Alábecsülik a családi vállalkozások erejét

Az elmúlt évben a családi vállalkozások kétharmada növelte értékesítéseit világszerte, és még ennél is többen remélik, hogy a kitűzött, ambiciózus növekedési céljaik 5 éven belül valóra válnak. Gondot jelent viszont a képzett munkaerő toborzása, valamint az örökítés megtervezésének folytonos problémája.

Világszerte növekednek a családi vállalkozások, a 2011 során elért 65 százalékos értékesítési növekedés is ezt példázza, szemben a 2010-es évvel, mikor kevesebb mint a fele volt ez az érték. A növekedés főleg Kelet-Európában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten volt számottevő. Csupán a megkérdezettek 19 százaléka tapasztalt értékesítési csökkenést 2011-ben, az előző időszaki 34 százalékhoz képest derül ki a APwC pénzügyi tanácsadócégének nemzetközi kutatásából, amely során több mint 30 országban kérdezték meg 1952 családi vállalkozás vezérigazgatóját.

Az egyik legnagyobb gondot az öröklés jelenti - SXC

A jövőt tekintve a családi vállalkozások nagyon optimisták, az elkövetkezendő öt évben 81 százalékuk számít stabil vagy gyors és egyben agresszív növekedésre. A bővülést tervezők 93 százaléka magabiztos cégének növekedési kilátásait illetően.

Norbert Winkeljohann, a PwC szakértője szerint a felmérésükből egyértelműen kiderül, hogy a családi vállalkozások alulértékeltek. Nagyban és stabilan hozzájárulnak a globális gazdaság és a társadalom fejlődéséhez, ám ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy megfelelően támogatnák őket az egyes kormányzatok az adózást vagy a finanszírozást tekintve.

Gondot jelent a képzett munkaerő és az öröklés

Az egyik legnagyobb kihívás, mellyel a családi vállalkozások szembesülnek, a képzett munkaerő toborzása. A megkérdezettek 43 százaléka számára jelent ez problémát, míg 2010-ben, az előző felmérés alatt, csak 38 százalékuk említette a toborzást mint problémaforrást.

„Az örökítéssel kapcsolatos problémák, gyakorta keveredve családi bajokkal, konfliktusokkal, politikai kérdésekkel, továbbra is sok fejtörést okoznak a családi vállalkozások számára. Problémaforrás továbbá a nem családi alkalmazottak vonzásának és motiválásának nehézsége. Példaképpen, a kutatás felfedte, hogy a családi vállalkozások csupán felénél van a tulajdonosok között „részvényesi” (szindikátusi) szerződés, és 21 százalékuknak nincs kidolgozott eljárása az ezzel kapcsolatos konfliktusok kezelésére” – tette hozzá Antall György, a Réti, Antall és Társai ügyvédi iroda, PwC Legal cégtársa.

Miként lehet sikeresen működtetni egy családi vállalkozást?
A családi tulajdonú vállalkozások közül azok a cégek teljesítenek a legjobban, amelyekben az ügyvezetői feladatokat nem családtag látja el, ugyanakkor a vállalati kultúra kontrollja egyértelműen a családé.
A külső tényezők között továbbra is a piaci körülmények, a kormányzati politika és szabályozás jelentik a legnagyobb kihívást. A kutatásban részt vett országok közül Görögországban a válaszadók 64 százaléka, Oroszországban a 49 százaléka és a Közel-Keleten a 46 százaléka jelezte, hogy mindez komoly problémákat okoz. A megkérdezettek 66 százaléka szerint az általános gazdasági helyzet jelenti majd az elkövetkezendő 5 év legnagyobb kihívását.

Gyorsaság, rugalmasság

A családi vállalkozások úgy vélik, hogy struktúrájukból adódóan sok előnyt hordoznak – legfőképpen gyorsaságukat, rugalmasságukat, hosszú távú stabilitásukat tekintve. Kulcsszerepet játszanak az állásteremtésben, állandóságot jelentenek egy kiegyensúlyozott gazdaság számára és vállalkozó szelleműek is.

A megkérdezettek úgy gondolják, erősebb értékrenddel rendelkeznek, mint más üzleti vállalkozások. 81 százalékuk szerint, még a nehéz idők alatt is keményen küzdenek azért, hogy megtartsák az alkalmazottaikat, rendkívül elkötelezettek a fizetett munkaerő és az őket körülvevő közösség problémáinak megoldása iránt.

Az utódlás lehet a családi vállalkozások rákfenéje
A családi vállalatoknál tradicionálisabb gazdálkodási formát keresve sem találhatnánk a privát szektorban, komoly problémát jelent azonban számukra a cégutódlás kérdése. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is.
A kutatás megmutatja, hogy a családi vállalkozások úgy érzik, bizonyították hűségüket és megbízhatóságukat, hiszen még ilyen nehéz idők során is munkahelyeket teremtenek. Ugyanakkor elégedetlenek az állami támogatásokkal, és úgy vélik, nem becsülik igazán a gazdaságban betöltött szerepüket.

Hogyan tovább?

Pozitívumként említve az Ausztriában, Kanadában, Hongkongban, Indiában, Máltán, Mexikóban valamint a Közel-Keleten működő családi vállalkozások úgy hiszik, a kormány tudatában van e gazdasági szféra jelentőségének. A világszerte működő családi vállalkozások többsége szerint azonban a hatalmon lévő kormányok többet is tehetnének, hogy segítséget nyújtsanak, például az alábbiakhoz hasonló intézkedésekkel:

•             Az öröklést támogató adózási feltételek kidolgozása és az eljárások leegyszerűsítése;

•             Anyagi ösztönzők nyújtása az induló családi vállalkozások számára;

•             Speciális adótámogatások (például a munkaerő hosszú távú alkalmazása után vagy a nyereség visszaforgatásáért);

•             A hitelhez jutás megkönnyítése;

•             Engedmények, motiváció a kutatás-fejlesztésre, az új technológiába való befektetésre;

•             Tréningek és támogatások nyújtása (például az örökítés megtervezését, a nemzetközi terjeszkedést, a belső konfliktusok kezelését és a professzionális menedzsmentet tekintve);

•             Hálózatok kialakítása, ezáltal tanácsadás a családi vállalkozások számára.

Norbert Winkeljohann összefoglalásképpen elmondta: „A PwC 2012-es családi vállalkozások felmérés bebizonyította, hogy a családi vállalkozások stabilak, életerősek és sikeresek. Ambiciózusak, vállalkozó szelleműek és stabil profitot termelnek – még a jelenleg fennálló bizonytalan gazdasági környezetben is.”

Ki örökölje a céget? A szabályozás segíthetne
A meghatározó magyar családi cégek döntő többségénél a közelmúltban jött el, vagy a következő években lesz aktuális a generációváltás, ám ahhoz, hogy ezt zökkenőmentesen bonyolítsák le a magyar GDP közel felét adó vállalkozások, komoly változásokra lesz szükség belső rendszereikben, folyamatmenedzsmentjükben és tulajdonosi szerkezetükben A cégutódlás kérdésében kiemelendőek a külső, például a jogszabályi környezet hatásai, amelyek tekintetében szintén várható elmozdulás a jövőben – hangzott el a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA), a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (FBN-H), valamint az M27 ABSOLVO közös konferenciáján.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo