A magyar autóipart is sújthatja a német-amerikai vámháború

2018. március 05. hétfő - 17:00 / Zubor Zalán
  •    

A német autóipar, ezen keresztül a magyar gazdaság is megszenvedheti Trump vámtervét. Olyan cégek, mint a BMW nagyrészt Európában gyártott autókat adnak el Amerikában, más cégek, mint a Fiat vagy az Audi pedig egyáltalán nem gyártanak autókat az USA-ban – az ő járműveikre 25 százalékos vámot vethetnek ki.

Donald Trump amerikai elnök szombati Twitter-üzenetében írta azt, hogy 25 százalékos vámot vetne ki az Európai Unióból behozott autókra. A tervezett vám – amit persze még az amerikai törvényhozásnak is meg kell szavaznia – célja az lenne, hogy előnyhöz juttassa az amerikai autógyártókat és munkahelyeket teremtsen az itteni gyárakban.

Kereskedelmi háborútól tartanak

Az esetleges kereskedelmi háború legnagyobb mértékben a német autógyárakat érintheti. „Súlyos következményei lennének, ha magasabb vámok mellett szállíthatnánk csak autókat az Egyesült államokba, a németek ebből a szempontból különösen sebezhetők” – mondta hétfőn a CNBC-nek Arndt Ellinghorst,az Evercore ISI nemzetközi tanácsadócég kutatója.

Példaként említette a BMW-t: a cég évente mintegy 350 ezer autót ad el az USA-ban, amelyek 70 százalékát európábai gyárakból szállítják át. Ma ezeknek az autóknak az eladási árából 2,5 százaléknyi vámot kell fizetni az USA-nak. Ellinghorst hozzátette: az EU ennél magasabb, 10 százalékos védővámot vet ki az amerikai autókra, Trump feltehetően ezt szeretné kiegyenlíteni, egyenlő versenyfeltételeket biztosítana az amerikai és európai autógyártók számára.

Kép: shutterstock

Kép: shutterstock

Sokan viszont attól tartanak, hogy az amerikai védővám egy kereskedelmi háború kezdete lehet. Jean-Claude Juncker, az Európai Tanács elnöke Trump ötletére válaszul felvetette, hogy védővámokkal sújtsák a népszerű amerikai termékeket. Az aggodalmakat Trump sem igyekezett megcáfolni, a múlt héten azt mondta, a kereskedelmi háborúkkal nincs gond, azokat „könnyen meg lehet nyerni”.

A legnagyobb piac

Az európai autógyártók eddig csak óvatosan nyilatkoztak az ügyben: a CNBC megkeresésére a Daimler és a Volvo is azt válaszolta, hogy még korai nyilatkozniuk. A brit McLaren szóvivője annyit mondott, hogy bár az USA az egyes országok között a legnagyobb piacuk (ugyanez elmondható más nagy gyártóról is), luxusmárkaként várhatóan nem lesz annyira nehéz pótolniuk az esetleges bevételkiesést a világ más országaikban.

Kevésbé lehetnek biztonságban a szélesebb piacnak termelő autógyártók. A német autógyárak hatalmas infrastruktúrát működtetnek az Egyesült Államokba szállított több százezer autó értékesítésére. Szintén jelentősek a német cégek amerikai üzemei: ezek évente mintegy 854 ezer autót gyártanak le (a német gyártók amerikai beruházásai az elmúlt hét évben megnégyszereződtek), amelyek nagy részét külföldön értékesítik – azt egyelőre nem tudni, ezekre az autókra is kivetnének valamilyen új járulékot.

Nekünk is fájhat

Az autóipari kereskedelmi háború a magyar gazdaságot is súlyosan érintheti. Az autók és autóalkatrészek Magyarország legfontosabb exporttermékei az amerikai piacon, Egyesült Államokba irányuló magyar export közel 30 százalékát teszik ki. Ezek azonban csak azok az autók, amelyeket magyarországi cégek (elsősorban a német autógyárak leányvállalatai) közvetlenül Amerikába exportálnak. A gyakorlatban feltehetően ennél több autót gyártunk az amerikai piacra, csak azokat először egy harmadik ország értékesítője vásárolja meg.

A magyar gazdaság rendkívüli mértékben ki van szolgáltatva a külföldi autógyártóknak. A Járműipar.hu szerint a teljes autóipari szektor mintegy 154 000 ezer embert foglalkoztat. A magyar autóipar 2016-ben 25,4 milliárd eurót termelt, ez a magyar GDP közel 10 százaléka, a termelés nagy részéért négy nagy autógyár, a Mercedes, az Audi, az Opel és a Suzuki itteni leányvállalatai felelősek. Tekintve, hogy a magyar autógyártás 90 százalékban exportra termel, az esetleges amerikai védővám következményei hazánkat is fokozottan érinthetik.

Nem példa nélküli
Nem ez (lenne) az első kereskedelmi háború az Egyesült Államok és a világ többi része között. A legutóbb ezer közgazdász szólította fel az amerikai elnököt arra, hogy ne írja alá a vámtarifákat megemelő törvényt. Igaz, ez 1930-ban történt, amikor teljes erővel tombolt a gazdasági válság (a nagy depresszió).
Herbert Hoover azonban nem hallgatott az észérvekre: a közvéleményt teljes mértékben maga mellé állította a javaslatot benyújtó két politikus, Reed Smoot szenátor, és Willis C. Hawley képviselő, akik szerint a gazdaság bajai kezelhetőek, ha kizárjuk az olcsó külföldi importot. Hoover tehát aláírta a törvényt (1930 június 17-én) amivel több mint 900 vámtarifát, összesen mintegy 20 ezer féle import árura, emelt meg jelentősen.
A közgazdászok máig vitatkoznak azon, hogy az intézkedés mennyivel súlyosbította a nagy gazdasági válságot. Az intézkedés ellen először Kanada tiltakozott és vezetett be ellenlépéseket, majd Kanadát követte a Brit Birodalom többi része, valamint Párizs és több más európai ország. Az Egyesült Államok importja 1929 és 1933 között 66 százalékkal csökkent (4,4 milliárd dollárról 1,5 milliárd dollárra) míg az export 61 százalékkal esett vissza, 5,4 milliárd dollárról, 2,1 milliárd dollárra. A közvetlen Európával folytatott kereskedelem adta a csökkenés nagy részét: az import 1,3 milliárdról 384 millió dollárra esett, az export 2,3 milliárdról 784 millióra. A világkereskedelem egészét tekintve, 1929 és 1934 között 66 százalékkal csökkent a forgalmazott áruk értéke. A kereskedelem ilyen mértékű összeomlása nem maradhatott következmények nélkül: az Egyesült Államokban a munkanélküliség a törvény elfogadása idején 8 százalék volt, 1931-re ez a ráta 16 százalékra ugrott, 1933-ra pedig elérte a 25 százalékot.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek