Aranyat ért a megszorítás májusban

2013. december 24. kedd - 07:30 / kfarkas
  •    

Alig-alig kellett megszorítania a kormánynak májusban ahhoz, hogy Brüsszel végre biztosítottnak lássa, hogy három százalék alatt marad a költségvetési hiány, és lekerülhessünk az uniós szégyenpadról. A hónapban a 2013-as év slágerei, a trafikbotrány és az online kasszák ügye is fordulóponthoz érkezett, és könnyes búcsút vehettünk a citromos sörtől is.

Május a virágzó rétek és az hosszú tél után újjáéledő természet mellett egy Varga-csomagot is hozott nekünk. Ennek előzménye, hogy az addigi kormányzati intézkedések nem győzték meg az Európai Bizottságot (EB) arról, hogy Magyarország képes lesz tartani a három százalék alatti hiánycélt. A hónap elején a bizottság 2013-ra még 3 százalékos GDP-arányos magyar költségvetési hiányt jelzett, jövőre viszont már 3,3 százalékos deficittel számolt előrejelzésében. Az EB téli prognózisa a magyar államháztartási hiányt 2013-ra és 2014-re még egyaránt 3,4 százalékosra becsülte, de akkor még nem volt ismert a 2012-es tényadat: télen a bizottság még 2,4 százalékos deficittel kalkulált, a tényleges hiányadat viszont 1,9 százalék lett.

Ennek folyományaként háromlépcsős költségvetési kiigazítást jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, első körben a kormány 92,9 milliárd forintot zárol a költségvetésben annak érdekében, hogy Magyarország kilenc év után kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól.

Első pillantásra úgy tűnt, hogy még ezek sem lesznek elegendők a brüsszeli kételyek szétoszlatására, így kamatadót és brutális reklámadót is bejelentett a kormány. Azonban már az első intézkedés meggyőzte Brüsszelt, hogy igenis szigorúan vesszük a költségvetési fegyelmet, így május végén az Európai Bizottság felülvizsgálta korábbi véleményét, és azt javasolta az uniós tagállami kormányokat képviselő tanácsnak, hogy szüntesse meg a túlzott mértékű – GDP-arányosan három százalék fölötti – költségvetési hiány miatt Magyarország ellen folyó eljárást. Hazánkkal együtt 5 országra vonatkozóan hangzott el ilyen ajánlás.

Már Bécs sem jelentett menedéket
Ausztria májusban jelentette be, hogy kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak lazításáról. Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, amelyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számos, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Ez óriási siker volt az Orbán-kormánynak, hiszen ezt 2004-es uniós csatlakozásunk óta még egyetlen kormány sem volt képes elérni. Igaz, rá is fért a kormányzatra a sikerélmény, mert több más fronton komoly kudarcok fenyegették. (Valószínűleg az egyik kétségbeesett pillanatban született az ötlet, hogy kerüljenek óriásnyulak a háztáji gazdaságokba.) Többek között május elsején kellett volna elindulnia az adóhatósághoz online kapcsolattal bekötött pénztárgépek rendszerének, a kivitelezés a szűkre szabott határidők és a rendelkezésre álló kapacitások hiánya miatt azonban akadozik. Habár az intézkedés már több közeli országban komoly sikereket hozott, és az idei költségvetés is jelentős bevételt remélt az új rendszer révén, az elkapkodott kivitelezés miatt májusban már látszott, hogy még a 2014 január elseje is optimista dátumnak tűnik.

Új pályázatot kellett kiírni több mint ezer trafik esetében is: az első kör után ugyanis  2013. március 28-án eredménytelenként kellett lezárni a koncessziós pályázatokat 1400 esetben. Az első körös pályázaton ugyanis, főként kistelepülések esetében, nem tudtak eredményt hirdetni, mivel érvényes pályázat sem érkezett az alacsony forgalmat ígérő trafikok nyitására. Ekkor már biztos volt, hogy a trafikrendszer megindulása több száz településen totális csőd. Még az sem segített, hogy a trafikokban a fagyi és a jégkrém árusítását is engedélyezték.

Jó hír jött viszont a magyar gazdaságból: évtizedek óta először sikerült 2 százalék alá szorítani az inflációt. Közel 40 éve (1974 óta) nem mértek olyan ütemű inflációt Magyarországon, mint 2013 áprilisában. A fékezést a rezsicsökkentéssel érintett területek, valamint az üzemanyagárak esése támogatta, az élelmiszerárak azonban az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak. (Januárban 3,7, februárban 2,8 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban a fogyasztói árak.)

Könnyes búcsút vehettünk a citromos söröktől. A májusban kihirdetett új szabályozás értelmében már nevében is meg kell különböztetni a sörtől azokat a termékeket, amelyekhez az érlelést, szűrést követően a sör ízét, illatát, színét, jellegét megváltoztató bármilyen anyagot hozzáadnak, és ezáltal lényegében új terméket hoznak létre. Nevük akkor tartalmazhatja a „sör” kifejezést, ha a gyártó a fogyasztó számára egyértelművé teszi, hogy a sör csupán a készítmény egyik alkotóeleme. Így lehet például: sörkeveréket, sörmixet vagy sörtartalmú italt árulni.

Május végének időjárása sem örvendeztette meg a magyarokat: a szokatlanul hűvös, csapadékos idő lelombozta a kedélyeket, a hónap végén pedig elért minket az elmúlt száz év legnagyobb árhulláma, ami a Dunán levonult júniusban. A csapást csak példás összefogással volt képes kivédeni az ország, ám az árvíz más kérdéseket is felvetett: meddig tartható a dunai és a tiszai gátrendszer a jelenlegi viszonyok között? Ezzel azonban már sorozatunk következő részében, a nedvesen induló, ám napfényben záródó júniusi összefoglalónkban foglalkozunk majd.

Bizakodtak is, meg nem is a hazai vállalkozások
Májusban még törékenynek tűnt a hazai gazdaság növekedése, bár a vállalatok belföldi és külföldi piaci helyzetének megítélése javulást mutatott ki az MFB-indikátor 2013. tavaszi felmérés eredményeiben. Azonban a vállalkozói szféra még nem bízott a tartós fellendülésben: a cégek a készletezésben, a forrásbevonásban és a humánerőforrás-fejlesztés terén egyaránt kivártak.