Adják-veszik a magyar cégeket

Az elmúlt évek rapid gazdasági, társadalmi és jogi változásai a jól működő cégek tulajdonosait is válaszút elé állították. 2013-ban több mint százezer működő cég tulajdonosi szerkezetében történt változás, ami messze meghaladja a korábbi értékeket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Gyakran cserélnek gazdát a cégek – Kép: Pixabay

A vállalatok tulajdonosi köre meghatározó szerepet tölt be az adott cég, de még a partnerek és a versenytársak életpályájában is. Így egy tulajdonosváltás komoly következményeket okoz a cég mikrokörnyezetében, a tömeges tulajdonoscseréknek pedig már makrogazdasági hatásai is lehetnek. Egy gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetváltozásáról akkor beszélhetünk, ha új tulajdonos lép be a vállalatba, vagy egy korábbi tulajdonos jogviszonya megszűnik. Számos folyamat vezethet egy cégen belül a befektetői kör átalakulásához, így egy-egy tulajdonosváltási hullám elemzésénél mindig érdemes az okokat is feltérképezni. (Az sem mellékes, hogy óránként hat cég végleg eltűnik a süllyesztőben.)

A tulajdonosváltásoknak lehetnek teljesen természetes okai is, például családon belüli öröklés, de okozhatja a cég átalakulása, szétválása, több cég összeolvadása is. Ezek a változások legtöbbször csak korlátozott hatással vannak a mikrokörnyezetre. Jelentősebb hatással a befektetői célú fel- és bevásárlások járhatnak.

„A befektetők tevékenysége többnyire a gazdasági és jogi környezethez illeszkedik, így a tulajdonoscserék vizsgálata jó indikátor lehet egy ország gazdasági környezetének megítélésében” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Mint a legtöbb gazdasági folyamat esetében, a tulajdonosi kör változásában sem szerencsés sem az extrém kilengés, sem a pangás. Az extrém tulajdonosváltási hullámok következtében piacra lépő új szereplők hada nehezen kiszámíthatóvá tehet egy-egy szektort, míg a nagyon alacsony tulajdonosváltási arány a befektetők hiányát és a gazdasági stagnálást jelezheti.

Meghalni járnak Romániába és Ukrajnába a magyar cégek
A magyarországi cégek közül több mint 40 ezer vállalkozás köthető külföldi tulajdonosokhoz. A tulajdonosok között a legnagyobb számban német cégeket és magánszemélyeket találnunk, de az itt céget üzemeltető országok toplistáján előkelő helyet foglal el a leginkább cégtemetőként működő Ukrajna és Románia, és befért az első húszba több egzotikus offshore ország is.
„Egy egészséges cégstruktúrában a tulajdonosi szerkezetnek természetes, stabil megújulási aránya van. A hazai cégtulajdonosi kör vizsgálata ezzel szemben azt mutatta ki, hogy 2013 rendkívüli év volt a tulajdonosok körében. Több mint a százezer működő cég tulajdonosi körében történt változás, ami közel kétszerese a korábbi évek értékeinek” – mondja Pertics Richárd.

A mostani tulajdonosváltási hullámot a Nemzeti Cégtár vezérigazgatója szerint három fő tényezőre lehet visszavezetni. A legjelentősebb, hogy a hazai jogi környezet változása számos ponton érintette a magyar vállalkozókat, s ennek következtében sokan döntöttek a kiszállás vagy az átalakulás mellett. Ebbe a kategóriába sorolhatóak az adózási szabályok és a tulajdonosi felelősségre vonatkozó szabályok változásai, de az adóoptimalizálás célú „offshore-tulajdonos bejegyzése” is az adószabályozás sajátosságaira vezethető vissza. A másik tényező a gazdaság lassú talpra állása, ami a befektető vállalkozók körében kiemelt aktivitást indukált.

Végül nem szabad megfeledkezni a hazai cégkereskedelemről: a jogi és gazdasági környezet változása növeli az alvó cégekre irányuló keresletet is. Sok ilyen vállalatot piaci áruként adnak-vesznek gazdáik, bizonyos közvetítő cégek pedig kereskedő szerepkört töltenek be ezeknél az ügyleteknél. A tulajdonosváltási arány néhány szektorban, például a mezőgazdaságban, a média-, a tanácsadói és az informatikai szektorban jóval átlag fölötti volt, de a művészeti tevékenységgel foglalkozó vállalatok körében is intenzív mozgást lehetett tapasztalni.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo