A tavalyinál csak jobb év jöhet

Több mint 50 ezer társas vállalkozás szűnt meg 2015-ben Magyarországon, ez csaknem 24 százalékos növekedés 2014-hez képest – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Minden idők legrosszabb évét azonban jobb idők követhetik, mert az immár négy éve tartó konszolidációs folyamat a végéhez közeledik, és a gazdasági kilátások is javulnak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

50 841 vállalkozás szűnt meg 2015-ben Magyarországon, amivel a véget ért esztendő messze lekörözött minden korábbi évet a fekete krónikában. Az eddigi legrosszabb évben, 2014-ben összesen 41 069 vállalkozást töröltek a cégbíróságok, így a korábbi rekordhoz képest csaknem 24 százalékos volt a növekedés. „2015- re valószínűleg úgy fogunk emlékezni, mint az évtized nagytakarítására, amikor az évek óta tartó konszolidációs folyamat legintenzívebb szakaszán sikerült túljutni a hazai cégvilágnak” – mondja a negatív rekordról Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

A jogalkotók konszolidációs törekvései leginkább a cégbíróság által indított kényszertörlési eljárások számának alakulásában érhetők tetten. Ezzel a lehetőséggel 2013 tavasza óta él intenzíven a hatóság: a megelőzőleg indított havi néhány száz kényszertörlés 2014 végére havi 4-5 ezerre kúszott fel. A folyamat ezután lecsengett: tavaly a második félévben jellemzően már csak 1500–2500 új eljárást indított a hatóság. „A cégtörlések magas száma azonban nem kizárólag technikai hatásoknak köszönhető: hozzájárult a tényleges gazdasági helyzet és az üzleti etikai alacsony szintje is. A jogi kiskapukkal történő visszaélések, az alacsony tőkeellátottság, az ingadozó kereslet és a gyorsan változó gazdasági környezet sem kedvez a hazai cégeknek, bár kétségtelen hogy van némi fejlődés ezeken a területeken is” – mondja az Opten igazgatója. (Igaz, hogy a még meglévő cégek harmada is tetszhalott állapotban van.)

Pertics óvatos optimizmusát támasztja alá a pórul járt beszállítók és más hitelezők által indított felszámolási eljárások számának alakulása is. 2014 minden egyes negyedévében több mint négyezer ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság, az új eljárások száma azonban 2015-ben látványosan apadt, s a felszámolási ráta a tavalyi második félévre gyakorlatilag megfeleződött. „Ez azt mutatja, hogy a cégtörléseken belül jelenleg a technikai hatások dominálnak a gazdasági folyamatokkal szemben” – értékelte a szakember.

KÉNYSZERTÖRLÉS? MIKOR KERÜLHET ERRE SOR?
Egyre több cég kerül kényszertörlésre, részben azért is, mert nincsenek tisztában azzal, hogy az eljárás legfőbb szabályai 2014. július 1-jei hatállyal jelentősen módosultak, ezért érdemes áttekinteni az új rendelkezéseket. A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és amely a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnésére irányul.
Pertics szerint a cégbíróság munkája nyomán jóval kevesebb, ugyanakkor jobb likviditású és aktívabb cég várja, hogy 2016-ban lendületbe jöjjön a gazdaság. Ennek feltételei szerinte adottak, mert a cégvilág zömét adó kisebb szolgáltató és termelő vállalatok rendkívül érzékenyek a lakossági fogyasztás változásaira és a fogyasztói bizalomra, ami – mint a mögöttünk álló karácsonyi bevásárlási szezon is mutatja – fellendülőben van. Az igazgató úgy véli, hogy a fellendülés haszonélvezői a kereskedők, a vendéglátás, az idegenforgalom és a többi szolgáltató szektor lehet; ezekben a gazdasági ágakban hagyományosan sok vállalkozás tevékenykedik. Ráadásul éppen ezekben a szektorokban volt a legerősebb a cégbíróság által végrehajtott nagytakarítás, itt csökkent a nemfizetések és a lánctartozások száma, illetve gazdaságtorzító ereje.

„Külön figyelmet érdemel az építőipar, ahol a 2013-ban indított nagyberuházások ellenére rendkívül sok vállalkozás szűnt meg az elmúlt években, mert a kisebb társaságok kevésbé részesedtek a központi infrastruktúra-fejlesztések generálta munkákból” – mondja az Opten igazgatója. A szektor lakásépítésben és -felújításában érdekelt cégei azonban már abból is hasznot húzhattak, hogy tavaly a lakáspiac bizonyos szegmenseiben jelentős fellendülés volt tapasztalható. Ha az év végén bejelentett új támogatási formák beérnek, ennél is több munka juthat az ágazat kisebb szereplőinek, amelyek 2008, azaz a válság első éve óta ácsingóznak erre.

A cégalapítási kedv 2014 eleje óta meglepő stabilitást mutat. Negyedévről negyedévre mintegy 6500 új vállalkozást jegyez be a cégbíróság, az utolsó három hónap azonban mintha ebben is némi pozitív elmozdulást hozott volna. 2015 utolsó negyedévében több mint 7000 új társaságot alapítottak – ez a legmagasabb szám 2014 eleje óta. „A cégalapítások száma várhatóan stabilizálódik 2016-ban és következő években. A konszolidációs folyamat által redukált alapítási számokat ellensúlyozni fogja a lassan beinduló gazdaság” – jósolja az Opten igazgatója.

2015-ben összesen 25 ezer céget alapítottak közel 51 ezer törlés mellett. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt év nemcsak törlési rekordot hozott, hanem a cégek számának csökkenése is rekordot döntött. Az esztendő végére megmaradt 560 ezer cégből mintegy 60 ezer már most is megszüntetésre irányuló eljárás alatt áll, így a rendben működő cégek száma rövidesen 500 ezer alá csökken.

2016-ban még egy komoly technikai hatás éri a cégeket: a 2014-ben érvénybe lépett új Ptk. jegyzett tőkére vonatkozó követelményeinek március 15-ig kell eleget tenniük a kft.-knek. Az új feltételeknek a cégek egy része várhatóan nem tud – vagy nem akar – majd megfelelni, így 2016 első felében jelentősen emelkedhet az átalakuló vagy végelszámolással megszűnő vállalkozások száma, a második félévtől pedig a feltételeknek nem megfelelő társaságok hatósági kényszertörlései fogják rontani a megszűnési rátát. E hatások eredőjeként az Opten becslése szerint 2016-ra is 45 ezer feletti cégtörlés várható mintegy 25 ezer cégalapítás mellett.

Több tízezer cégnek vészesen közeledik a határidő
Bár napról napra csökken az érintett cégek száma, jelen pillanatban még mindig közel 130 ezer olyan kft. van Magyarországon, amelyik nem tett eleget annak az előírásnak, hogy 3 millió forintra emelje törzstőkéjét. Pedig már csak három hónap van hátra a szankciókat maga után vonó határidőig.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo