Adójóváírással támogatnák az öngondoskodást egy javaslat szerint

2017. március 01. szerda - 08:42 / Sebők Orsolya
  •    

Egy most elkészült tanulmány a meglévő adózási feltételek mellett egy új adózási lehetőség bevezetését javasolja, amelyben a munkáltató, a munkavállaló és az állam közösen vállal felelősséget az öngondoskodás erősítéséért. A javaslat részleteit dr. Kravalik Gábor az ÖPOSZ elnöke ismertette a Piac & Profit konferenciáján.

A kormányzat 2017-ben jelentősen átalakította a béren kívüli juttatások adózási feltételeit. A munkáltatók továbbra is támogathatják az önkéntes pénztárak tagjait munkáltató tagdíj-hozzájárulás formájában, ám ennek adóterhe 2017-től egységesen 43,66 százalékra emelkedett. Ezzel az ilyen típusú juttatások adóelőnye lecsökkent a bérekhez viszonyítva – mutatott rá dr. Kravalik Gábor az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a Piac & Profit konferenciáján.

Máshol megy együtt

A világ több fejlett gazdaságában működik olyan nyugdíjrendszer, amelynek egyik pillére a munkáltatók és a munkavállalók közös felelősségvállalására, befizetéseire épít.

Ilyen rendszert találhatunk például

  • Hollandiában (kvázi-kötelező, a kollektív szerződéseken keresztül a munkavállalók 95 százalékára kiterjedő DB scheme)
  • Svédországban (DC, a vállalatok vagy saját nyugdíjalapot üzemeltetnek, vagy szerződnek egy biztosítóval vagy a mérlegükben jelenítik meg a kötelezettségeket)
  • az Egyesült Királyságban (3 féle: DC, DB és úgynevezett határozott célú rendszer)
  • Dániában (kvázi-kötelező, magánkézben lévő, a munkáltatók és a munkavállalók által finanszírozott DC rendszer, amely a dán munkavállalók 80 százalékára kiterjed)
  • Kanadában (kevésbé kiterjedt, teljes mértékben önkéntes)

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. számításai szerint a pénztárak bevételei várhatóan 10-11 milliárd forinttal, tehát a teljes befizetések mintegy tizedével esnek vissza az adóváltozás következményeként. A munkáltatói befizetések csökkenése a két – optimista és pesszimista – forgatókönyv szerint mintegy 25, illetve 50 százalékos lehet.

– A munkáltatói befizetések csökkenésének hatására lesznek olyan munkavállalók, akik teljesen kiszorulnak az önkéntes pénztári rendszerből. Amennyiben egy átlagosnak tekinthető tag kimarad a pénztárakból, akkor az a jelenlegi átlagos befizetési szintet és 30 év pénztártagságot figyelembe véve a nyugdíjában 30 év múlva több mintegy 19 százalékos csökkenést okoz – mondta Kravalik Gábor. Hozzátette: az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz képest az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében fontos eltérés, hogy ez utóbbinál magasabb a munkáltatói befizetések aránya, ami azt jelenti, hogy ezt a rendszert az adókulcs emelése még inkább érzékenyen érinti.

Adójóváírással segítenének

A Századvég az eredmények alapján javaslatot fogalmazott meg az ágazati szereplők – a munkáltatók, a munkavállalók és az állam – számára a legjobb megoldásra, amely révén biztosítható a munkáltatói hozzájárulással kapcsolatos motiváció fennmaradása, a munkavállalói tudatosság erősödése az öngondoskodás területén, valamint a költségvetési bevételek optimalizálása. A javaslat szerint 100 forint munkáltatói befizetés után a jelenleg 43,66 forintos adóteherből az állam 15 forintot adójóváírásként visszaadna a munkavállaló pénztári számlájára, amennyiben a munkavállaló is megtakarít, azaz vállalja 50 forint pénztári tagdíj befizetését a 100 forint munkáltatói hozzájárulás mellé. Az adójóváírás a munkavállaló meglévő adóalapjától függetlenül járna, de éves felső határa a minimálbérhez lenne kötve.

– Az MNB elvi síkon támogatni tudja a kötetben felvetett megoldást, különös tekintettel a munkáltatói és munkavállalói szerepvállalás együttes megjelenésére. Az NGM Államtitkára, Dr. Hornung Ágnes oldaláról is kedvező fogadtatásban részesült a szakértői felvetés – hangsúlyozta az ÖPOSZ elnöke a Piac & Profit konferenciáján.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek