Átrendeződik és felfuthat az élelmiszeripar

Az Atradius iparági elemzése szerint a következő öt évben éves szinten 3-4 százalékkal nőket az élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat továbbra is a magyar gazdaság egyik legfontosabb szektora, az 500 legnagyobb hazai vállalat közül minden tizedik az élelmiszeriparban működik.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 

A termékgyártás területén az élelmiszeripar a második legnagyobb munkaadó, és egyben a harmadik legnagyobb termelő.  Ez a szektor állítja elő az ország teljes ipari termelésének több mint 10 százalékát.

Az iparági elemzés szerint a várt bővülést a reálbérek növekedése, az alacsony infláció, az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése miatt következhet be, és a folyamatokat erősíti a kormány azon terve is, amely szerint csökkentenék a hal, a zöldség és gyümölcs áfáját.

„A kormány októberben épp azért biztosított 300 milliárd forintot az élelmiszeripar fejlesztésére, mert érzékelte az ágazat legfőbb problémáját: az alacsony hatékonyságot és jövedelmezőséget. Az áfacsökkentés pedig a lakossági fogyasztást visszafogó magas adók negatív hatását ellensúlyozza” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az italok piacán főleg a sör-szegmensben zajlott átrendeződés. Tavaly a japán Asahi megvette a Drehert, a Molson Coors pedig a Borsodit. A magyar vállalatok, pl. a Zwack vagy a Békési Pálinka főleg a tömény italok között vannak jelen.

Az üdítő-szegmenst a regionális trendnek megfelelően a Coca-Cola és a Pepsi dominálja. Az alkoholos italokra kirótt jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó a kínálat drágulását okozta, ez pedig csökkentette a keresletet.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben a Tesco volt a vezető vállalat 2016-ban, 2,5 milliárd eurós árbevétellel.  Ebben a szegmensben tovább nőtt a verseny, de a piac minden szereplőját sújtja a bérnyomás. A Spar például tavaly és idén 40 millió eurót költött a béremelésekre, és jövőre folytatja a bérfejlesztést.

Eközben

a diszkontláncok, az Aldi vagy a Lidl terjeszkednek és egyre több vásárlót csábítanak el a hagyományos láncoktól, mégis az első öt helyen három magyar vállalatot, a Coopot, a CBA-t és a Reált találjuk
– mondta az országigazgató.

A gyártói piac szétaprózottabb, mint a kiskereskedelem. A magyar márkák itt is képesek voltak felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, vagy akár le is győzni őket. Így jól szerepelt a Pick Szeged és a Gyermelyi is.

Olcsóbb fizetni, mint alkalmazni
A nagyáruházak számára előírt kötelező létszámfelvételt kikerülhetik a multik, ha fizetnek. Az adószerű közteher átlagosan egymillió forintot hozhatna a kisebb települések élelmiszerüzleteinek. Ezt azonban egyelőre nem érdemes készpénznek venni, mert a törvény nem biztos, hogy átmegy az uniós szabályzaton.
Az élelmiszer-kereskedelemre korábban jellemző áfacsalásokat az EKÁER-rendszerrel és az online pénztárgépekkel sikerült visszaszorítani, de még mindig gyakoriak az étolajjal, kávéval, vagy akár élelmiszer-adalékokkal kapcsolatos pénzügyi-gazdasági bűncselekmények.

Méri Dániel, az Atradius kockázatelemzője szerint ugyanakkor biztató, hogy a beszállítók óvatosabbak lettek, és egyre gyakrabban kérik az ismeretlen partnerek vizsgálatát a hitelbiztosítóktól, amivel például az olyan csalásokat meg lehet előzni, amikor egy bűnöző egy fiktív vállalat képviselőjének adja ki magát és így rendel hitelre árut.

Az Atradius tapasztalata szerint a magyar élelmiszeriparban a számla kiállításától a fizetésig 30-60 nap telik el.  A késedelmes fizetések, a nemfizetések és a fizetésképtelenségek száma az elmúlt évben nem nőtt. – „Ugyanakkor a fizetésképtelenségi ráta a szektorban tavaly 3,5% volt, míg a gazdaság egészének átlaga 2,7% körül alakult. Emellett az elmúlt években több élelmiszer-nagykereskedő ment csődbe, mint korábban.  A magyar élelmiszeriparra általánosan jellemző a magas tőkeáttétel és a banki, valamint a szállítói finanszírozástól való erős függőség” – mondta Méri Dániel.

 

 

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo