A tesztek szerepe a munkaerőfelvételben

Tesztekkel bármely munkakörre való alkalmasságot, a szükséges kompetenciát, kompetenciákat „mérhetjük” a feladatok adott szintjén, fontos, vagy kevésbé fontos feladatok esetén. A felvételi eljárásban a teszt csak egy ’forrást’ képvisel, a pályázati anyagokból nyert információkat egészíti ki, teszi teljesebbé. Nem mindegy azonban, hogy használjuk! Szakértőnk segít!

Hazánkban működő néhány nemzetközi cégnél a fizikai munkára – kivált szalag-munkára – való alkalmasság értékelésére is használnak pszichológiai tesztet. Az illetékes vezető, munkatárs mérlegelése a döntő abban, hogy milyen humánpolitikai eljárás esetében egészíti ki a kiválasztás eszköztárát teszttel.

Nincs mindenki által elfogadott, egységesen értelmezett definíció, a szakemberek saját szempontjukból értelmezve írják a tesztet. Úgy véljük, hogy a mindennapi gyakorlat számára egyszerűbb, de a szakirodalomban megfogalmazott lényegi meghatározóra figyelemmel kell a teszt fogalmát leírnunk.

Kép:PP archív

Mi is a teszt?

A teszt az ember lelki teljesítményének mérésére szolgáló eljárás. Más megközelítésben, bővebb jellemzőkkel való értelmezésben próba, amely pontosan körülhatárolt feltételek között teljesítendő feladatot tartalmaz, amelynek megoldása számszerűen kifejezhető teljesítményt tükröz nagy számú embercsoport teljesítményéhez viszonyítva.

A személyiségre jellemző (bizonyos készségek, képességek) tulajdonságokat „mérő” (pszichológiai) eszközök a tesztek (a fentiekben idézettek is ezt támasztják alá), mi a továbbiakban ez utóbbival foglalkozunk. A tesztek lényege az, hogy az eredmények mérhetőek, megbízhatóak legyenek, ezért standardizálják ( hitelesítik) azokat.

Hazánkban használunk nemzetközileg elfogadott és értékelt, honosított, valamint kiadványokban közölt, úgynevezett publikált teszteket. Alkalmazásuknak (felvételének) meghatározott feltételei vannak, amelyek a kapott adatok („mért” értékek) hitelességének feltételét képezik. A standardizált tesztek esetében megfelelő számú, különböző képzettségű, műveltségű személy bevonásával „próbálják” ki a tesztet és ennek eredményeit tudományosan értékelik. Ebben s folyamatban állapítják meg, hogy milyen feltételek között, milyen létszámú csoportban, mennyi idő ráfordításával oldhatók meg a feladatok és milyen értékelési skálán állapítható meg a résztvevő eredménye, értékelhető teljesítménye. A tesztek kiadásakor (megjelenésekor) felhasználási útmutatóban közlik az összes feltételt és csak ezek megléte esetén szabad alkalmazni.

Szakértőnk cikksorozatának korábban megjelent részei:
Sok helyen esik szó a munkaerő kompetencia alapú kiválasztásról, amit fontosnak és időszerűnek tartunk.
Egy adott egyén intellektuális teljesítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat.
A pozícióra legmegfelelőbb munkaerő kiválasztása a legtöbb cégvezető számára a legnehezebb feladatok egyike, pedig akár a cég jövője is múlhat az elhivatott kollégán.
Az állásinterjú keresőszóra adott találatok döntő többségben a pályázónak adnak tanácsokat. A munkaadó felvételi interjúval kapcsolatos tevékenységére, magatartására vonatkozóan viszont kevés helyen találunk javaslatokat, módszereket, pedig ez a beszélgetés meghatározó tényező, legtöbbször a döntés előkészítésének záró eleme. Szakértőnk a munkaadónak segít!

Csak a munkával kapcsolatban!

Hangsúlyoznunk szükséges, hogy csak olyan teszteket szabad alkalmazni a felvételi eljárás során, amelyek az adott munkához szükséges kompetenciák feltárását, személyes információk megerősítését szolgálják, illetve alkalmasság vagy alkalmatlanság megállapításához nyújtanak ismereteket. Teszt alkalmazásának feltétele, hogy a pályázó hozzájáruljon annak felvételéhez. Aki szabálytalanul alkalmazza a személyiségteszteket, akár milliós bírságot kockáztat!  Fontos megemlítenünk, hogy a tesztek értékelésének megismeréséhez joga van az érintettnek, sőt célszerű az értékelés másolatát eljuttatni számára. (Általában alkalmazott tesztek: személyiség-, intelligencia-, vezetői képesség-, konfliktuskezelési-, teljesítmény-orientáltság-teszt és hasonlóak.)

Ki kell emelnünk ugyanakkor, hogy a teszt ’eredménye’ nem minősítést jelent, hanem az érintetett személyiségére jellemző tendenciát. A felvételi eljárásban a teszt csak egy ’forrást’ képvisel, a pályázati anyagokból nyert információkat egészíti ki, teszi teljesebbé. Célszerű a tesztet az interjú előtt alkalmazni, ugyanis a kérdések összeállításánál alapozhatunk rá, egyrészt a pályázati anyag nyomán korábban nyitva maradt kérdésekre kaphatunk választ, másrészt a teszttel megismert tendencia újabb kérdés megfogalmazását teheti szükségessé. Kiemeljük, hogy a teszt csak egy az eljárás során alkalmazott eszközök közül, ezért a kapott információkat mindig a többi forrásból származóval összevetve szabad értelmeznünk.

Dr. Poór Ferenc tréning szakértő, bölcsész doktor www.treningszakerto.hu

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo