A márkaimázs védelme – árulhat-e a viszonteladó az online piactereken?

A szelektív forgalmazási rendszerek létfontosságúak egy-egy márka imázsának fenntartása szempontjából, az árusítás e formáját az Európai Bizottság már korábban az uniós versenyszabályokkal összeegyeztethetőnek találta. Az internetes piac közelmúltbeli fejlődése, a Vaterához és az Amazonhoz hasonló oldalak széleskörű használata azonban új kérdéseket vet fel az ilyen értékesítési rendszerek előírásaival kapcsolatban. Ezeket tekintik át Paseczki Loránd és Virág Péter, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper munkatársai.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az internetes értékesítés kapcsán a Bizottság vertikális korlátozásokról szóló iránymutatásában 2010-ben már leszögezte, hogy a disztribúciós szerződésekben az „online kirakatokra” is előírhatóak külön szabályok, amelyek a forgalmazott márka presztízsének megőrzését szolgálják. Eszerint nem sérti például az uniós jogot, ha a szállító előírja forgalmazóival szemben, hogy a termék online értékesítése során harmadik fél platformjának neve vagy logója ne legyen látható a vásárló számára. Az is egyértelmű ugyanakkor az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján, hogy az internetes értékesítés teljes megtiltása olyan versenykorlátozó kikötés, amit már nem indokolhat pusztán a márka presztízsének védelme.

Kép: Pixabay

Mindezek fényében különösen érdekes fordulat, hogy az interneten az iránymutatás kiadása óta bevett gyakorlattá vált olyan online piacterek használata, mint például a Vatera, a TeszVesz, az Amazon, az eBay vagy az Etsy. A piaci átalakulás következtében ezek az oldalak mára úgy működnek, mint egyfajta „online bevásárlóközpontok”, az egyes értékesítők külön aloldalon nyithatják meg saját „üzleteiket”, az ott kínált termékek pedig legtöbb esetben a felhasználók számára is világos módon függetlenek a platform üzemeltetőjétől. Az Európai Unió Bírósága előtt jelenleg folyamatban lévő C-230/16. számú „Coty” ügyben a fő kérdést az jelenti, hogy e piaci átalakulás követeztében tekinthető-e immár versenykorlátozónak az a kikötés is, amely az ilyen online piactereken történő értékesítést tiltja meg a forgalmazók számára.

Mielőtt azonban az ügy főtanácsnoki indítványa alapján bemutatnánk, milyen válasz várható a fenti kérdésre, tekintsük át, hogyan alakul jelenleg a szabályozás, és mit is jelent pontosan a szelektív forgalmazás.

A szelektív forgalmazás fogalma és jelentősége

A szelektív forgalmazási rendszer kiváló eszköz az egyes termékek vagy márkák presztízsének megőrzésére az értékesítés során. A rendszer pontos fogalmát a 330/2010/EU számú bizottsági rendelet (a továbbiakban: Csoportmentességi rendelet) határozza meg, eszerint szelektív értékesítési rendszert hoz létre a szállító és forgalmazók között létrejövő olyan vertikális megállapodás, amely alapján a szállító a forgalmazott árut vagy szolgáltatást kizárólag kiválasztott forgalmazóknak adja el értékesítés céljából. A rendszer emellett szükségszerűen zárt kell maradjon, így a kiválasztott forgalmazók szintén nem értékesíthetik az árut vagy szolgáltatást olyan külső forgalmazóknak, amelyek a szelektív értékesítési rendszerben nem vesznek részt.

Mindezzel egyszerre nyílik meg a lehetőség arra, hogy a forgalmazás a szállító tevékenységi területétől távol eső, kiterjedt területen megvalósuljon, ugyanakkor a fogyasztók továbbra is érzékeljék a forgalmazott árucikk exkluzivitását és minőségi stabilitását.

A szelektív forgalmazási rendszerben előírt követelmények összeegyeztethetősége az uniós joggal

Ahogyan arra a fent már említett főtanácsnoki indítvány is utal, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata a szelektív forgalmazási rendszert az EUMSZ 101. cikkével összeegyeztethetőnek, így tehát megengedhetőnek találja, ha az alábbi három feltétel teljesül;

  • a forgalmazóként résztvevő viszonteladókat objektív, diszkriminációtól mentes feltételek alapján választják ki;
  • a forgalmazott termék vagy szolgáltatás minőségének megóvása érdekében a szelektív forgalmazás szükséges; és
  • a rendszerben meghatározott kritériumok arányosak, azaz nem haladják meg a szükséges mértéket.
Abban az esetben, ha a kialakított rendszer mégsem felel meg a fenti követelményeknek, még mindig lehetőség van a korábban említett Csoportmentességi rendelet alapján történő mentesülésre. Ennek kapcsán elődleges feltétel, hogy a megállapodásban szereplő felek egyikének piaci részesedése sem haladja meg a 30%-os küszöböt. Amennyiben azonban e kritérium teljesül, a mentesítés további objektív feltételei nincsenek pontosan meghatározva, így a rendelet csupán „számos tényezőt <…> különösen a keresleti- ill. kínálati oldal jellemző piaci szerkezetét” írja elő figyelembe venni a mentesség megállapításához.

A csoportmentességi rendelet 4. cikke ugyanakkor meghatároz olyan „különösen súlyos korlátozásokat” is, amelyek megvalósulása esetén egy vertikális megállapodás, így szelektív forgalmazási rendszer sem felelhet meg az EUMSZ 101. cikkében előírt követelményeknek.

A Coty-ügy jelentősége – az internetes értékesítés általános tilalmának és az online piactereken történő értékesítés korlátozásának elhatárolása

Ahogyan arra fent utaltunk, a Coty-ügy különleges jelentősége abban áll, hogy a Bíróság ezúttal nem az internetes kereskedelem abszolút tilalmát, hanem csupán néhány széleskörűen elterjedt online piactér használatának korlátozását vizsgálja.

Még komolyabb szigor jön a webshopoknál
Az új szabályozásban erősebb jogosítványt kapnak a nemzeti hatóságok a csalások megfékezésére, valamint lehetőség nyílik az összehangolt fellépés a határokon átnyúló eseteknél.
A főtanácsnoki indítvány is rámutat, hogy korábban a Bíróság a Pierre Fabre Dermo-Cosmétique ítéletében az online kereskedelem teljes kizárása került vizsgálat alá, ebben az esetben ugyanis a szállító a termék online értékesítésének minden formáját megtiltotta forgalmazói számára. A Bíróság ítélete alapján ez a tilalom olyan súlyosan piackorlátozó előírásnak minősül, amely nem egyeztethető össze az uniós joggal, mert e kikötés általánosan kizárja azokat a végfelhasználókat, akik a termékhez csak online tudnának hozzájutni. Mindez pedig sérti a csoportmentességi rendelet 4. cikk b) pontját, amely kimondja, hogy az értékesítési terület vagy a végfelhasználó vevőkörök egésze nem korlátozható. Ezt a kikötést az érintett ügyben még az a tény sem volt alkalmas igazolni, hogy a korlátozást a személyes értékesítés során jelenlévő orvosi végzettségű személyzet feltétlen jelenléte teszi szükségessé.

Ezzel szemben a Coty-ügyben teljes körű tilalomról nincs szó, csupán az online piacterek használatát tiltja meg a szelektív értékesítési rendszert létrehozó megállapodás. Így tehát az elérhető vevőkör nem kerül korlátozásra, hanem bizonyos, márkaarculatnak megfelelő platformok válnak kizárólagos úttá az internetes értékesítésen belül. Ezt a részleges korlátozást pedig sokkal inkább indokolhatja a márka exkluzivitása és presztízsének védelme.

Konklúzió

A felvetett kérdés tehát arra irányul, hogy az elmúlt időszakban az internetes piacon végbement változás, az online piacterek térnyerése, az eBayhez és Amazonhoz hasonló oldalak széleskörű használata miatt immár versenykorlátozóvá vált-e az ilyen oldalak használatát tiltó vertikális disztribúciós megállapodás. Emlékeztetőül: akkor tekinthetjük az ilyen rendelkezéseket versenykorlátozónak, ha azok (i) nem szükséges és arányos mértékűek és objektíven meghatározottak, vagy ha (ii) valamilyen vevőkört abszolút módon kizárnak.

A főtanácsnoki indítvány megállapításai alapján az online piacterek utóbbi térnyerése ellenére sem állapítható meg azonban, hogy használatuk korlátozása esetén a végfelhasználóknak ne lenne más lehetőségük interneten hozzáférni a forgalmazott termékhez, így tehát vevőkörök abszolút kizárásáról nincsen szó. Az „online bevásárlóközpontok” használatát tiltó megállapodásokat tehát továbbra is csak a szükségesség-arányosság, valamint az objektív követelmények szemszögéből kell vizsgálni.

Mindezek alapján a megengedhetőséget a forgalmazott termék jellege határozza meg; amennyiben e terméknek vagy márkájának védelmében indokolt és arányos a kikötés, az eBay, Amazon, Etsy és hasonló oldalakon történő forgalmazás kizárható. A főtanácsnoki indítvány megjegyzi továbbá, hogy ezzel ellentétes megállapítás hátrányos következményekhez vezetne a védjegyjog területén, valamint korlátozná a magas presztízsű áruk teljes piacra kifejtett előnyös hatásait.

Szerző: Virág Péter Ügyvéd

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo