A kamionsofőrök helyét is átveszik a robotok

2016. november 18. péntek - 08:09 / kfarkas
  •    

Október 20-án kezdődött a közúti árufuvarozás történelmének új fejezete: az Uber fejlesztőcége, az Otto ugyanis ekkor szállította le „élesben” az első szállítmányt az egyik önvezető kamionjával. A 120 mérföldes út négyötödét, több mint száz mérföldet a sofőr közbeavatkozása nélkül tette meg a Volvo típusú tehergépjármű, amely határidőre szállította le az ötvenezer doboznyi Budweiser sört.

Kép: Otto

Kép: Otto

A személyszállítás után az árufuvarozásban is történelmet írt az Uber: a startup cég által augusztusban felvásárolt Otto egyik önvezető kamionja már élesben szállít árut Colorado Springs és a Loveland-i Anheuser-Busch sörgyár között, ahol Amerika kedvenc sörét, a Budweisert gyártják. Az első szállítmány október 20-án tette meg a 120 mérföldes távolságot – javarészt anélkül, hogy a sofőr akár egyszer is a volánhoz nyúlt volna. A Volvo kamiont, amelyet a biztonság kedvéért egy rendőrségi járőrkocsi kísért, az Otto kamerákkal és szenzorokkal kiegészített saját fejlesztésű szoftvere „vezette” céljáig. Az Otto-t, amelyet augusztusban 680 millió dollárért vásárolt meg az Uber, ugyanis ahelyett, hogy saját önvezető kamionokat fejlesztene, olyan hardver- és szoftverrendszert tervezett, amelyet bármelyik gyártó kamionjára fel lehet szerelni.

Az október 20-i dátum ezért történelmi fontosságúnak tekinthető, hiszen ez volt az első alkalom, amikor nemcsak kísérleti jelleggel, hanem tényleges áruszállításban teljesített az önvezető rendszer. A szakemberek szerint azonban a fejlődés hamarosan exponenciális léptékben fog gyorsulni, és 2020-ra elérjük azt a pontot, amikortól az emberi munkaerő elveszíti versenyképességét a logisztikai feladatokban – így a közúti áruszállításban is. Mint a Roland Berger tanácsadócég egy korábbi tanulmányából kiderül, jelenleg az egy egységre kiépített robotizációs megoldások bekerülési költsége 100 ezer, és 110 ezer euró között mozog Nyugat-Európában. Egy robot üzemeltetése körülbelül 18-20 eurót tesz ki óránként, míg az emberi munkaerő költsége nagyjából 14-15 euró/óra. Hosszú távon azonban termelékenység, illetve a robotok élettartamának növekedése és a berendezések árának csökkenése lesznek a fő érvek a robotizáció mellett, míg a humán munkaerő költsége viszont várhatóan növekedni fog. A tanulmány előrejelzése szerint 2020-ra a piaci költségek 100 000 euró alá süllyednek, köszönhetően az iparág agilis startup cégeinek, amelyek költséghatékony megoldásokra törekednek.

Mindez persze nem jelenti az emberi munkaerő teljes kiváltását: az Uber önvezető kamionja is „csak” az út négyötödét teszi meg önállóan, ugyanis egy emberi sofőr irányította a kamiont Colorado Spring utcáin, mivel az emberi elme még mindig hatékonyabban reagál a váratlan, gyors döntést kívánó közlekedési helyzetekre, mint bármelyik szoftver. Hasonlóan a közúti fuvarozáshoz, a logisztikai ágazat más területein, így a csomagolásban, rakodásban vagy raktározásban sem lehet egyik pillanatról a másikra robotokra váltani, hiszen még a lehető legteljesebben automatizált  rendszerek is állandó emberi felügyeletet igényelnek.

Hagynak munkát az embereknek a robotok?
A gőzgép megjelenése végleg leváltotta a lovakat a munka világában, emléküket csak a lóerő mint mértékegység jelzi. De vajon ugyanezt teszi-e a robotika és a minden területen hódító automatizálás az emberekkel is? A helyzet biztosan nem ilyen tragikus, de kétségtelen, hogy az Egyesült Államok elmúlt harminc éve a foglalkoztatás csökkenéséről szólt.