A nők maradnának, a férfiak inkább külföldre mennének

2017. szeptember 21. csütörtök - 11:22 / piacesprofit.hu
  •    

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok közül még többen vágnának bele külföldön az álláskeresésbe: 44 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig Magyarországon kívül dolgozna. Tanulni azonban már kevesebben mennének külföldre. Legalább egy középfokú nyelvvizsgával a fiatalok 36 százaléka rendelkezik.

Az előző negyedéves eredménnyel megegyezően a fiatalok többsége, 68 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, de mindössze 36 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexének kutatásából, mely a 19-29 éves korosztály munkavállalási és továbbtanulási terveivel foglalkozik. A felmérésből kiderül, hogy a diákok – a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók – közül azonban kifejezetten sokan (65 százalék) mondták magukról, hogy egy vagy több középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

Kép: K&H

Kép: K&H

A nők maradnának

Az idei első negyedévhez hasonlóan a 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, míg egy évvel ezelőtt még csak 20 százalék gondolkodott komolyan rajta. A nemek között azonban lényeges különbség látszik kirajzolódni: míg a férfiak 50 százaléka fontolgatja a külföldi munkát, addig a nők mindössze 16 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel.

A diákok körében továbbra is népszerű a határon túli munka: a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal majd munkát a jövőben, ami enyhe csökkenést jelent az idei első negyedévben mért 46 és a 2016 végi 54 százalékhoz képest. A diákok kicsivel több, mint ötöde (21%) pedig a külföldi tanulást fontolgatja, bár arányuk 2016 harmadik negyedéve óta csökken.

A fővárosiaknak jó az oktatás, a vidékieknek nem

Lényegesen csökkent a magyar oktatási rendszerrel elégedett fiatalok száma: a diákok közel negyede van pozitív véleménnyel, míg év elején még 34 százalék gondolta, hogy európai viszonylatban magas szintű a magyar oktatás. Budapesten a diákok majdnem fele (47 százaléka) elégedett az oktatási rendszerrel, míg vidéken az arányuk mindössze 15 százalékos. A dolgozó fiatalok viszont optimistábbak lettek: 2016 vége óta 22 százalék helyett már 26 százalék elégedett a színvonallal. Az előző negyedévekhez hasonlóan a fiatalok fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, és mindössze 14 százalék érzi, hogy könnyebb lett a diplomához vezető út.

Kevesebb idő, de több pénz
Nőtt a beutazások és a kiutazások száma is a második negyedévben. A külföldiek kevesebb időt töltöttek Magyarországon, de átlagos napi költésük magasabb volt, mint egy évvel korábban. A magyar kiutazók esetében az utazások átlagos hossza rövidült, az egy napra jutó költés emelkedett. Az utasforgalom többlete 254 milliárd forint (820 millió euró) volt a második negyedévben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Kevesebben elégedettek, de új állást könnyen találnának

Bár a diákok több mint fele, 59 százaléka azt tanulja, amit szeret és ami érdekli is, az elégedettek száma folyamatosan csökken: egy évvel ezelőtt még 82 százalékos volt ez az érték. A diákok azonban még így is pozitívabbak, mint a dolgozó fiatalok, akinek a fele nyilatkozott ugyanilyen elégedetten jelenlegi munkájáról.

A bizonyos szektorokban tapasztalt jelentős munkaerőhiányról szóló híreknek megfelelően az álláskereséstől nem tartanak a már munkába állt fiatalok: 34 százalékuk szerint könnyű lenne új állást találni, ami az eddigi megmagasabb érték.

A legpozitívabbak e tekintetben a fővárosban élők voltak, itt a fiatalok több mint fele számít arra, hogy könnyen találna munkát. A diákok is hasonlóan bizakodóak: 40 százalékuk szerint könnyű lesz majd állást szerezni az iskola befejezése után. Bár még mindig optimistábban látják a helyzetet, mint a már dolgozó társaik, ugyanakkor a diákok esetében a 40 százalék visszaesésnek számít az első negyedévben mért 44 százalékhoz képest.