A társasági jog alaposan megváltozott

Jelentős változást hozott a magyar jogrendbe az új polgári törvénykönyv (Ptk.). A rendelkezések 42 százaléka teljesen új, további 33 százaléka pedig érdemben módosít a régi szabályon, így a jogi szakma komoly továbbképzés előtt áll.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Jelentős változásokra kell ügyelniük a cégeknek – Kép: SXC

A nemrég elfogadott 2013. évi V. törvény, azaz az új Ptk. sok ponton változtat a jelenlegi rendelkezéseken. A statisztikák szerint 3964 bekezdésének 42 százaléka minősíthető vadonatúj szabálynak – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. A rendelkezések további egyharmadának ugyan van valamilyen jogszabályi előzménye, ám ezeken az új Ptk. érdemben változtat. Mindössze az új paragrafusok 7 százaléka egyezik meg szóról szóra a régi szabályokkal, 18 százalékuk pedig tartalmilag azonos.

A statisztikák szerint a legradikálisabban a családjog és a társasági jog változott: a családjogban a rendelkezések 85 százaléka vagy teljesen új, vagy jelentősen módosult. A jogi személyek jogánál (amit most még nagyobbrészt a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályoz) ez az arány 75 százalék. A másik végletet az öröklési jog képviseli, amelyben az új bekezdések száma 22 százalék, a változatlanoké vagy alig változóké 43 százalék.

Ha a statisztikákat a régi jogszabályok szemszögéből nézzük, a legidőtállóbbnak a régi Ptk. bizonyult, hiszen rendelkezéseinek több mint fele változatlanul vagy kis változással került át az új kódexbe, míg a másik végletet itt is a családjogi törvény képviseli, amelynek 291 bekezdését „használja” az új jogszabály, de ezeknek csaknem 70 százalékát komolyan módosítja. A gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezeti törvény a középmezőnyben van, rendelkezéseik 37 százaléka került át az új törvénybe.

A faktoring és a lízing is bekerült a Ptk.-ba

Élénkülő üzleti kapcsolatokat hozhat az új Ptk.
Kevesebb, mint egy év múlva, az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően érdemben változnak a gazdasági társaságra vonatkozó rendelkezések. Az átalakuló jogi környezet számos kérdést vet fel. Szakértői vélemények szerint várhatók még módosítások.
A jövő március közepén hatályba lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) meghatározza a faktoring- és a lízingszerződés fogalmát is, és mindkettő bekerül a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. A magyar gazdaságban eddig is működött mindkét szerződés, annak ellenére, hogy a jelenleg hatályos Ptk. nem nevesítette azokat. A lízingszerződést a számviteli törvény definiálta, és gyakran használták a fogalmat az adószabályok. A faktoring is elsősorban az adózás oldaláról szerepelt a magyar jogrendszerben. A jogszabályi meghatározás szerint a faktoring lényege, hogy egy cég a neki tartozóval szembeni követelését a törvényben „faktor”-nak nevezett cégre engedményezi, ezért a faktoráló meghatározott összeget fizet. A törvény szövege szerint a faktoring meghatározásához tartozik az is, hogy amennyiben az adós esedékességkor nem fizet a faktornak, akkor az engedményező köteles – kamattal – visszafizetni a kapott összeget, a faktoráló pedig köteles visszaengedményezni az eredeti cégre a követelést.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo