A magyarok keveset nyertek az uniós intézkedéscsomaggal

2010. november 15. hétfő - 21:03 / PP/MTI
  •    

Egyelőre kevés érzékelhető lehetőséget jelent a hazai feltörekvő középvállalatok (FKV) számára az Európai Unió által létrehozott, kifejezetten a kis- és közepes vállalatokat (KKV) célzó intézkedéscsomag, a Small Business Act - közölte hétfőn a Deloitte Zrt. az MTI-vel. A kutatás és fejlesztési (K+F) adókedvezményekkel és a K+F tevékenység megítélésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt sok vállalkozás a meglévő kedvezményekkel sem él.

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója szerint a kutatás-fejlesztés területén további intézkedésekre van szükség a szektor versenyképességének növeléséhez. A Small Business Act intézkedéscsomag azzal ösztönzi a KKV-kat kutatási ráfordításaik növelésére, hogy egyszerűsíti a tagállamokra vonatkozó állami támogatási szabályokat és támogatja a KKV-k kutatási és innovációs kompetenciáinak fejlesztését, de  ennek hatása egyelőre korlátozott a kis-, illetve feltörekvő középvállalatokra – jelentette ki az igazgató a közlemény szerint.

Bagdi Lajos, a Deloitte Zrt. Adóosztályának menedzsere úgy látja: segítséget jelentene a KKV szektor vállalatainak a K+F vonatkozású jogszabályok értelmezéséből eredő bizonytalanságok csökkentése. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, a vállalatCsaok számára gyakran nem egyértelmű, hogy mi minősül kutatás-fejlesztésnek, ezért nem is élnek az adókedvezményekkel, vagy épp fordítva, jogosulatlanul veszik igénybe azt. A közlemény szerint a jogi bizonytalanságok csökkentésére megoldást jelenthetne egy olyan előminősítéses rendszer, amelyben a K+F projektek kapcsán felmerülő kérdésekkel a cég előzetesen egy illetékes hivatalhoz, hatósághoz fordulhatna, amelynek meghatározott időn belül egyértelmű visszajelzést, állásfoglalást kellene kiadnia a bizonytalanságokra. Ez jelentősen csökkentené a vállalkozások kockázatait, a kedvezmények hibás alkalmazásának veszélyét, valamint növelné a kimutatott K+F nagyságát.

Csak egy szektorspecifikus kedvezmény

Az uniós törekvések hazai jogi átültetése során célszerű lenne nagyobb hangsúlyt fektetni az adórendszerbe beépített ösztönző elemekre. A folyamat során azonban figyelmet kell fordítani az Európai Bizottság ajánlásainak, valamint a tiltott állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések betartására. Jelenleg a magyarországi adórendszerben a kis- és középvállalatok a nagyvállalatoknak nyújtott lehetőségeken felül mindössze egyetlen KKV-szektorspecifikus kedvezményt tudnak igénybe venni K+F tevékenységük után. Amennyiben egy KKV szoftverfejlesztőt foglalkoztat, az ilyen jellegű bérköltségeinek 25 százalékát leírhatja adójából. Bagdi Lajos hozzáteszi, célszerű lenne, ha a támogatást nem csak a technológiai szektor vállalatai vehetnék igénybe, hiszen a más iparágakban K+F tevékenységet végző KKV-k számára is fontos lenne az ösztönzés.