A munkavállalók bére bánja a kárt

2016. április 22. péntek - 08:05 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar cégek harmada megtérítteti a dolgozókkal az általuk okozott balesetekből eredő károkat, a cégek kétharmada viszont inkább lenyeli a veszteségeket, holott létezik olyan megoldás, amellyel a dolgozó és a munkaadó is jól járhatna.

százával vátlottak biztosítót már az első napon az autósok a kötelező kampányban

Kép: Pixabay

Bizony a legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a dolgozók a munkavégzés során kárt okoznak a munkáltatónak. Eltörik egy drága étkészlet, sérül egy csúcstechnológiás elektronikai alkatrész, céges laptop adatokkal együtt eltűnik, céges gépjármű összetörik, targonca elgázol egy vendéget az üzem területén, és még sorolhatnánk a hétköznapi vagy éppen ritka eseteket. Ráadásul egyes károk értéke jelentősen meg is haladhatja a dolgozók havi bérét. (Egy korábbi felmérés szerint a milliárdos összértéket is eléri a magyar cégeknél.) A gyakorlat azt mutatja, hogy az MT. 2012-es változása óta a munkáltatók egyre nagyobb része kifizetteti a munkavállaló által okozott kárt, amely legtöbbször érzékenyen érinti a megtakarítással nem rendelkező munkavállalókat.

A GrECo JLT Hungary Kft. és a Cafeteria TREND szakértői csapata április első felében azt vizsgálta, hogy mit tesznek ilyenkor a munkáltatók. A 172 válaszadó cég gyakorlata elég szerteágazó, de a nem reprezentatív felmérésben résztvevők mindössze 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkajog keretein belül megtérítteti ezt a kárt. Persze ez azt is jelenti, hogy a nagy többségnél viszont a kárérték veszteségként jelenik meg. Közülük 10,5 százalék kifizettetné még ezt a dolgozóval, de a bérek mértéke olyan alacsony a károkhoz képest, hogy általában eltekintenek a kártérítéstől.

Károkozás, kártérítés – mire kötelezhet a munkaadó?
Ellopják a céges laptopot. A dolgozó véletlenül leveri a nyomtatót. Megsérül a céges autó. Számos oka lehet, hogy a munkáltatót kár érje. Mi a következménye a károkozó vagy érintett munkavállalóra nézve?

A válaszadók 20,3 százaléka viszonylag barátságosan veszi magára a keletkezett károkat, de többen vannak, akik bizony duzzogva teszik ezt. A cégek 23,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tehetetlennek érzi magát.

A vállalkozások 9,9 százaléka nem foglalkozott még ezzel a kérdéssel. Az ő figyelmüket valószínűleg egy nagyobb káreset iránítaná rá a megoldás keresésre. „Pedig vannak kézenfekvő megoldások” – emlékeztetett Nagy Mariann a GrECo JLT Hungary Kft. vezető biztosítási tanácsadója. A biztosítók kínálatában már léteznek olyan konstrukciók, melyek pont ezeket a károkat térítik meg a munkáltató számára, így a cégnek nem kell „benyelnie” a kárt, vagy éppen belebonyolódni egy kártérítési vitába.

„A munkáltató és munkavállaló viszonyát döntően befolyásolja egy-egy ilyen kártérítési vita kezelése” – vélekedett a kutatás kapcsán Fata László a Cafeteria TREND szakértője. Egy barátságtalanul megvalósított elszámolás, ennek elhibázott kommunikációja akár több kárt is okozhat a cégben, mint ami valójában bekövetkezett, holott piacon meglévő biztosítási konstrukciók mindkét fél számára elfogadható pénzügyi megoldást jelenthetnek.

Ki a felelős a munkahelyi balesetekért?
Még az alapvetően nem veszélyesnek tartott munkakörökben is bárkivel történhet baleset. Lehet súlyosabb, lehet enyhébb, mindenképpen érdemes tisztázni, hogy mi a munkáltató kötelessége és lehetőségei, illetve mit tehet a munkavállaló.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek