Amire vigyázni kell az „egyforintos” szerződéseknél

2016. február 02. kedd - 12:06 / piacesprofit.hu
  •    

Gyakran fordulnak elő az úgy nevezett „egy forintos” szerződések, amikor egy üzletrészt, céget vagy egyéb vagyontárgyat jelképes összegért ad el az egyik fél a másiknak. Csakhogy ennek van egy komoly veszélye.

veszélyes lehet az egy forintos szerződés

Kép:Pixabay

Gyakran előforduló eset, hogy a szerződő felek azért, hogy az ajándékozási illetéket elkerüljék, jelképes vételárat szabnak meg a szerződésekben. Cégátadáskor, ingatlanadásvételnél, vagy más, nagy értékű vagyontárgy tulajdonosváltása esetén viszont ez a szerződés megtámadható – és az adóhivatal figyelmét is magára vonhatja.

A korábbi Ptk. kimondta, hogy „ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.” Az új Ptk. azonban ennél is tovább ment, és úgy fogalmaz, hogy „ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg ugyanakkor a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.”

Hogyan változnak az elévülési szabályok az új Ptk.-ban?
Szemben a korábbiakkal, az új Ptk. alapján már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha az a szubjektív feltétel teljesül, hogy a felek felismerték, hogy feltűnő az értékaránytalanság például egy üzletrész, a cég vagy egyéb vagyontárgy értéke és annak egyébként jelképes vételára között, vagy vállalták ennek a kockázatát (és ez bizonyítható is), akkor ez a szerződés nem megtámadható a felek által – figyelmeztet Balázs Katalin ügyvéd a Bisnode céginformációs szolgáltató blogján.

Ezzel a jogalkotó gyakorlatilag a szerződéskötő felekre teszi a terhet, hogy mérlegeljék, milyen kockázattal jár egy ilyen feltűnően értékaránytalan ügylet, mert ha ezt a kockázatot vállalják, később ezt a szerződést erre az okra hivatkozva nem támadhatják meg.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a szabály nem jelenti azt, hogy az adóhatóság egy ingatlan adásvételi szerződéskor – ha az ingatlan vételárát a felek túl alacsonyan határoznák meg – ne szabhatná ki a vagyonszerzési illetéket, egy magasabb érték (azaz a jogszabály által is előírt forgalmi érték) alapján (ez utóbbi alapja ugyanis az Illetéktörvény megfelelő passzusa.)

Kötelező cégmódosítás: a szakértő válaszol
Még mindig ezrével vannak olyan kft-k, amelyek nem tettek eleget az új Ptk. által kötelezővé tett tőkeemelésnek, pedig egyre közelebb kerül a határidő. Ezzel kapcsolatban dr. Garancsi Georgina ügyvéd ad választ az ezzel kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek