Áttörés előtt az adóeltitkolás elleni küzdelem?

2013. június 10. hétfő - 11:20 / kfarkas
  •    

A költségvetési hiány szintje nem csak az európai államoknak okoz súlyos problémákat. A megoldást sokan az adócsalás és az eddig jogszerűnek tartott adóelkerülés elleni küzdelemben látják.

Előbb-utóbb feltűnnek az adócsalók – Kép: SXC

Éppen ezért az Európai Unió mellett az OECD is egyre erőteljesebben üldözi ezeket a magatartásokat: a szervezet múlt heti párizsi ülésén több új ország csatlakozott ahhoz a többoldalú megállapodáshoz, amely fejlődő országok vonatkozásában is, a jövedelemadók mellett más adónemekre is kiterjeszti az adóhatóságok közötti együttműködést. A megállapodás támogatóinak száma immár 60 fölé emelkedett. Az aláírók között olyan, a nemzetközi adótervezésben kedvelt államok is szerepelnek, mint Málta, Szingapúr, Belize, Aruba és Brazília. Az információátadásba ezzel az adóparadicsomok is beszállhatnak. Magyarország egyelőre még nem tagja az együttműködésnek, de ez könnyen megváltozhat a jövőben. (Éles, – egészen pontosan börtönfalnyi – különbség van az adótervezés és az adóelkerülés között. Az offshore is lehet ugyanis legális és etikus.)

Az állami költségvetések egyre növekvő forrásigénye erősen ráirányította a figyelmet a jogellenes adókikerülés és az eddig jogszerűnek tartott adóelkerülés elleni küzdelem szükségességére. A nemzeti adóhatóságok most már azokat a vállalkozásokat is támadják – például a Facebook, Google vagy az Apple – melyek a jogszabályok szövegével összhangban ugyan, de agresszív adótervezés útján igyekeznek adóterheiket csökkenteni. Ahhoz, hogy az adóhatóságok hatékonyan tudjanak fellépni ezen vállalkozásokkal szemben, információkra van szükségük, ezeket pedig sok esetben más államok hatóságaitól kell beszerezniük. Mint azt korábban megírtuk, a Tax Justice Network tavalyi felmérése, amely 139 ország offshore-ba kimentett vagyonát vizsgálta, hazánk érintettségét mintegy 240 milliárd dollárra becsüli. Magyarország ezzel az előkelő második helyet szerezte meg a kisíbolt vagyonok európai toplistáján (Oroszország mögött), míg világszerte a szintén nem lebecsülendő 13. helyezést, pedig olyan mezőnyben indultunk, amelyben ott szerepelt Nigéria, ahonnan olajmilliárdokat lopott ki a politikai elit, vagy Líbia, ahol a Kadhafi család szerzett óriási vagyont. A hazánkból kilopott összegnek csak a tizede is elég lenne, hogy sohasem látott fejlődést indítson el a magyar gazdaságban.

Gyengén fialt az adóamnesztia
Két évvel ezelőtt a magyar kormány lehetőséget adott az offshore-számlákra kimentett pénzek visszahozására. Lázár János szerint 67 milliárd forint érkezett haza Magyarországra, amiből mintegy 7,1 milliárd adó került befizetésre. Ez az akció december 31-én lejárt. A politikus kiemelte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint legkevesebb 1000 milliárd forint van még külföldön, de egyes becslések szerint ez a kétezer milliárd forintot is elérheti. Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában is folyik a kivitt pénzek vitája, Ausztriában is 15 milliárd eurós összeget keresnek.

Az államok többsége a kettős adóztatási egyezmények felhasználásával igyekszik minél több információt beszerezni más államokból. Ez sokszor csak részmegoldás, mert a különleges struktúrák rendszerint nem korlátozódnak egyetlen másik ország területére, és több országgal kell egyszerre együttműködni. Ráadásul, a kettős adóztatási egyezmények alapján főként a megkeresés alapján történő információátadás az elterjedt, csak kevés példa van az automatikus és a spontán információcserére. Az Európai Unión belül ehhez képest számos további eszköz áll rendelkezésre, de ez jórészt a tagállamok területére korlátozódik. (Magyarországon a pénzügyi bűncselekmények többsége adócsalás.)

“Az OECD és az Európa Tanács által kimunkált multilaterális egyezmény több újítást hoz az adóhatóságok közötti nemzetközi együttműködésben. Egyrészt, multilaterális jellegénél fogva olyan EU-n kívüli államok – akár adóparadicsomok – is részesei lehetnek, amelyekkel nincs kettős adóztatási egyezmény. Másrészt, a megállapodás az adófajták jóval szélesebb körére terjed ki, így a jövedelemadók mellett a vagyonadók, az illetékek, a forgalmi adók, és – a vámok kivételével – bármilyen más adó az információátadás tárgyát képezheti. A megkeresés mellett fontos szerepet kap az automatikus és a spontán információcsere, és lehetségessé válik az adóvizsgálatok lefolytatásában, valamint az adóbeszedésben történő együttműködés is. Ráadásul, a megszerzett információkat az adóhatóságok bizonyos feltételek mellett átadhatják más országok hatóságainak is” – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

Az egyezményt még 1988-ban dolgozták ki, a jelentősége pedig azzal nőtt meg igazán, hogy 2010 óta már nem csak az OECD és az Európa Tanács tagországai, hanem fejlődő országok is csatlakozhatnak hozzá. Ennek megfelelően az OECD múlt heti találkozóján újabb 12 ország jelentette be támogatását, ezzel több, mint 60-ra nőtt azon országok száma, melyek vagy aláírták az egyezményt, vagy csatlakozási szándékukról nyilatkoztak. A régiós államok közül részt vesz Csehország, Lengyelország, Románia, Ukrajna, Ausztria és Szlovákia, és a csatlakozók között szerepelnek olyan harmadik államok, mint Oroszország, az USA, Kanada, Ausztrália, India, Japán, Dél-Afrika és Törökország. Az adótervezésben használt államok közül többek között Málta, Szingapúr, Belize, Aruba és Brazília is csatlakozott.

“Magyarország egyelőre nem írta alá az egyezményt. Mivel azonban már 20 EU tagállam, számos kelet-közép-európai ország és több fejlődő állam is részese az egyezménynek, arra lehet számítani, hogy előbb-utóbb Magyarország is a csatlakozás mellett dönt. Tekintettel arra, hogy az EU tagállamok jelentős része már tagja az egyezménynek, az egyezményes harmadik államokból egyes információk már most is eljuthatnak a magyar adóhatósághoz, és ez fordítva is igaz. Ha Magyarország csatlakozik, akkor tovább bővülnek az adóhatóság lehetőségei: újabb egzotikus államokból, még több adót érintően elérhetők lesznek az információk” – mondta el Békés Balázs.

A magyar GDP tízszerese tűnik el évente

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Mint azt a Piac & Profit Online is megírta, Algirdas Šemeta az EU adóügyi biztosa a következő lépéseket emelte ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös uniós politika célkitűzései közül: az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítése, az EU-s adóazonosító jel bevezetése, automatikus információcsere, közös adózói karta és erőteljesebb fellépés az adóparadicsomi adótervezéssel szemben.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor