A nyakunkon a klímaváltozás kérdése: hogy állnak hozzá a cégek és a lakosság?

Az ipari szereplők és a lakosság egyaránt keresi a megoldásokat az éghajlatváltozásra és karbonsemlegesség elérésére. A vállalkozások egyre inkább előrehaladnak az ésszerű erőforrás-gazdálkodás kialakítása és a tiszta energiaforrások használata terén, a lakossági fogyasztók azonban nehezen mozdulnak: őket továbbra is hátráltatja a témakör komplexitása és költségvonzata – derül ki a Deloitte Resources 2019 tanulmányból.

Az ipari és a lakossági villamosenergia-fogyasztók általában egyetértenek abban, hogy az éghajlatváltozás ügyével foglalkozni kell. Mindkét szegmens érdeklődik az olyan új és fejlődő technológiák és alkalmazások iránt, amelyek elősegítik az erőforrások gazdaságos felhasználását és a tisztább energiaforrások igénybe vételét. Ezen a ponton túl azonban elágaznak a két csoport lehetőségei és motivációi: míg a lakossági fogyasztókat a költségek, a téma vagy a választási lehetőségek összetettsége akadályozza, a vállalkozások a költségcsökkentésen túl is látnak fantáziát a témakörben, és egyre inkább hajlandóak a kockázatvállalásra a fenntarthatóság jegyében.

Ezek a fő üzenetei a kilencedik alkalommal elkészített, éves Deloitte Resources 2019 tanulmánynak, amelyben több mint 1500 amerikai lakossági fogyasztót és 600 amerikai vállalkozást kérdeztek meg energia- és erőforrás-gazdálkodáshoz való viszonyukról és cselekedeteikről.

Nem csak olcsóbb, de ez a helyes

Noha az erőforrás-gazdálkodási programok fő mozgatórugója az üzleti válaszadók fele által hivatkozott költségcsökkentés, a „mert ez a helyes cselekedet” válasz idén 11 százalékpontot emelkedett, és 39 százalékkal a második helyre került.

Az üzleti válaszadók az energiagazdálkodásra inkább értékteremtési lehetőségként, mint költségtényezőként tekintenek. A válaszok alapján az klímaváltozással kapcsolatos kérdések adják döntéseik mozgatórugóit és motiválják az energiagazdálkodás iránti elkötelezettségüket.

fotó: Flickr/tomasz k

Figyelemre méltó, hogy a válaszadók 84 százaléka volt tisztában a 2018-ban kiadott, súlyos megállapításokat és jóslatokat tartalmazó, globális felmelegedésről szóló amerikai és globális jelentésekkel. Kétharmaduk ennek hatására felülvizsgálta vagy megváltoztatta energiagazdálkodási stratégiáját, és 83 százalékuknak nőtt az elkötelezettsége a klímaváltozás megfékezésének vonatkozásában.

2018-ra 67 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, melyek arról számoltak be, hogy teljes erőfeszítéssel viszik erőforrás-gazdálkodási programjukat. Ez 2016-ban még 39 százalékos arány volt. Mintegy kétharmaduk szerint ügyfeleik külön kérése, hogy villamos energiájuk egy bizonyos százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, és egyre növekvő arányuk (72 százalék) aktívan hirdeti a megújuló energiaforrások használatát.

Elkötelezettebbek a millennialok

A lakossági fogyasztók 67 százaléka nagyon aggódik az éghajlatváltozás és személyes széndioxid-lábnyoma miatt, ezzel együtt a háztartások legfontosabb energiakérdése továbbra is a rezsi megfizethető szinten tartása. Ez 2019-ben öt százalékponttal 63 százalékra emelkedett, miközben körükben a tiszta energiaforrások használata a 2018-as évben enyhén, 50 százalékra csökkent. A fogyasztók fellépését és tetteit leginkább a költségek akadályozhatják. Emellett a téma komplexitása, a hiányos ismeretek és a nem azonnal látható előnyök miatt azokra a megoldásokra fogékonyabbak, amelyekhez nem szükséges beruházás. Ezek közé tartozik például a lámpák lekapcsolása, a nem használatban lévő elektronikai eszközök áramtalanítása.

A lakossági fogyasztók 14 százaléka használ szoftveralkalmazást az energiagazdálkodáshoz. A fiatalok körében ez a szám magasabb: 18 százalék használ alkalmazást, közel harmaduk naponta. Erről a korosztályról elmondható még, hogy fogékonyabbak az új termékekről és szolgálatásokról szóló üzenetekre, magasabb a hajlandóságuk a kipróbálásra, és akár még többet is fizetnének a tisztább energiaforrásokért.

A tanulmány egybecseng a Deloitte Global Millennial Survey 2019-es kutatásának eredményeivel, amelyből kiderült, hogy a millenial generáció nagy hangsúlyt fektet egy vállalat társadalmi hatásaira – és ők jellemzően a pénztárcájukkal szavaznak. 42 százalékuk indított vagy mélyített el üzleti kapcsolatot azért, mert úgy véli, hogy a bizonyos vállalat termékei vagy szolgáltatásai pozitív hatással vannak a társadalomra és/vagy a környezetre. Emellett 38 százalékuk szüntette meg vagy csökkentette kapcsolatát véleménye szerint negatív hatással bíró vállalatokkal.

Hajlandók lennénk többet fizetni érte

Nemcsak a munkahely választásnál fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás mértéke, hiszen ahogy az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt (2019) kutatása is alátámasztja, hazánkban a fiatalok és a nagyobb településen élők az áltlagosnál magasabb többletköltség vállalási hajlandósággal rendelkeznek. A 18-24 éves korosztályt képviselők 80 százaléka, a fővárosban lakó válaszadók 75 százaléka lenne nyitott magasabb árat fizetni zöld áramért.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo