A vásárlók érdekeit is sértheti a kormány tervezete

2017. március 16. csütörtök - 15:15 / piacesprofit.hu
  •    

A kormány a tervezett, egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos legújabb intézkedéseket a szakmai szervezeteket bevonása nélkül készítette elő – olvasható az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. Az OKSZ megítélése szerint ennek következményeként olyan intézkedéscsomagot készítettek elő, ami fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

A 2017. március 14-i egyeztetésen a meghívott érdekképviseletek egy rövid szóbeli tájékoztatást hallgathattak meg, és egy nyolc pontból álló, a tervezett változtatásokat néhány mondatban összefoglaló, kétoldalas listát kaptak – írja az OKSZ közleménye, mely szerint a szakmai szervezetek úgy ismertethették állásfoglalásukat, hogy a felkészüléshez hivatalos információt sem a Miniszterelnökségtől, sem a Nemzetgazdasági Minisztériumtól előzetesen nem kaptak.

Az egyeztetésen az OKSZ kérte bemutatni azokat a hatástanulmányokat, melyek a tervezett intézkedések megalapozását szolgálták. A március 9-i kormányinfón – minden bizonnyal az előzetes hatásvizsgálatok eredményeire támaszkodva ­– az hangzott el, hogy nem számolnak áremeléssel a változtatások nyomán, az OKSZ szerint viszont a tervezett intézkedések bevezetése következtében egyes termékek ára emelkedhet, ami a vásárlónak nyilván kedvezőtlen.

Megadóztatnák a házhoz szállítást is
A házhoz szállítási szolgáltatással együtt folyamatosan növekvő környezetterhelés után is díjat fizethetnek a jövőben a napi fogyasztási cikkeket kínáló áruházláncok – írja a Magyar Időkre hivatkozva az MTI. A házhoz rendelhető napi bevásárlások számának jelentős növekedése a közúti járműforgalmat is erősen megterheli, így a környezetet károsítja. A szakmai konzultáció előtt álló egyik javaslat szerint a hozzájárulásként fizetendő díj a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek éves árbevételének meghatározott százaléka lenne – írja a lap, amely úgy értesült, az NGM-ben már ma tárgyalhatnak az ötletről.

Kiemelten hangsúlyozza az OKSZ, hogy kész egyeztetéseket folytatni a kormánnyal a kereskedelem legsúlyosabb problémájának, a munkaerőhiánynak az enyhítése, a hazai, mobilizálható munkaerő, a közmunkásoknak a valós munkaerőpiacra terelése érdekében, mely közös érdek, csakúgy, mint a valóban a fogyasztóvédelemnek a vásárlók érdekeit szolgáló erősítésében, például a hamis élelmiszerek kiszorításáról.

Az eddig megismert javaslatokkal kapcsolatos felvetései az OKSZ-nek a következők:

–  A vasárnapi munkavégzés szigorítása, a 100%-os vasárnapi pótlék és a két szabad hétvégének előírása elsősorban a vasárnap nyitva tartó kisvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe, sokuknak be kellene zárniuk a hét utolsó napján, amivel versenyhátrányba jutnának. A kis- és középvállalkozások a megemelt minimálbért is csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni, újabb munkaerő- és bérterhet már nem tudnak vállalni. Erről a kérdésről célszerű lenne külön társadalmi vitát indítani, a munkavállalók képviselőivel közösen.

– A parkolóhelyek utáni környezethasználati díj tervezett mértéke ugyan nem ismert, de az előirányzott 20 milliárd forint költségvetési bevétel jelentős terhet vetít előre. Kérdés, hogy miért kizárólag a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházak és a bevásárlóközpontok lennének kötelezettek, több más, környezetet terhelő beruházással, vagy éppen parkolóhelyet kínáló létesítménnyel szemben. A napi fogyasztási cikkeket forgalmazó áruházakat korábban már kötelezték a parkolóhelyek számának emelésére, emellett pedig jelentős terhet ró rájuk az elektromos jármű töltőállomások kötelező telepítése is, ahol hosszú hónapokkal ezelőtt a terhek ésszerű arányosítását kérték a szakmai szervezetek.

–  A kötelező létszám előírása ugyancsak súlyos pénzügyi teher az eddig megismert információk alapján, ráadásul a munkaerőhiánnyal terhelt ágazatban lehetetlen egy ilyen arányú létszámnövelés. Nem ismert, milyen alapon épült a javaslat a 36 millió forint személyenkénti árbevételi követelményhez, mint ahogyan az sem derült ki, hogy pontosan mely, az üzletben munkát végző személy minősülne eladónak. Az előírt létszám feltöltését nem teljesítő kereskedők pénzbeli terhelése a környezethasználati díjhoz hasonló köztehernek minősülne.

A kötelező létszám előírása azzal a céllal, hogy a fogyasztó több információt kapjon, a gyakorlatban nem segítené a vásárlókat. A vásárlók tájékoztatása az adott termékről a gyártó kötelessége és felelőssége mindenütt a világon, az uniós követelmények is erre épülnek.

A termékkel kapcsolatos, a vásárlóknak szóló, a jogszabályokban előírt információt a gyártó köteles a csomagolásra, vagy a terméktől elválaszthatatlan címkére rányomtatni. A kereskedő feladata a megfelelő árukihelyezés és az árfeltüntetés, néhány egyedi esetben pedig az előírt tájékoztatást elhelyezni a polcon.

bolt02_pixabayÉlelmiszerek esetén a vásárló a gyakorlatban a termék csomagolására írt gyártói  információk elolvasásával tájékozódik. Az eladók képtelenek is lennének a boltjukban árusított élelmiszer tetemes mennyiségű, minden egyes tulajdonságát fejben tartani, hiszen még egy kisebb boltban is számos cikkféleséget kínálnak, ezek ráadásul a termékfejlesztések következtében folyamatosan változnak.

Szigorú követelmény jelenleg, hogy a gyártónak a csomagoláson megadott információin túl más terméktájékoztatást a kereskedő nem is adhat a vásárlónak, hiszen a fogyasztó tájékoztatása óriási felelősséggel is jár. Szóbeli tájékoztatás nyomán később akár vita is kialakulhat, ezért a gyártók csomagoláson feltüntetett, elolvasható tájékoztatási rendje a legbiztonságosabb minden piaci szereplő, így a vásárlók számára is.

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak a bolti dolgozóiknak már most is átlag feletti béreket fizetnek, az alkalmazottaikat hivatalosan bejelentett módon    foglalkoztatják, a közterheket megfizetik, a létszámot pedig az értékesítési rendszerükhöz igazítják, ugyanúgy, mint bármely más    országban. Nyugtát, számlát minden vásárlónak adnak. Az elmúlt időszakban a fizikai dolgozók bérét  kétszámjegyű ütemben emelték. A legjobban fizetett bolti alkalmazottak havi kereseti lehetősége – nyolc órára vetítve – több helyen is eléri, vagy meg is haladja a 300 ezer forintot, így a külföldi tulajdonban lévő élelmiszer áruházak anyagilag is megbecsülik az alkalmazottaikat.

–  A reklámköltségeknek az árbevételhez mért 0,5%-os korlátozása súlyosan sérti a vásárlók érdekeit. Kérdés, egyáltalán miért és éppen ilyen arány mellett kellene    tiltani ezt a lehetőséget. Egy ilyen intézkedés az éppen védeni kívánt fogyasztókat fosztaná meg a legelemibb tájékozódási lehetőségektől. A vásárlók éppen a tudatos döntéshozatal érdekében igénylik a reklámot és különösen az áruházi újságokat. Számukra iránytű a reklám a boltok és az egyes élelmiszerek közötti választásban,   annak érdekében, hogy a számukra legmegfelelőbb tudják kiválasztani.

–  A gyűjtőcsomagolás tervezett megtiltása ellentmond a vásárlók érdekeinek. Az élelmiszerek kihelyezése a polcra a gyűjtőcsomagolásban világszerte elterjedt. Az alkalmazottak számára általában sokkal könnyebb munkavégzést jelent. Hatékonyan szolgálja a termékbiztonságot is. A vásárlók számára is előnyös, mivel a polcokra  helyezett gyűjtőcsomagolás védi a terméket a sérüléstől, a feldőléstől, a lecsúszástól, a leeséstől. Számos esetben – nagyobb mennyiség vásárlása esetén ­– sokkal egyszerűbb a vásárlónak gyűjtőcsomagolásban leemelni a polcról és úgy szállítani haza a kiválasztott árucikket. A tájékoztatás követelménye a gyűjtőcsomagolás polcra helyezésével semmit sem sérül, mivel a szükséges információk megszerzéséhez (elolvasásához) amúgy is le kell emelni a terméket.

Az OKSZ felmérése szerint a gyűjtőcsomagolás rendje balesetveszélyt nem jelent, sérülésről, balesetről az elmúlt évekből nincs tudomása. Érthetetlen, hogy – amennyiben valóban a balesetveszély elkerülése a módosítás egyik kiemelt célja – mi  indokolja, hogy éppen a kisebb alapterületű, 400 m2-nél kisebb bruttó alapterülettel  rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekben lenne engedélyezett a  gyűjtőcsomagban történő értékesítés.

– Az online házhozszállítás esetében a kiszállítás egyidejűleg egy járművel több vásárló részére történik, így a környezet terhelése is csökken. A tervezett intézkedés kizárólag a napi cikkeket forgalmazó kereskedőkre vonatkozik, miközben az online kereskedelemben ennek az árucsoportnak a részesedése a legkisebb. (Erről itt írtunk részletesen.)

–  A fogyasztóvédelmi ellenőrzésért járó felügyeleti díj bevezetése további költség lenne, ami indokolatlan terhet róna ki az ágazatra.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek