Éppen róla nem gondoltam volna… Ki lop a cégtől?

2019. április 19. péntek - 07:30 / Kriston László
  •    

Az emberek 75 százaléka lopott már a vállalkozástól, ahol dolgozik. A legnagyobb károkat a már sok-sok éve a cégnél lévő kollégák okozzák, mert ők tudnak a legtöbbet a céges folyamatokról, és bennük gyülemlett fel a legtöbb sérelem, tudtuk meg a Piac & Profit Ügyviteli trendek című konferenciáján.

Egy amerikai felmérés szerint a munkavállalók 75 százaléka tulajdonított el már valamit a munkahelyén. Ez lehet fizikai dolog, de információ is.

Lopás, verekedés: egyre nagyobb a gond a magyar munkahelyeken
Súlyos problémákkal kell szembenéznie a feldolgozóipari cégeknek. Tömegesen jelentek meg új, kvalifikálatlan munkavállalók a munkaerőpiacon, akik új problémákat hoztak magukkal: mindennapossá váltak a munkahelyi érdekkonfliktusok, a lopások, az agresszió.

Összegyűlt sérelmek

Róth Dénes, a Vestigo vezető tanácsadója szerint borítékolható, hogy a hazai munkaerőpiacon is hasonló a helyzet. „Hányszor hallottam már, hogy »pont ő? Éppen róla nem feltételeztem volna«. Pedig azok esetek többségében olyanok követnek el lopást, akikben a leginkább megbíznak” – mondta Róth a Piac & Profit Ügyviteli trendek – 2019: Először belül tegyünk rendet! című konferenciáján.

Az esetek 47 százalékában olyasvalaki lop, aki 5 évnél régebben van a cégnél. 44 százalékban azok, akik munkaviszonya 1–5 év óta áll fenn, és csak 9 százalékban azok, akik kevesebb, mint egy éve vannak a cégnél. Ez persze érthető, ha belegondolunk, hogy azoknál gyűlhet fel a legtöbb sérelem, akik már régi motorosok a cégnél. Ők válnak a leginkább motiválttá arra, hogy bosszút álljanak valamilyen döntésért vagy viselkedésért, ami megbántotta őket. Ők tudják a leginkább legyőzni a lelkiismeretüket, és megmagyarázni maguknak, hogy miért érdemes aláásni a közös ügyet, a cég sikeres működését.

Kép: Money Gram

Kép: Money Gram

Nem vesszük észre a baljós jeleket

Az esetek 85 százaléka egyszerűen megelőzhető lenne, ha a figyelmeztető jeleket észrevennénk. Ez többféle lehet:

  • Lehetőségeken túlmutató életvitel.
  • Pénzügyi nehézségek.
  • Szokatlanul közeli kapcsolat üzleti partnerrel.
  • Kontroll elutasítása.
  • Zavaros, átláthatatlan folyamatok.
  • Az illető nem megy szabadságra.
  • Családi problémák (válás, megcsalja a házastársát stb.).
Mi a teendő, ha enyves kezű a dolgozó?
A munkahelyen elkövetett lopás piros lapos jogsértés, azaz kirívóan súlyos kötelezettségszegés, amely egy sor munkajogi szabály megszegését jelenti. Azonban fontos ilyenkor, hogy elválasszuk a munkavállaló büntetőjogi és munkajogi felelősségét.

Kárösszeg: a forgalom 2–4 százaléka

Általában a vállalkozás árbevételének 2–4 százalékát viszi el a belső lopás. Egy egymilliárd forintos forgalmú cégnél ez 20–40 millió forint is lehet. A megelőzés lenne a megoldás, vagyis hogy „ne lehessen lopni, kicsit pedig ne legyen érdemes” – mondta Róth.

A céges morál is sokat számít abban, hogy létrejön-e a lopás. „Olyan cégeknél, ahol szívatják az ügyfeleket, nem fizetik időben a beszállítókat, ott lopni fog az alkalmazott, mert segíti az önigazolás: »Nem vagyok tolvaj, de ezek itt azok, akkor én miért legyek más?«” – magyarázta Róth. A cég minden szintjét átható etikus üzletvitel tehát a megelőzés egyik fontos eszköze.

Juj, ez fájt

A vállalkozásoknál 5 évnél régebben dolgozó munkavállalók lopásai okozzák a legnagyobb összegű kárt is, mert az ilyen munkaerő már kellően átlátta a céget, és tudja, hogyan tud a legészrevétlenebb módon és a legnagyobb veszteséget eredményezve lopni.

Róth kézfeltartással megszavaztatta a Piac & Profit konferenciáján a hallgatóságot, miszerint a főnöki tekintély megsértése, a lopás által okozott kár mértéke vagy a bizalommal történő visszaélés a legfájóbb-e. A három opció közül senki sem tette fel a kezét a kárösszegnél.

Mint kiderült, a legutóbbi, a bizalommal való visszaélés számít a többségnél. Alapvetően lelki ügy, interperszonális dilemma az, ha egy kolléga, akiben megbíztunk, visszaél a helyzetével, jogosultságaival és lop a cégtől.

Top 7 leleplezési módszer
Egy amerikai felmérés alanyai közül a következő lehetőségekre szavaztak a legtöbben:
  • Hamis fizikai dokumentumkészítés (55%)
  • Fizikai dokumentum megváltoztatása (48%)
  • Fiktív ERP (Enterprise Resource Planning)-tranzakció létrehozása (42%)
  • Valós ERP-tranzakció megváltoztatása (34%)
  • Elektronikus dokumentum megváltoztatása (31%)
  • Fizikai dokumentum megsemmisítése (30%)
  • Fiktív elektronikus dokumentum készítése (29%)

Forrás: ACFE, Report to the Nations, 2018

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor