A rendeletek értelmében (i) a munkáltató ideiglenesen mentesül a munkabérek utáni közterhek megfizetése alól. A közterhek alóli mentesülés a 2020. március – április – május – június havi munkabérek után fizetendő közterhekre vonatkozik. (ii) A kedvezményezett ágazatokban továbbá a munkavállaló szintén ideiglenesen mentesül a járulékok nagy része alól, azzal, hogy továbbra is fizetnie kell az átalány természetbeni egészségügyi járulék (4%, de nem több, mint 7.710,- Ft) összegét és az SZJA-t (15%).
Kedvezmények a gyakorlatban
A fenti változásokat egy egyszerűbb példával szemléltetjük a könnyebb megértés céljából. A munkáltató eddig a 2020-as minimálbér után több, mint 30 ezer forintot; míg átlagkereset esetén majdnem 70 ezer forintot fizetett az államnak. Ez az összeg 2020. júniusig teljes egészében a munkáltatóknál marad.
A kormányrendeletek alapján a munkavállalók is komoly kedvezményben részesülnek a bajba jutott ágazatokban: minimálbér esetében is már 23 ezer forinttal; átlagkereset esetében pedig 60 ezer forinttal többet vihetnek haza a dolgozók a hónap végén.
| Minimálbér (Ft-ban) | Átlagkereset (Ft-ban) | |||
| Előtte | Utána | Előtte | Utána | |
| Munkáltatói közterhek | 30.590 | 0 | 69.882 | 0 |
| Bruttó bér | 161.000 | 161.000 | 367.800 | 367.800 |
| Munkavállalói közterhek | 53.935 | 30.590 | 123.213 | 62.880 |
| Nettó bér | 107.065 | 130.410 | 244.587 | 304.920 |
- a munkavállaló jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, azzal, hogy a legfeljebb 7.710,- Ft összegű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a munkáltatónál marad, vagy
- csak a fenti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, ezáltal viszont a munkavállaló nettó bére növekszik?
A fennmaradó különbözetet a munkáltató „nem teheti el”, azaz erre az összegre a munkáltató – a munkavállalóval kötött külön megállapodás hiányában – nem jogosult.
Munkajogi megfontolások
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ugyanakkor sok munkáltató ellehetetlenülhet, és már az eddig kialkudott bérek megfizetése is nehézkessé válhat. A kormány által hozott rendkívüli intézkedések lehetőséget teremtenek a munkajogi szabályoktól való eltérésre a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodásával.
Ez az eltérés akár a munkavállaló kárára is történhet az átmeneti időszakban. Ez azt is jelentheti – különösen, ha a munkahelyek megőrzése a cél – hogy a munkavállalóval korábban megállapodott nettó munkabér megőrzésére is lehetőség van kétoldalú szerződésmódosítással és az új szabályozás szerint számított bruttó bér csökkentésével. A korábbi nettó munkabér elérésének összköltsége ugyanis minimálbér esetén 60 ezer forinttal; míg átlagkereset esetén 140 ezer forinttal csökkent, azaz ennyivel kevesebbet von el az állam közterhek formájában egy-egy munkavállaló esetében.
Fontos megjegyezni, hogy mindezek átmeneti szabályok, amelyek a kormányzati kommunikációra is figyelemmel a teljes gazdasági ellehetetlenülés meggátolását és a munkahelyek megőrzését célozzák. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az általános munkajogi szabályoktól való átmeneti eltérés lehetősége nem jelenthet a munkáltatónak korlátlan felhatalmazást, a munkajog alapelveire véleményünk az átmeneti időszakban is tekintettel kell lenni.
Fontos felhívni a figyelmet továbbá, hogy a kormány által március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, a kormány olyan rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Mindezekre tekintettel az eddig megszokott munkajogi jogszabályi környezet a járványveszély idején folyamatos változásban lehet, a jogszabályok fokozott figyelemmel kísérése ezért minden munkáltató részéről alapvető fontosságú.
