Az áfacsalások országa vagyunk

2016. szeptember 06. kedd - 06:06 / piacesprofit.hu
  •    

Évente mintegy 750 milliárd forintra tehető az az áfaösszeg, amelyet elcsalnak az államkasszából. Nem csoda, hogy az adóhatóság egyre újabb és újabb eszközökkel küzd az áfacsalások ellen. De egy kis méz is kellene a bot végére….

nincs menedék lichtensteinben

Kép: SXC

Jó pár honfitársunk állt már megrökönyödve az előtt, hogy ha egy londoni taxistól számlát kér, akkor meg kell elégednie egy tömbből kitépett papírcetlivel. Ha nyugatra elhagyjuk az országot, szintén gyakran szembesülünk annak a nehézségével, hogy a benzinkúton vagy a szállodában kapott számlára felírassuk cégünk nevét, székhelyét, az adószámról nem is beszélve. A másik oldalról megközelítve a dolgot, egyre kevésbé csodálkozunk azon, amikor azt tapasztaljuk, hogy a hazánkba látogató külföldi üzletemberek túlélési szókészletében az „egészségedre” és a „köszönöm” szavak mellett ott szerepel az „áfás számla” kifejezés is.

Mindezen példák is hűen érzékeltetik a kelet-közép-európai és a nyugatabbra fekvő EU-s államok adómorálja között fennálló mély szakadékot. És ha ezek önmagukban nem lennének elegendőek, érdemes fellapozni az Európai Bíróság adóügyekben hozott ítélettárát, és látjuk, mennyire különböző ügyek foglalkoztatják az adózókat ott és itt. A nem túl fejlett adómorálon túlmenően a magyarországi adóztatás másik fájó pontja adórendszerünk kiegyensúlyozatlan jellege: míg más országokban az áfa csupán az egyik a legnagyobb bevételt termelő adónemek közül, addig nálunk a forgalmi adó részaránya – köszönhetően a világviszonylatban egyedülálló 27 százalékos áfakulcsnak – kiugróan magas – írta Jalsovszky Pál, a Jalsovszky ügyvédi iroda alapítója legfrissebb blogbejegyzésében.

Az áfacsalás országa vagyunk

Nem is meglepő ezek után, hogy némi leegyszerűsítéssel az áfacsalás országának számítunk. A kormányzat által is elismerten évente körülbelül 750 milliárd forint az az áfaösszeg, amely nem kerül be az államkincstárba. Még mindig tetten érhetők az áfacsalásnak egyes primitív megnyilvánulásai (például a számlagyárak), habár mára már az áfacsalók többsége is egyre szofisztikáltabbá válik, és ki tudják használni az Európai Unió (nem eléggé) egységes áfarendszerének a gyenge pontjait.

Az egész áfát csökkenteni kellene
A sertésáfa csökkentése kapcsán újra napvilágra került a magyar adórendszer legnagyobb gondja: a túl magas áfakulcs. Európa legmagasabb forgalmi adója ugyanis adóelkerülésre ösztönzi a vállalatokat, a feketegazdaságban eltűnő pénz mennyisége több százmilliárd forintra tehető.

A fentiekre reagálva az ország pénzügyi vezetése már évek óta az egyik legfontosabb adópolitikai célnak tekinti az áfabevételek megvédését. Be kell látni, nem is rossz eredménnyel: az elmúlt 3-4 évben kifejezetten hatékony, egyedi és nemzetközi mércével mérve is kimagasló színvonalú eszközök születtek ezen a téren. Elegendő itt akár a pénztárgépek adóhatósághoz történt bevezetésére, akár az EKÁER–rendszerre gondolni: a kezdeti gyakorlati nehézségek és széles körű ellenállás ellenére ezek az intézkedések mind-mind rendkívül sikeresnek bizonyultak és hozzájárultak az áfabeszedés hatékonyságának a növeléséhez.

Ez már a Szilícium-völgy

Ezen út következő állomásaként a napokban jelentette be a gazdasági tárca azon szándékát, mely szerint 2017-től az elektronikus számlázó rendszereket online módon vezetik be az adóhivatalhoz. Ezáltal a hatóság azonnal értesülhet egy-egy, 100 ezer forint értéket meghaladó összegű számla kibocsátásáról. Ez oda vezet, hogy az áfacsalók elveszítik azt az akár csak pár hétben is mérhető, de rendkívül fontos időbeli előnyt, amely a számla kibocsátása (és az áfa összegének beszedése), valamint a bevallás időpontja (és az ellenőrizhetőség kezdete) között eddig fennállt. Ez pedig értelemszerűen tovább fokozhatja az áfacsalások elleni fellépés hatékonyságát: az adóhatóság akár egy számla kibocsátását követő napon is lecsaphat az általa gyanúsnak vélt számlakibocsátóra.

Tényleg működik a csodafegyver?
Sok fegyvert vetettek be az elmúlt években a feketegazdaság elleni küzdelemben, kiszélesítésre került a fordított áfa alkalmazási köre (amelynek segítségével például sikerült kiszűrni a gabonaneppereket), majd sor került az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek és végül az elektronikus árukövetési rendszer (EKÁER) bevezetésére is, amely élesben idén március elsejétől indult el.

Láthatóan a harc eggyel magasabb technikai szintre került, és a hatóság kifejlesztett egy újabb csodafegyvert. Ha már az EKÁER–rendszer bevezetésénél azt gondoltuk, hogy pár lépéssel a nemzetközi tendenciák előtt járunk, akkor a mostani fegyver már mindenképpen szilícium-völgyi léptékekkel mérhető. Még ha a bevezetés valószínűleg számos technikai nehézséggel fog is párosulni, sokan kétségbe vonják majd az új intézmény összeegyeztethetőségét az európai áfarendszerrel, valamint komoly kérdés az is, hogy a NAV mit tud majd kezdeni a hirtelen rázúduló tömeges információmennyiséggel, de az irány mindenképpen üdvözítő.

Méz is kellene a bot végére

Azt természetesen kár lenne várni, hogy pusztán a számlázó rendszerek adóhatósági bevezetésétől megoldódik minden. Éppen ezért talán megfontolandó lenne a bot másik végére egy kis mézet is csepegtetni, és tényleg megvalósítani a már sokszor beharangozott, „együttműködő adóhatóság” koncepcióját. De miközben a saját házunk táján sepregetünk, ne gondoljuk azt, hogy tőlünk nyugatra minden tökéletesen működik. Vélhetőleg hasonló megfontolásokból Ausztriában is éppen az elmúlt hónapokban vezették be a … Na mit is? Igen, a nyugtaadási kötelezettséget. Míg mi a Szilícium-völgy élvonalában vagyunk, addig nyugati szomszédunknál lényegében most fedezik fel a mobiltelefont. Bár az más kérdés, hogy láthatóan ők eddig tökéletesen elvoltak a vezetékes telefonnal is.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor