Egy nemrégiben megjelent EU-s tanulmány adatai szerint 2011-ben körülbelül 193 milliárd euróra – azaz a magyar éves GDP körülbelül duplájára – rúgó bevételkiesés származott az áfaszabályok áthágásából és az elmaradt áfabefizetésekből az uniós országokban – mutat rá a MAZARS legfrissebb összefoglalója. Magyarországon az áfacsalások összege 2012-ben elérte az 1 milliárd eurót, ezért ennek a kérdésnek a kezelése kiemelt jelentőségű „A belföldi adócsalások egyik hatékony ellenszere a fordított adózás kiterjesztése lehetne, de ennek jelenleg uniós korlátai vannak" – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS Kft. szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt rámutatott: a fordított adózás előnye, hogy adóalanyok közötti ügyletek esetén a teljesítés után nem az értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó fizeti az áfát, hanem a vevő. Vagyis az eladó nem tüntet fel áfát a számláján, így nem tud mivel „eltűnni”. A vevő pedig a beszerzés után megállapítja mind a fizetendő, mind a levonható áfa összegét. (Nem csak a nagyobb cégek trükköznek az adóval: a kisvállalkozók sem szeretnek számlát adni.)
Áfa vagy csalfa?
A MAZARS szerint a fordított adózás azért optimális megoldás a visszaélések kezelésére, mert a csalók jelenleg éppen az általános forgalmi adó közvetett adó jellegét, illetve azt a folyamatot használják ki, amellyel a jogalkotó biztosítja, hogy az áfa összegét a termék vagy szolgáltatás végfelhasználói fizessék meg.
Ebben a folyamatban ugyanis az eladó áfával növelten bocsátja ki a számláját, a vevő az árban rendezi az áfát, amit majd az eladó bevall és megfizet az adóhatóságnak. Annak érdekében, hogy az áfa összege csak a fogyasztás végső stádiumában jelenjen meg ténylegesen az árban, a vevő bevallásban levonhatja az eladó számlájában megfizetett áfa összegét. Ha viszont a vevő által – a beszerzés során – megfizetett, majd levont áfát az eladó tudatosan nem vallja be és nem fizeti meg az adóhatóságnak, áfacsalást hajt végre. Az ilyen cégek pedig általában ezt követően megszűnnek, vagy értékesítésre kerülnek, és mire az adóhatóságnak bármi is feltűnne, az érintettek eltűnnek, az áfaösszeg utólagos beszedésére pedig már nincs lehetőség – tette hozzá a jelentés. Az élelmiszer-gazdaság szereplői szerint a magas áfa miatt nem lehet harcolni a feketegazdaság ellen.
Játék határok nélkül
A MAZARS összefoglalója szerint szintén adócsalásra ad lehetőséget az áfarendszer azon jellemzője, hogy az országból kiszállított termékek (közösségi vagy exportértékesítések) áfamentességet élveznek. Vagyis ezen értékesítések után az eladónak – szemben egy belföldi értékesítéssel – nem kell áfát fizetnie. Amennyiben az eladó közösségi értékesítésként „színlelve” adómentesen értékesíti a ténylegesen belföldön értékesített terméket, akkor ugyancsak adócsalást követ el.
Habár az adómentesség alkalmazásának megvannak a szigorú dokumentációs feltételei (kiszállítást igazoló dokumentáció, CMR, szállítólevél stb.), nem könnyű az eladó dolga. Számos esetben ugyanis nem is az eladó, hanem annak vevője jár el törvénytelenül. Míg a vevő a szerződésben a megvásárolt termékek kiszállítására vállal kötelezettséget, addig a valóságban az átvett termékeket belföldön értékesíti. S amennyiben kiderül, hogy az eladó nem volt eléggé körültekintő (mert például nem megfelelő dokumentációval rendelkezik), az adómentesség jogosulatlan alkalmazása miatt tőle követeli az adóhatóság a 27 százalékos áfát.
„A két módszer ráadásul kombinálható is: a legjelentősebb költségvetési csalásokat azok az esetek okozzák, amikor a termék több adóalanyon keresztül, több tagállamban megfuvaroztatva tűnik el végül valahol az értékesítési láncolatban. Ezek elkerülésére – vagy legalábbis a következmények csökkentésére – csak úgy van lehetőség, ha a különböző tagállamok adóhatóságai szorosan együttműködnek az ilyen, adócsalás érdekében létrejött láncolatok felderítésében és felszámolásban” – foglalta össze Nyári Zsolt.
Eredetiből – fordítva
Magyarország bizonyos szolgáltatásokhoz és értékesítésekhez kapcsolódóan már bevezette a fordított adózást, ilyenek egyes építőiparral kapcsolatos szolgáltatások, illetve a használt ingatlan, a nevesített hulladékok, valamint mezőgazdasági termékek értékesítése.
„A lehetőségek korlátozottak. További területekre csak uniós engedéllyel lehetne kiterjeszteni és – bár számos tagállam már jelezte arra vonatkozó szándékát, hogy újabb területeket, tevékenységeket vonna a fordított adózás hatálya alá – várhatóan még sokáig kell várni, hogy a fordított adózás általános érvényűvé váljon” – mutatott rá Nyári Zsolt.
„Általános probléma a fordított adózással érintett termékkör vagy szolgáltatás beazonosítása, illetve a pontatlan beazonosításból adódó kockázatok kivédése. Ha ugyanis ez nem sikerül, akkor az adóhatóság adóhiányt állapíthat meg a hibás félnél” – magyarázta Nyári Zsolt. Példaként említette, hogy nem mindig egyértelmű, hogy a földmunka vagy a kertépítés esetén alkalmazandó-e a fordított adózás.
Ha az eladó tévesen alkalmazza a fordított adózást, akkor azért büntetik meg, mert nem számolt fel áfát. Ha pedig az eladó áfásan számláz, bár fordítottan, áfa nélkül kellett volna, akkor a vevő azért büntethető, mert olyan áfát vont le, amelyet az eladónak – ha az ügylet fordított áfás – nem kellett volna felszámítania.