Elöljáróban érdemes megválaszolni azt a kérdést, hogy mitől lesz egy vállalkozás innovatív. Nem kell, hogy feltétlenül vadonatúj, forradalmi technológiával álljon elő, az Európai Bizottság és az OECD által készített oslói kézikönyv harmadik kiadása alapján ugyanis innovációnak számít minden új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing-módszer, illetve új szervezési-szervezeti módszer bevezetése. A kérdést azért is fontos felvetni, mert a vállalkozások egy része félreértelmezheti a kérdést
2012 és 2014 között a megvizsgált vállalkozások negyede, azaz 25,6 százaléka hajtott végre innovációt – derült ki egy a KSH által végzett felmérésből. Az arány az előző felmérés esetében meghaladta a 32 százalékot. A csökkenés annak ellenére érhető tetten, hogy a vizsgált időszakban a termék- vagy eljárás-innovációt folytató vállalkozások aránya nőtt. Ennek egyik oka lehetett, hogy a megkérdezett vállalkozások kevesebb szervezeti vagy marketinginnovációs tevékenységet jelentettek, mivel többségük a kérdőív kitöltésénél is követte az innovációs járulékkedvezmény megállapításához alkalmazott K+F+I minősítés szellemiségét, így sok esetben csak a termék- vagy az eljárás-innovációt tekintették innovációnak. Pedig az innovációhoz, a közvélekedéssel ellentétben, nem kell labor.
A tevékenység mértéke és típusa azonban nagymértékben függ a foglalkoztatottak számától, illetve hogy melyik ágazatban tevékenykedik az adott vállalkozás. A nagy, 250-nél több főt foglalkoztató szervezetek 55,1 százaléka, míg az 50 fősnél kisebbek 21,7 százaléka tartozik az innovatív vállalkozások közé. Az ágazati adatokat tekintve pedig a gyógyszeripar, a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás lett a leginkább újító terület – hívta fel a figyelmet az eredményeket közlő Széchenyi Tőkealap blogjának legfrissebb bejegyzése.
A kisvállalkozások árbevételének 25,2 százaléka származik az új vagy továbbfejlesztett termékek eladásából, ami mintegy másfélszerese az előző időszakban mért aránynak. A középvállalkozásoknál kicsit kevesebb, az árbevétel 19,8 százalékát adták az innovációból származó bevételek. A 250 vagy annál több főt foglalkoztató vállalatok esetében 30,2 százalékot tesz ki az új vagy továbbfejlesztett termékek eladásából származó árbevétel részesedése.
A KSH megkérdezte a nem innovatív vállalkozásoktól, hogy miért nem végeztek innovációt. A válaszadók 91 százalékban jelölték meg azt, hogy nem volt szükségük az innovációra, 8,9 százalékban pedig azt, hogy felmerült az innováció, de különböző akadályok miatt nem valósult meg. A fenti adatokból azonban jól látszik, hogy az innovációs tevékenység komoly részét adhatja a cég árbevételének. Az innováció típusától és újdonságától függően pedig akár hosszú távú stabil növekedést is generálhat a cég számára.
