Az élmény tesz eladhatóvá

2015. július 04. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

35 éves korukra meg kell alapozniuk egzisztenciájukat a cirkuszművészeknek. Ezt Vági Bence, a Recirquel alapító-művészeti vezetője is tudja, és ennek tudatában menedzseli a mind hazánkban, mind külföldön egyre sikeresebb újcirkusz-társulatot. Az eredetileg táncművészként, majd zenés rendezőként végzett szakember szerint leginkább a varázs, illetve az adja el a produkciókat, hogy a néző az életükkel játszó szuperhősöket lát a színpadon.

Vági Bence
Kép:Recirquel

Hogy született meg az elgondolás, hogy Magyarországon, fiatal magyar cirkuszművészekkel egy a Cirque du Soleilhez hasonló társulatot létrehozzanak?

Talán éppen a Cirque du Soleilhez van a legkevesebb köze az ötletnek. Már gyermekkoromban megszállottan rajongtam a klasszikus cirkuszért. Később Angliában táncot és koreográfiát tanultam. A diplomamunkámat cirkusszal kapcsolatos témákból állítottam össze.

Ön is be tudna mutatni néhány cirkuszi produkciót?

Ilyen szempontból sosem volt közöm a manézshoz, én táncosként dolgoztam. Hozzáteszem, igen hasonló az a kálvária, amit egy artista és egy táncos bejár élete során. Mindkét szakma jócskán megterheli az ízületeket és sok lemondással jár. Lényeges különbség, hogy az artisták munkáját bizonyos zsánerek esetében folyamatosan belengi az életveszély, míg a táncosokról ez nem mondható el.

Melyik korosztály az előadások célközönsége?

Talán a legszélesebb nézőközönsége a cirkusznak van valamennyi előadó-művészeti ágazat közül. Ennek az az oka, hogy az artistaművészek közvetlenül kommunikálnak a nézővel. Gyakorlatilag a hat éves gyerekektől a nyolcvanéves idős emberekig jegyet váltanak az előadásainkra. Biztosan tudjuk, hogy a Facebookon szerveződött rajongói táborunk jórészt a 25 és 40 közötti korcsoport képviselőiből áll

Mi teszi igazán eladhatóvá az egész estét estés előadásaikat?

Sosem az eladhatóság volt az elsődleges szempont.

Akkor úgy teszem fel a kérdést, hogy “mi vonzza a közönséget a nézőtérre”…

Talán az, hogy egy olyan élménycsomagot adunk a nézőknek, amit rajtunk kívül talán csak a moziban kaphatnak meg. Miközben valaki a vászon előtt ül, azt látja, hogy a szuperhősök repkednek és megmentik a világot. Ezáltal a színpadon is azt láthatja a publikum, hogy a művészek az életükkel játszanak, miközben egy történetet mesélnek, azt kell mondanom, hogy ez elég vagány. A moziban viszont mindenki tudja, hogy ami a cselekményben zajlik, az nem a valóság. Senki sem kezd el izgulni a színész, vagy a kaszkadőr testi épségéért. Az artista viszont tényleg fent van 12 méter magasban biztosítókötél nélkül és ezzel az életét kockáztatja. Ez a kulcs. Igaz, a Recirquel nem a hagyományos irányvonalat képviseli, vagyis nem kör alakú porondon dolgozik, a néző nem érzi a fűrészpor illatát, de egy olyan élményt adunk cserébe, hogy a közönségnek nincs hiányérzete. Természetesen fontos, hogy a dramaturgiailag is jól felépített előadásaink érzelmi töltettel is rendelkeznek. A művészek nem egyszerűen bemutatják a szaltókat, hanem egy olyan koreográfiával fűszerezik meg azokat, hogy a néző megértse a többletjelentést. Az, hogy előadásainkkal bekerülhettünk a Művészetek Palotájába, annak köszönhető, hogy az artista elemeket magasművészeti környezetbe helyezzük.

Miután amellett, hogy kulturális értékkel rendelkeznek, a társulat maga nyilvánvalóan egy üzleti vállalkozás is. Fontos kérdés, hogy milyen biztosításokat kötnek az artistákra.

Valamennyi cirkuszművészünk számára kötünk biztosítást. Nyilván adott a társadalombiztosítás, azonban emellett egy speciális, az extrémsportolók által is ismert biztosítás is szükséges. Ugyan szerencsére nem jellemzőek a komolyabb balesetek, de a biztosítók mégis magas kockázatúként kezelik a tevékenységünket. Nekünk garanciát kell vállalnunk arra, amire egyébként is nagy hangsúlyt helyeznénk: a biztonságra és a rekvizitek állandó ellenőrzésére, karbantartására. Több munkatársunk kifejezetten ezzel foglalkozik.

Pontosan hány embert foglalkoztat a Recirquel?

Tizenöt főt. Ebben benne van a menedzsment, és jómagam, a művészeti vezető is. Ez komoly felelősség is, hiszen egy artistának 10-15 év alatt kell megkeresnie azt a pénzt, amelyet egy átlagember egy életen át kap, mert igen fiatalon, 30-35 évesen kiöregszik. Akárcsak egy élsportolónak, ennyi idős korára meg kell teremtenie az egzisztenciáját.

Nagyságrendileg mennyit keres egy cirkuszművész?

A művészek keresete rendszerint szakmai teljesítményük és ismertségük függvényében alakul, mely nemzetközi viszonylatban jóval magasabb egy magyar átlag fizetésénél.  Tudomásom szerint a Cirque du Soleil szólistái havi több millió forintot is megkereshetnek.

Annak ellenére, hogy alig három éve működnek, már külföldön is jártak. Hova utaznak legközelebb?

Már felléptünk Oroszországban, Franciaországban és Szerbiában idén pedig Hollandiába indulunk. Jövőre dél-amerikai és Kanadai turnét tervezünk.

Valamennyi tagjuk magyar. Kapnak állami támogatást?

Elég csekély mértékben. Viszonylag kevés az olyan pályázati lehetőség, amely az általunk képviselt műfajra is kiterjed. Az elmúlt évtizedekben alig vettek állami szinten tudomást a cirkuszművészetről, aminek az lett az eredménye, hogy az artisták már fiatalon arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot. Célunk, hogy olyan programokat indítsunk, hogy a tehetségeket visszacsábítsuk.

Kóré Károly

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor