok nem (csak) monokultúrás termelésre rendelkeztek be (a Hortobágyi Nemzeti Park területén például jelentős állattenyésztés folyik, itt található az ország szürkemarháinak, vagy rackajuhainak jelentős része), így az eredeti bejelentés szerint ezeket a társaságokat a sajtóban megjelent híresztelésekkel szemben várhatóan nem érinti a forráselvonás. Pontos adatokkal azonban a várhatóan érintett cégekről még nem rendelkezünk.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor