A magyar cégek 95 százaléka támogatja

A cégvezetők nagy része szerint az elkövetkező években növekedni fog a kiküldetések száma, igaz, közülük sokan fejlesztenék még mobilitási rendszerüket - derül ki egy friss felmérésből. Bár egyre több magyar munkavállaló van kiküldetésben, az ezzel kapcsolatos adózási teendőket sokszor nem tudják még megfelelően kezelni a cégek.

A Deloitte "Strategic Moves" felmérése szerint az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz - mondta Ágoston Katalin, a Deloitte Zrt. adóosztályának szenior menedzsere. A nemzetközi felmérésben vizsgált vállalatok csaknem 40 százaléka érzi úgy, hogy globális mobilitási programja jelentős, vagy radikális fejlesztésre szorul. További 36 százalékuk szerint programjuk nem megfelelő, és lehetne mit javítani rajta.

Minél jobban képes a vállalat a nemzetközi szervezetében elosztani erőforrásait, annál magasabb hatásfokkal tud működni és annál több, vezető pozícióra is alkalmas munkatársat képes "házon belül" kinevelni, ami természetesen a cég működésére, sikerességére is közvetlenül hat. Jelenleg a nemzetközi vezetők képzése és utánpótlása a megkérdezettek harmada szerint szervezetük sikerének egyik kulcstényezője, de meglepő módon csupán 11 százalékuk érzi úgy, hogy mobilitási programjuk megfelelően támogatná ezt a célt. (A világ munkavállalóinak egyötöde (19%-a) nagyon szívesen dolgozna egy másik országban.)


Leginkább az EU-ba megyünk

Ágoston Katalin kiemelte: Magyarországon a tendencia több ponton is eltér a nemzetközi megállapításoktól. A felmérésben megkérdezett magyarországi vállalatok 95 százaléka szerint a cég vezetése támogatja a külföldre irányuló kiküldetéseket, ám csupán 57 százalékuk szerint növekszik majd ténylegesen a kiküldetések száma a következő időszakban, szemben a nemzetközi kutatás 75 százalékos eredményével.

Nemzetközi szinten a cégek egyre inkább első számú stratégiai üzleti kérdésnek tekintik a feltörekvő ázsiai vagy dél-amerikai piacokat, a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál viszont inkább az anyacégnél való tapasztalatszerzés dominál. Így a Magyarországról kiküldöttek nagy része (91 százalék) Európán belül mozog, ahol mindössze 19 százalékot tesznek ki az európai, de nem EU-tag célországok.

A tapasztalatok szerint a Magyarországról induló munkavállalók átlagosan 1,5-3 évig vannak kiküldetésben, de viszonylag gyakori a rövid, 3-6 hónapos tanulmányi célú kiküldetés is. A Deloitte Zrt. által megkérdezett vállalatok 95 százaléka dokumentálja valamilyen formában a kiküldetést, de csak alig több mint 60 százalékuk rögzít minden részletet teljes körűen, ami az egyre részletesebbé váló szabályozás miatt mindenképpen nagyobb odafigyelést érdemlő terület. (Csökkent a kiküldetési díj adója.)

Ágoston Katalin elmondta: a hazai felmérés szerint a cégek számára a bérszámfejtés, az adózási és társadalombiztosítási kérdések kezelése okozza a legnagyobb gondot a kiküldetések során. A vállalatok 59 százaléka készpénzt és természetbeni juttatást is nyújt kiküldött alkalmazottainak, de további 38 százalékuk is biztosítja az alapfizetésen felül a többletjuttatások valamelyikét. A tapasztalatok szerint általában a készpénz többletjuttatás jellemző, míg a természetbeni juttatások közül a lakhatási támogatás, és a kiküldöttel együtt költöző gyermekek iskoláztatásának támogatása fordul elő leggyakrabban.

A Magyarországról kiküldött munkavállalók száma csak az elmúlt években indult dinamikus fejlődésnek, ezzel párhuzamosan fejlődött a kiküldetések jogszabályi és ellenőrzési háttere is. Az adóhatósági vizsgálatok az elmúlt évben e téren jelentősen szigorodtak, a hatóság a megfelelő dokumentáció hiányában nem veszi bizonyítottnak, hogy valóban kiküldetéshez kapcsolódó költségekről van szó a munkavállaló esetében. A havi rendszerű bevallásoknál, az adóelőleg levonásakor is körültekintéssel kell eljárni kiküldetések esetén, mivel az adó- és járulékszabályozás is eltérően képezi le a kiküldetés miatt esetleg a magyar adózás alól kieső jövedelmet.

A Deloitte Zrt. szakértője hangsúlyozta: általánosságban az a jellemző, hogy minél bonyolultabb a cég kiküldetési és juttatási struktúrája, annál nehezebb és összetettebb feladatot jelent a hazai rendszerben az ezzel kapcsolatos adózási teendők kezelése. A kiküldetéssel kapcsolatos feladatok folyamatos odafigyelést igényelnek, nem elegendő tehát az, ha a vállalkozás csupán az év végi határidőkhöz közeledve kezd el foglalkozni a problémákkal, mert ezeket ilyenkor már jóval nehezebb megoldani.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo