A piacbővítés árnyoldalai: vevői kockázatok pedig vannak

A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentősen alábecsülték a kockázatokat, állítja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelemből származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nőtt egy év alatt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bár az általános gazdasági környezet valamivel kedvezőbb az eurózóna és Nyugat-Európa országaiban, mint egy évvel korábban, összességében továbbra sem beszélhetünk masszív növekedési kilátásokról vagy stabil fenntarthatóságról. Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, 2013 tavaszi kiadása Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország vállalkozásait vizsgálta; az eredmények alapján Görögország, Olaszország és Spanyolország gazdasága van a legaggasztóbb állapotban.

A követelések több mint negyedét késve teljesítik

A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, a borús kilátások pedig arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsősorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten, valamint Ázsiában. Az új üzleti partnerek azonban jelentős kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezésekor, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány.

Ha azonban a számlák értékét vesszük alapul, akkor a belföldieknél 30,1%-ot, míg a külföldieknél 28,8%-ot nem egyenlítenek ki határidőre. Az 1–30 nap közötti csúszások a késve fizetett számlák értékének 67%-át teszik ki, a 30–60 nap hosszú késések 26%-ot, míg a 90 napon túli lejáratok 7%-ot. Azonban az utóbbi adattal kapcsolatban riasztó, hogy a 90 napja lejárt tartozások értéke egy év alatt a belföldi partnerek esetében 15%-kal, a külföldiek esetében 22,6%-kal növekedett a vizsgált országokban.

Vakon bíznak a magyar cégek
A magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében, a társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit.
Háromnegyedével nőtt a leírások értéke

A belföldi számlákkal kapcsolatos fizetési késedelmek terén Olaszország jár az élen, ahol a számlák értékének 36,8%-át nem egyenlítik ki időben. A 14 ország közül Dániában a legpontosabbak a vállalkozók hazai ügyfeleikkel, itt csak a számlák értékének 18,9%-a nem érkezik meg időben. Az exportot tekintve jelenleg a svájci vállalkozók vannak a legrosszabb esetben, az általuk kibocsátott számlák értékének 38,7%-át fizetik késedelmesen, míg a lista túloldalán a görögök helyezkednek el 8,7%-os értékkel.

Nem mérik fel a cégek a vevői kockázatokat
„A felmérés adatai azt mutatják, hogy az új piacok és új üzleti partnerek keresése számos esetben kellő előretekintés nélkül történt, a cégek nem tettek meg mindent az esetleges vevői kockázatok feltérképezésére, kezelésére, vagy felszámolására. Jól mutatja ezt a behajthatatlan tartozások korábbi évek átlagánál magasabb aránya” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Ezzel párhuzamosan a be nem hajtható tartozások aránya is meredeken emelkedett Nyugat-Európában: a belföldi partnerek által soha ki nem egyenlített számlák értéke 42,9%-kal, míg a külföldiek számlái esetében 74,1%-kal nőtt , amelyek így az összes számla értékének 5, illetve 4,7%-át teszik ki. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol átlagosan a számlák 7,6%-át sohasem fizetik ki, míg elvileg a legjobb Görögországban, ahol 1% alatt van ez az arány.

Likviditási problémák állnak a háttérben

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változtak a 2012-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetőképessége fenntartása érdekében, kényszerűségből választja a késedelmes fizetést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 62,3%-a (2012-ben 66,8%), külföldiek esetében pedig 45,9%-a (2012-ben 46,2%) mondta azt, hogy egyszerűen nincs elég pénze fizetni.

A belgák és a franciák a legóvatosabbak

A szállítói hitelezés (beleértve a halasztott fizetést is) használata kismértékben csökkent egy év alatt, de még továbbra is igen gyakori megoldás, ugyanis a vállalkozások belföldi értékesítésük 48,1%-át, exportjuknak pedig 41,9%-át adják hitelbe; egy évvel korábban 52,5% és 46% voltak ezek az értékek. Mind belföldi, mind külföldi vevőikben a spanyol vállalkozók bíznak a leginkább, ugyanis honfitársaiknak az összes áru értékének 69,1%-át, míg a határon túliak esetében 63,3%-át adják oda azonnali fizetség nélkül. Belföldiekkel szemben a belgák (29,9%), külföldiekkel szemben a franciák (30,4%) a legóvatosabbak.

Óvatlanok a vállalkozások
Az Atradius vezetője szerint a vállalkozások még mindig túl óvatlanok vevőikkel szemben, ugyanis a szállítói hitelek aránya továbbra is viszonylag magas, időtartamuk aránylag hosszú, ami a romló pénzügy fegyelemmel együttesen igen súlyos kockázatokat jelent a cégek működésére nézve.
A szállítói hitel felajánlása mögötti legfontosabb ok sem változott tavaly óta, a válaszadók továbbra is a hosszú távú üzleti kapcsolat megalapozásában reménykednek: ezt belföldi partnerek esetén a válaszadó vállalkozások 42,1%-a jelölte meg, külföldi partnerekkel kapcsolatban 37,3% volt az arány. Ugyanakkor a szállítói hitelezés átlagos hossza egy év alatt a belföldi partnerek esetében 4 nappal 35-re csökkent, míg külföldiek esetében a 2 napos rövidülés 33 napos értéket jelent. (Érdekesség, hogy Törökországban átlagosan 33 nappal rövidültek a határidők.) Mindemellett az átlagos érték igen nagy szórást mutat, hiszen Ausztriában a belföldieknek és a külföldieknek adott hitel „futamidejének” átlaga 22 nap, addig ez Spanyolországban és Olaszországban 55 nap.

 

 

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo