A NAV is tévedhet!

2013. október 18. péntek - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

A hazai adóvizsgálatok több mint felénél elérhető, hogy a NAV tervezett megállapítása ne kerüljön be az ellenőrzést lezáró határozatba, első- vagy másodfokon pedig az esetek közel 90 százalékában törölhető, illetve mérsékelhető a megállapítás, illetve a kiszabott adóbírság.

Az adóellenőrök is tévedhetnek – Kép: SXC

A 2012-ben lefolytatott adóvizsgálatok során a NAV ellenőrei 470 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg, 70 milliárddal, azaz közel 20 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – összegzi a vezető hazai könyvvizsgáló és adótanácsadó vállalat, a MAZARS legfrissebb jelentése. A megállapítással végződő ellenőrzések 83 százaléka áfához kapcsolódó vizsgálat volt. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)

„Arra sajnos nincs statisztika, hogy a 470 milliárd forintban milyen összegben voltak kivédhető vagy nem megalapozott megállapítások, de saját praxisunkban azt tapasztaljuk, hogy az esetek közel felében vitatható a NAV jegyzőkönyvbe foglalt jogértelmezése – nyilatkozta Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.

Nyári Zsolt elmondta: a MAZARS a napokban zárta az elmúlt két év adóellenőrzéseinek tapasztalatait feldolgozó saját kutatását. Ebből kiderült, hogy azokban az adóhatósági vizsgálatokban, amelyekbe az adótanácsadó vállalat már az észrevételi szakaszban bekapcsolódott, 53 százalékban sikerült elérni, hogy a kifogásolt NAV-megállapítás ne szerepeljen a határozatban.

Hozzátette: első vagy másodfokon az adóvizsgálatok 80 százalékában sikerült módosítani a megállapításokat. Mindössze 7 százalékos volt azon ügyek aránya, amelyekben nem sikerült eredményt elérni, illetve az esetek 13 százalékában ugyan a megállapításból másodfokon sem engedett az adóhatóság, de az észrevételi szakaszban, illetve a fellebbezés során a bírságot sikerült mérsékelni.(Ennek ellenére az adózók meglepően ritkán kérdőjelezik meg az adóhatóság állításait.)

„Tapasztalataink szerint a vállalkozások nagy része úgy gondolja, hogy az adóhatóság tévedhetetlen, így ha egy adóvizsgálat megállapításokat tartalmaz, azt azonnal el is fogadják. Ez nem jó hozzáállás, hiszen nyilvánvalóan mindenki tévedhet, így az adóhatóság is” – magyarázta Nyári Zsolt.

Egy újabb fegyver az adóhatóság ellen!
Bírósági eljárás esetén még adótitokra hivatkozva sem tarthatja vissza kapcsolódó vizsgálatokból származó bizonyítékait a NAV, így könnyen előfordulhat, hogy az adózó méltányosabb eljárásra számíthat egy adóper, mint egy adóhatósági vizsgálat esetén. A bíróság előtt akár arra is fény derülhet, hogy az adóhatóság nem rendelkezik a határozatát alátámasztó bizonyítékokkal.

A szakember szerint előfordulhat, hogy egy adott tényállás igazolásához elegendő, ha az adózó begyűjti a dokumentáció hiányzó részeit – persze számos esetben ennél többre is szükség lehet. Amint azt a statisztikai is mutatja, a legtöbb megállapítás az áfa adónemet érinti. Ilyen esetekben az uniós szintű jogértelmezés és gyakorlat ismerete sokat segíthet, tette hozzá.

Felkészülni, vigyázz…

Egy, súlyos következmények nélkül záruló – az adózó szempontjából sikeres – adóhatósági ellenőrzésre időben el kell kezdeni a felkészülést: jó alapokkal és megfelelő hozzáállással a cégek jelentős összegeket spórolhatnak meg, nem is beszélve az esetleg hónapokig is eltartó eljárásokból adódó időveszteségről, áll a jelentésben.

A szakember szerint az ellenőrzés különböző szakaszaiban más-más dolgokra kell figyelni. A mindennapokban nem mindig jut idő a visszaellenőrzésre, ezért érdemes időről időre – akár külső tanácsadó bevonásával – belső vizsgálatot végezni. „Az idejében, saját magunk által feltárt hiba önellenőrzési pótlékkal javítható, de ha ugyanazt az adóhatóság tárja fel, akkor már bírsággal és késedelmi pótlékkal is számolni kell. Az önellenőrzés pedig csak az adóvizsgálat megkezdése előtt végezhető el” – mutatott rá a szakember.

Egyre több pert nyernek a cégek a NAV-val szemben
Minden korábbinál több pert nyernek a cégek az adóhatósággal szemben, mára az esetek mintegy harmadában az adózóknak adnak igazat a bíróságok – derül ki az EY legfrissebb magyarországi elemzéséből. Az összesítésből egyértelműen kiolvasható, hogy megéri a jogorvoslattal élni.

Legkésőbb az adóhatóság megbízólevelének kézhezvételekor, arra vonatkozóan is stratégiát kell kialakítani, hogy ki lesz az a személy vagy személyek, aki(k) az adóhatósággal közvetlenül kommunikál(nak). Ezáltal biztosítható, hogy nem lesznek félreértések, és az ellenőrnek is könnyebb, ha a különböző kérdéseiről, észrevételeiről nem kell mindig mással egyeztetnie.

„Sok minden múlhat az adózó hozzáállásán is: a kellemes hangulat és légkör is sokat segíthet, hogy a vizsgálat az adózó által remélt irányba haladjon – tette hozzá Nyári Zsolt. Gyakori típushiba, hogy az adózók folyamatos visszajelzés helyett megvárják a vizsgálati időszakot lezáró határozatot, és csak akkor – későn – reagálnak a NAV észrevételeire.

„Ez súlyos és drága hiba! Az észrevételi lehetőséget ugyanis minden esetben javasolt kihasználni, főleg hogy már az észrevételi fázisban van lehetőség arra, hogy méltányosságra való hivatkozással a megállapított bírság mérséklését kérjük” – mondta Nyári Zsolt, aki szerint ha ezt nem tesszük meg, akkor esélyes, hogy a határozatba már a maximális bírság kerül, és ez a későbbi jogorvoslati lépcsőfokon már nehezebben módosítható.

A MAZARS-jelentés rámutat: egy adóvizsgálat – adózói szempontból – sikeres kimenetele számos tényezőn múlik, és mivel egy-egy vizsgálati megállapítás akár összegében is veszélyeztetheti a cég működését, kiemelten fontos ezek megfelelő kezelése.

Ki mehet, menjen helyettünk a NAV-hoz, majd a bíróságra?
Egy adóhatósági levélnek néha már az értelmezése is gondot okoz, így nem is csoda, ha egy adóhatósági iratot látva az adózó első gondolata, hogy kit is hívjon segítségül a helyes megfejtéshez, és ki lesz az, aki segítheti a helyes megoldásban. Szakértőnk, Juhász Andrea cikkéből választ kaphatunk erre a kérdésre!

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek