Az állásinterjú másik oldala

A nyár második fele és az ősz eleje az állásváltoztatások időszaka. Rendszeresen olvashatunk arról, hogy az álláskeresés során a munkavállalóknak mire érdemes odafigyelniük az önéletrajztól, az első benyomásig, illetve miről, mikor beszéljenek vagy kérdezzenek. Arról azonban sokkal kevesebb szó esik, hogy a munkáltatók képviselői milyen bakikat követhetnek el egy állásinterjú során. Szakértőnk erre világít rá.

A kritikus fiatal generációk (Y, Z) már megjelentek a munkaerőpiacon. A megközelítésmódjuk és az elvárásaik egy munkahellyel kapcsolatban már koránt sem „a munka az életem” elv mentén zajlik. Számukra az inspiráló környezet, a jó munkahelyi légkör meghatározó, és kevésbé félnek váltani is, ha nem érzik jól magukat valahol.

Kritikusabban közelítenek az állásinterjúkhoz is.

Ma már nemcsak az a kérdés, a munkáltatónak megfelel-e a munkavállaló, az is egyre gyakrabban merül fel kérdésként, a munkavállalónak megfelel-e a munkáltató. Az interjúztatónak is érdemes odafigyelnie, tehát, hogy a legígéretesebb jelentkező ne csusszanjon ki a kezéből, illetve, hogy a cégről ne rajzolódjon ki előnytelen kép.

Kép: Pixabay

Készüljünk fel

A jelentkezőknek a szakemberek azt tanácsolják, hogy az interjúra vigyenek magukkal az életrajzukból (pályázatukból) legalább néhány példányt – ezzel is jelezve mindenre kiterjedő alaposságukat és felkészültségüket. Azonban a munkáltató részéről komoly balfogás, ha azért kéri el a reménybeli kolléga életrajzát, mert felkészületlensége okán, fogalma sincs arról, ki is lépett be a szobába.

„Öltözzünk fel”

Nemcsak a jelentkezőnek „illik felöltöznie” az interjúhoz (ezt kísérletek is igazolják), hanem a munkáltató képviselőinek is. Az alulöltözöttséget sértőnek érezheti a munkavállaló, különösen, ha okkal feltételezhette a munkáltató által sugallt imázs alapján, hogy a formálisabb öltözködés az elvárt a cégnél, és ő, ennek megfelelően jelet meg.

30 fok felett kicsit lazul a nyakkendő
Az üzleti életben alapvetően egész évben igen szigorú az öltözködési etikett. Ám még a legszigorúbb szektorokban is lehet lazítani a nyakkendőn a kánikulai hőségben. Egy picikét...
Ugyanakkor az állásinterjú is üzleti tárgyalás, ahol az öltözék a fellépésre és a tárgyalási pozícióra és stílusra is hatással van. Az interjúztatónak sem mindegy tehát, hogy miben ül le „tárgyalni”.

Ne tegeződjünk - azonnal

A jelentkezőket óva intik attól, hogy az interjút azzal kezdjék: „Tegeződhetünk?”.  Ugyanakkor a munkáltatói oldal képviselőjétől is súlyos hiba, az interjú elején felajánlani a tegeződést, mondván: „A cégünknél tegeződünk,…”

Ne feledjük, az interjú alanya még nem a munkatársunk, hanem „csak” egy szimpatikus idegen. Pusztán azért, mert esetleg a cég munkatársa lesz, ez a gesztus, ebben a szakaszban, indokolatlan tolakodás.

Ugyanakkor egyre szélesebb körben terjed a tegeződés, éppen ezért érték és érdemes is látnunk, hogy a munkatársunk birtokában van-e a „nem tegezés” eszköztárának (magázás, önözés, teccikezés). Nem minden üzleti partner vagy ügyfél örül annak, illetve engedi meg, hogy (le)tegezzék. Egy magázódni „nem szerető” munkatárs kellemetlen lehet a cégnek, és jó, ha ez az interjú során kiderül.

Stresszinterjú

A stresszinterjú alkalmazásának célját és eszközeit néha nagyon félreértik. A stresszinterjú a „zavarba hozatal” és nem a megalázás eszköze. A stresszkérdésnek szánt magánéletet durván firtató kérdések, amellett, hogy súlyos bárdolatlanság, mindössze azt jelentik, hogy az interjúztató sem a HR szakma alapvető fogásaival, sem a munkajog szabályozásával nincs tisztában.

Nem úri huncutság az etikett: viselkedni tudni kell(ene)
A jó modor nem afféle úri huncutság, hanem a sikeres érvényesülés feltétele. Rugalmasság és magabiztosság, amitől mások jobban érzik magukat a társaságunkban, miközben mi uraljuk a terepet. Jogászként csinált karriert Erdős Zsuzsanna etikett-coach, de érezte, nincs a helyén. Sokáig nem ismerte fel a vágyott új utat, bár, mint mondja, mindig is érezte, hogy „ott van az orra előtt”.
Ráadásul, az okkal felháborodó jelentkező, jó ha csak elutasítja az állásajánlatot, illetve a facebook-on osztja meg lesúlytó véleményét az interjúztatókról, és nem a hatóságokhoz fordul.

Mindenképp küldjünk értesítést

Az egyik leggyakoribb hiba, amit a jelentkezők sérelmeznek, hogy a munkáltató nem jelez vissza az interjút követően. Mindössze külön érdeklődésére vagy a hosszú hallgatásból jöhet rá az érinett, hogy nem járt sikerrel.

Noha, valójában, csak egy elegáns formalevélről lenne szó.

A levélben a munkáltató megköszönheti a pályázó érdeklődését, a cég iránti bizalmát. Esetleg arról tájékoztatja, hogy az életrajzát a cég adatbázisába (az ő korábbi hozzájárulása alapján) rögzítették, ha esetleg látnának számára egy új lehetőséget, értesítik. Illetve, további sok sikert kívánhat a jelentkezőnek.

Ezzel az apró gesztussal a vállalkozás kiemelkedhet a konkurensei közül, mert még a sikertelen pályázó is jó szívvel beszél róla, a – sajnos - szokatlan emberi gesztus okán. A későbbiekben pedig okkal reménykedhet a munkáltató, hogy a munkavállaló nyitott lesz egy másik munkára.

Nem hatalmas gesztusok, amelyeket a jelentkező elvár egy interjú során, ezért is méltatlan a munkáltató részéről nem élni ezekkel az eszközökkel.

Erdős Zsuzsanna üzleti etikett tanácsadó és coach www.erdosetikett.hu

A tökéletes kombináció: angolosan udvarias, franciásan könnyed

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo