A szó elszáll, az írás megmarad

2013. május 28. kedd - 11:36 / piacesprofit.hu
  •    

A Piac & Profit jogi szakértőjének témája a szerződések írásba foglalása, a formakényszernek nevezett, sokak számára magától értetődőnek tűnő probléma. A téma banálisnak is nevezhető. De lehet, hogy mégsem az? Az új Ptk. e téren is hozott némi újdonságot.

Mindenki bízik a saját döntéseiben, másképp, önbizalom híján, nem is lehet valaki vállalkozó. Mégis, néha csalatkoznunk kell önmagunkban is.

A tanmese egy vállalkozóról szól, aki sokáig több tízmilliós ügyleteket kötött egyik üzleti partnerével, a szerződéseket írásba sohasem foglalták. Az üzlet egy ideig virágzott, majd egy szép napon, egy beszállító miatt, holtpontra jutott. Jöttek-mentek a levelek, voltak személyes találkozók, telefonbeszélgetések, majd eljött az a pillanat, amikor a felek a vitát a bíróságon folytatták. Mindenki mást állított, jöttek a tanúk, a hitelező és ügyvédei lázasan kutattak minden apró bizonyíték után. Mígnem egyszer csak kiderült, hogy alaposan át kell gondolni az érveket.

Szerintem nemcsak a téma, hanem a történet is banális. Újból és újból lehet találkozni ilyen ügyekkel. Felvetődik a kérdés: miért? Lehet, hogy a felek valamit el akartak titkolni? Lehet, hogy nem voltak eléggé gondosak? Esetleg kicsit naivak voltak?

Magukra hagyott vállalkozások

Minden kérdésre lehet a válasz igen, és lehet nem is. Nyilván, ha beülünk egy taxiba, nem viszünk magunkkal ügyvédet, ha veszünk egy kiló gyümölcsöt, nem fogunk vitatkozni a szerződés feltételein.

Nyilván, ha veszünk egy kiló gyümölcsöt, nem fogunk vitatkozni a szerződés feltételein.

Azt is tudjuk, hogy sok millió dolláros ügyletek köttetnek a tőzsdéken úgy, hogy nem készül szerződés, vagy gondoljunk az arbitrázskereskedelemre. Azonban ezekről a piacokról elmondható, hogy zártak, nehéz ide bekerülni, és egy pici hiba elég ahhoz, hogy többet ne lehessen a piacon szereplőként részt venni.

Sajnos, a magyar piacról ez nem mondható el. Nagyon sok minden megtörténhet következmények nélkül, és ezeknek a dolgoknak akár az ellenkezője is. Ebben a közegben a vállalkozó magára van hagyva, szinte semmire és senkire nem számíthat. Ezért lehet fontos egy olyan apróságnak tűnő dolog, mint egy írásbeli szerződés.

A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv (1959. évi IV. törvény – Ptk.) 216. paragrafusának (1) bekezdése szerint „Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.”

Vagyis, ha a jogszabály nem teszi valamelyik formát kötelezővé, akkor a szerződés megköthető szóban, írásban és akár úgy is, hogy erre nézve kifejezett jognyilatkozatot nem teszünk.

Új Ptk. egy kis újdonsággal

Hogyan rendelkezik erről a már kihirdetett és 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk., a 2013. évi V. törvény?

Mind az új, mind a régi Ptk. bizonyos esetekben megengedő, vagyis a szerződő felekre van bízva az alakiság.

A kötelmi joggal foglalkozó Hatodik könyv 6. és 7. paragrafusa foglalkozik az alakisághoz kötött jognyilatkozattal, illetve az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozattal. Az előbbi szerint: „Ha a jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.” Vagyis azt láthatjuk, hogy tartalmát tekintve nem változott a rendelkezés.

Az írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozattal foglalkozó 7. paragrafus (3) bekezdése azonban újdonsággal szolgál. Eszerint: „Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.”

Ez azért fontos rendelkezés, mert a Ptk. szintjén korábban ennek deklarálására nem került sor, bár a joggyakorlat ebben a kérdésben megengedő volt, és mint bizonyítási eszköz akár egy DVD is elfogadható volt.

Mind az új, mind a régi Ptk. a formaiság tekintetében egyformán rendelkezik, azonban látható, hogy bizonyos esetekben továbbra is megengedő maradt, vagyis a szerződő felekre van bízva az alakiság.

Mi ebből a konklúzió? Minden megállapodás megkötése előtt át kell gondolni, hogy milyen formát választunk. Célszerű az írásosság – igaz, mint látható, ez nem kötelező, de vita esetén van mire támaszkodni, és akár bírósági út nélkül is meg lehet oldani jogvitákat.

Dr. Illés Zsolt
ügyvéd

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor