Az egész áfát csökkenteni kellene

2016. március 21. hétfő - 12:09 / piacesprofit.hu
  •    

A sertésáfa csökkentése kapcsán újra napvilágra került a magyar adórendszer legnagyobb gondja: a túl magas áfakulcs. Európa legmagasabb forgalmi adója ugyanis adóelkerülésre ösztönzi a vállalatokat, a feketegazdaságban eltűnő pénz mennyisége több százmilliárd forintra tehető.

új hitelprogramot indít a jegybank

Kép:Fotolia

Aki esetleg hiányzott a sertés részeit oktató általános iskolai tanórákról, az bőven bepótolhatta tudásbeli hiányosságait az elmúlt hónapokban. Néhol kafkai, néhol könnyfakasztó állásfoglalásban tudatta az év elején az adóhatóság, hogy a sertés mely részeinek értékesítése jogosít fel a csökkentett áfamérték alkalmazására. Megtudhattuk, mi a különbség a comb, a lapocka és a karaj vagy éppen a tarja között.

A kialakult abszurd helyzet az egyik példája annak, hogy az Európai Unió általában miért nem javasolja kedvezményes áfakulcsok bevezetését. Az elhatárolási kérdésekből eredő adminisztratív költségek rendkívül magasak, nem is beszélve a vonatkozó informatikai vagy nyilvántartási költségekről. Ráadásul a tét is jelentős: nagyon nem mindegy, hogy ugyanazt a terméket huszonhét, vagy 5 százalékos áfa terheli – hívta fel a figyelmet Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda alapítója legfrissebb blogbejegyzésében.

Nem kétséges, ez a 20 százalék feletti árkülönbség komoly versenyelőnyt jelent a sertéságazatnak az élelmiszeripar többi ágazatával szemben. Más élelmiszeripari ágazatok képviselői el is kezdtek ezért aktívan lobbizni, hogy ők is bekerülhessenek az 5 százalékos áfakörbe. Jelen cikk írásakor épp a tojástermelők küzdenek ezen privilégiumért, de korántsem kizárt, hogy más ágazatok is vérszemet kapnak.

De miért is kapnak a sertéstermelők kedvezményes áfakulcsot?

A sertéságazat, hasonlóan az élelmiszeripar sok más ágazatához, táptalaja az adócsalásoknak. A 27%-os adómérték sokakat csábít arra, hogy valós tevékenység nélküli társaságok alapításával, fiktív számlák kibocsátásával, fantom tulajdonosokkal vagy egyéb módon az állami kassza helyett a saját zsebükbe vándoroltassák az adó összegét. Ha az adó csak 5% a 27% helyett, szól a hivatalos érvelés, akkor az adócsalások ezen ösztönző ereje meg fog szűnni.

Különadók: most már látszik, hogy nem volt jó ötlet
Az elmúlt években sorra bevezetett különadókból jelenleg 15 féle van a magyar adórendszerben. Az Orbán-kormány adózási csodafegyvere csökkenti az ország versenyképességét, fölöslegesen bonyolítja az adórendszert és hosszú távon mindenképpen káros a gazdaságnak.

És talán ez el is vezet a magyar adórendszer egyik legfőbb betegségéhez. A 27 százalékos áfakulcs világviszonylatban egyedülálló. Már az is kérdéses volt a bevezetésekor, hogy az áfakulcs egyáltalán meghaladhatja-e az EU által maximálisnak ajánlott 25 százalékos adómértéket. Innentől kezdve nem is meglepő: a költségvetési bevételekben elért 25 százalékos részarányával messze az áfa biztosítja a legfőbb adóbevételt. De mindezt milyen áron? A 27 százalékos áfa adóelkerülésre, adócsalásra buzdít. És egy magyarországihoz hasonló társadalmi környezet és adómorál mellett ennek a csábításnak sokan nem tudnak ellenállni. Bár erre nézve csak közvetett statisztikák léteznek, de valószínűsíthető, hogy a rendszerben elcsalt áfa összege évente több százmilliárd forintos nagyságrendre tehető.

A legtöbbet az áfacsalások ellen kell harcolni

Az adóhatóság és a bűnügyi szervek energiáinak a legnagyobb részét ma Magyarországon az áfacsalások elleni küzdelem köti le. Közben kényszerjogszabályok tömege született az elmúlt években az áfabevételek megvédése érdekében. Gondoljunk csak az EKÁER rendszer bevezetésére, vagy a pénztárgépek adóhatósághoz történő bekötésére. Ebbe a körbe tartozik a fordított áfa kiterjesztése is a gazdaság egyre több ágazatára – még ha az az EU heves ellenreakcióját váltja is ki. És ez az egyik legfőbb mozgatórugója a kedvezményes áfakulcsok alkalmazásának – legyen szó akár ingatlan-, akár sertéshús-értékesítésről.

Tök felesleges az adók nagy része
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda számításai szerint jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó (ÁFA) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1%-nál kisebb mértékű bevételt generál.

Mi lehet hát a megoldás? Valószínűleg fájdalmas lenne lemondani a rendkívül magas áfakulcs miatt keletkező többlet költségvetési bevételekről, de talán megérné végiggondolni, mivel is járna az áfakulcs gyökeres, és az Európai Uniós áfakulcsok átlaga közelébe történő leszállítása. Csökkenhetne ezáltal az adócsalási fenyegetettség, megszűnne az igény a kedvezményes adókulcsokra és jelentős energiák szabadulnának fel a NAV-on belül is. Nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy mindez jelentős költségvetési bevételcsökkenéssel járna: érdemes visszaemlékezni az 1990-es évek közepére, amikor a társasági adókulcs 36%-ról 18%-kal való csökkentésével a költségvetés többletet tudott generálni a társaságiadó-bevételekben.

Persze, nem kétséges, hogy az áfakulcs jelentős csökkentése igenis költségvetési bevételcsökkenéssel járna, amelyet valahonnan pótolni kellene. Pusztán a nemzetközi tapasztalatokat, a magyar adómértékeket és a költségvetés bevételszerkezetét elnézve erre a jövedelemadó-kulcsok növelése vagy a vagyonadó bevezetése jelenthetne megoldást.

Így lehetne egyszerűbb és igazságosabb az adórendszer
A magyar adórendszer nemcsak sokat vesz el a dolgozóktól és a cégektől, hanem iszonyatos adminisztrációval jár, és itt-ott diszkriminatív is. A szakemberek most 29 pontos javaslatcsomagot állítottak össze, hogyan lehetne a rendszer egyszerűbb és igazságosabb.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor