Adóváltozások: sok kicsivel sokra megyünk

A nagyobb hangsúlyt kapott változások mellett, mint a reklámadó vagy az áfa csökkentése, a jövő évre érvényes adótörvény-módosítás tervek között számos más, az ügymenetet és a könyvelést komolyan érintő változást találhatunk. Ezeket gyűjtöttük csokorba a Deloitte szakértőjének segítségével.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Május elején nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek az új adótörvényeket tartalmazó csomagot. Sorozatunk első részében a gazdaság kifehérítését szorgalmazó intézkedéseket dolgoztuk fel, majd pedig a reklámadót érintő módosításokat vettük górcső alá, most pedig azokat a változásokat nézzük meg Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlege partnerének segítségével, amelyek többségükben ugyan nem a teljes a cégvilágot érintik, de sok vállalkozás ügymenetébe, könyvelésébe hoznak újdonságokat.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

Szigorodnak a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel alkalmazhatóságának feltételei is. A javaslat alapján az adóalap csökkentésének feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy a társasági adó – vagy az annak megfelelő adó – meghatározásánál figyelembe veszi, vagy vette az egymás között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét. Ezekre fontos lenne ügyelni, mert egyrészt az év elejétől megváltozott a kapcsolt vállalkozás fogalma, másrészt sok vállalkozásnál ketyegnek ebből fakadóan időzített bombák.

Így lesz EKÁER-köteles a kisteher
A kormányzat a 2017. január elsejétől érvényes adótörvényekben a fuvarozókat és termelőket komolyan érintő változást tervez. Eszerint, ha a gépjármű össztömege a felrakodást követően meghaladja a 3,5 tonnát, EKÁER-köteles lesz.
Kötelező IFRS áttérés határidejének módosítása

„A javaslat több módosítást tartalmaz az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával kapcsolatban is. A legjelentősebb változás, hogy a hitelintézetekre és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan az IFRS-ek alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérést egy évvel elhalasztották. A javaslat továbbá a 2017. évtől való áttérés lehetőségét is megengedi” – részletezte Veszprémi István.

Az IRFS-elszámolásra történő áttérésről, hogy kinek és miért érni meg, itt olvashatja összefoglaló írásunkat.

Jövedéki adó

Komoly változások jöhetnek a jövedéki adó terén is: 2018-tól teljesen elektronikussá válik az adatkezelés és az ügyintézés. A borászatok ugyanakkor mentesülnek az adóregisztrációs kötelezettségek alól, megszűnik a többféle adóraktár, egyetlen adóraktár marad. A dohánytermékekre és az alkoholos italokra ezentúl nem adójegy, hanem zárjegy kerül, és ez az elektromos cigarettákra is vonatkozik majd, mivel azokat is a dohánytermékek közé sorolja az új jövedéki törvény. Drágábbak is lesznek a cigaretták: a dohánytermékek jövedéki adója három lépésben összesen 29 százalékkal emelkedik 2017 végéig, az első emelésre idén szeptember elsejétől kerül sor.

Az üzemanyagok jövedéki adója is változik, a kormány ugyanis kompenzálni szeretné az alacsony olajár miatt kieső adóbevételeket. Ezután, ha a kőolaj világpiaci ára (egész pontosan az északi-tengeri Brent hordónkénti ára) 40 vagy 50 dollár alá esik (a végleges határt az Országgyűlés húzza majd meg), akkor a gázolaj jövedéki adója 10, a benzin adója 5 forinttal emelkedik. Ugyanakkor a gázolaj adómértékének emelésével azonos mértékben nő a kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke.

Még jobban megéri majd a KATA és a KIVA
Komoly könnyítéseket vezetnek be jövő január elsejétől a kisvállalkozások tételes adózásában és a kisvállalatok adójában. A módosítások hatására még többen vehetik majd igénybe ezeket az adónemeket.
Jogdíj fogalmának változása

A javaslat jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz a jogdíjhoz és a bejelentett immateriális javakhoz kapcsolódóan igénybe vehető adóalap-kedvezmények tekintetében. Az új szabályok az OECD által kidolgozott, ECOFIN Tanács által jóváhagyott – a korábbi szabályokhoz képest szigorúbb – módszertan alapján lennének igénybe vehetők. A javaslat módosítja a jogdíj fogalmát, így teremtve meg a módszertan, illetve a szerzői jogról szóló törvény összhangját. A továbbiakban csak bizonyos kizárólagos jogok,

  • a szabadalom,
  • a használatiminta-oltalom,
  • a növényfajta-oltalom,
  • a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,
  • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,
  • a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény,
  • a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény,
  • az említett kizárólagos jogok értékesítéséből nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény,
  • valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény az említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada minősül jogdíjnak.
A fentieknek megfelelően módosulna a bejelentett immateriális javak definíciója is. A továbbiakban kizárólag a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális javak esetében tehető bejelentés.
Drágítja az albérleteket az új adószabály
Az új adócsomag érinti a bérelt lakások akár 100 milliárd forintos nagyságrendű piacát: a lakóhelyüktől távol dolgozó alkalmazottaknak adott lakhatási támogatás adómentes lehet, emellett a munkáltató adókedvezményt is kaphat. A javaslat fehérítheti az albérletpiacot, valamint drágulást is hozhat, mindezt úgy, hogy a bérlők által fizetett összeg nem feltétlenül növekszik. A lakást bérbeadó magánszemélyek is választhatnák az átalányadózást, azonban ennek mértéke egyelőre nem ismert.
A kapcsolódó adóalap módosító tételek esetében a Javaslat az ún. nexus módszert vezeti be. Ennek megfelelően az immateriális javak szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy kapcsolt vállalkozástól vásárolt jószág esetén az adózó által figyelembe vehető adóalap kedvezmények korlátozás alá esnek. A kedvezmények kizárólag abban az arányban lennének figyelembe vehetők, amilyen arányt az üzembe helyezésig felmerült – kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke figyelmen kívül hagyásával számított – alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége és az ezen javak szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült összes közvetlen költség képvisel.

Munkahelyi bölcsődék működésének támogatása

A javaslat alapján a társaságiadó-törvény a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként nevesítené a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költséget és ráfordítást. (A további, juttatásokat, illetve az egyes cafeteriaelemeket érintő változásokról itt olvashat!)

Hitelintézeti járadék / pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi szektort érintően is több módosítás szerepel a tervezetben. Egyrészt kivezetnék a hitelintézeti járadékot. Másrészt, a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó szabályozás is több ponton módosulna, így többek között azt pontosítaná a jogszabály, hogy a pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézménynek készpénzben megfizetett kölcsöntörlesztést is pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli. Továbbá, hogy a magánszemély egyéni vállalkozói és magánszemélyként használt bankszámlája között végrehajtott fizetési műveletet nem terheli illetékfizetési kötelezettség.

Így választ ki ellenőrzésre a NAV
Sok eszközt kapott a NAV az elmúlt években a kereskedelmi szektor fehérítésére, a kereskedőket leginkább az EKÁER és az online kassza bevezetése érintette érzékenyen. A rendszerek működnek, az adóhatóság – dr. Horváth Gábor, a NAV főosztályvezető-helyettese szerint – minden folyamatnál ott van. De mire figyelnek az említett rendszerek használata során? Mi az, ami „kiszúrja az ellenőrök szemét”?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo