A sokk után ideje szembenézni néhány kellemetlen ténnyel. Az igazság az, hogy a vállalat 2008 óta veszteséges, mégpedig azért, mert mind a menedzsment, mind a felügyelőbizottság hosszú éveken át egyfajta bűvészkedést vitt véghez, nem pedig megbízható üzleti modell követett. Nem tudták eldönteni, ott maradjanak-e, ahol kezdték – ez egy olcsó mallorcai turistajárat volt –, vagy pedig konkurálni akarnak-e a Lufthansával? Végül is a hibrid modell semmire nem volt jó, de mégsem változtattak semmit. Inkább azt a „megoldást” választották, hogy minden vagyonától megfosztották a vállalkozást. A repülőgépeket drágán bérelték – és a berlinieknek tulajdonképpen semmijük nem volt már, mindent, amivel dolgoztak. óriási pénzekért bérelték. és drágán finanszírozták. Szakértők szerint
ennél slamposabban már nem lehetett volna vezetni a vállalatot,és érdekes módon ezt az utasok is észrevették: júliusban már 24 százalékkal kevesebben vették igénybe a légitársaságot. A partner Etihadnak végül is elege lett – ennek pedig a Lufthansa örülhet. A nagy német légitársaság így adósságmentes vagyontárgyakhoz jut, és az is lehetséges, hogy az Easyjethez csapják az Air Berlin egyik vagy másik részlegét. Ez azt jelenti, hogy a csődbe ment társaság 8600 munkatársának nem lesznek különösebb gondjai, sőt inkább örülhetnek, hogy a jövőben olyan munkaadójuk lesz, amely jobban tud vezetni egy vállalatot. Az Air Berlin ügye egyébként újabb tanulság arra, hogy befektetőként mindig gondosan mérlegelni kell, „beszálljon-e” valaki egy légitársaságba.
Meglepő és veszélyes lépés, amely évekre megterheli Németország és Abu Dzabi kapcsolatait. Sajnos Hartmut Mehdon, az Air Berlin volt főnöke nem nyilatkozik, ami kár, hiszen ő volt az, aki 2011 végén az Etihad arab légitársaságot megmentőként és résztulajdonosként behozta a már akkor is pénzügyi nehézségekkel küzdő német légitársaságba.
A két partner kezdettől nem illett össze, még akkor is, ha ezt a kényszer-szövetséget akkor nagy lelkesedéssel ünnepelték. Az egyik oldalon volt a Lufthansa-vetélytárs, amelyet gyorsan összevásárolt, hirtelen megnövekedett kis légitársaságokból lapátolták össze, és azt remélték, hogy a közel-keleti beruházóval sikerül a nemzetközi áttörés. A másik oldalon volt a becsvágyó Etihad Abu Dzabiból, aki nagy vetélytársát, az Emirates Airlinest akarta utolérni azzal, hogy európai útvonalakat repül. Hogy mi és miért történt, az még tisztázásra vár, mivel egyelőre az Etihad illetékesei is hallgatnak.
Hogy az Air Berlin szénája rosszul áll, azt a szakmában már régen tudták. Ezért is utazott Carsten Spohr, a Lufthansa főnöke május elején Angela Merkel kancellárral Abu Dzabiba, hogy az ottani kormánnyal tárgyaljon az Air Berlin
A Lufthansa és az Easyjet várhatóan a szövetségi kartellhivatal áldásával felosztja majd egymás között az Air Berlin flottáját, és kívül tartják a Ryanairt. Az Etihadnak nyilvánvalóan egyelőre elege lesz a kooperációból, de a váratlan kivonulásuk az Air Berlinből még visszaüthet: ki fog a jövőben még üzleteket kötni az Emirátussal, ha ott még egy, a német kancellárnak adott ígéretet sem tartanak meg?
Az ügy másik és a következményekben igencsak érdekelt szereplője. a Ryanair panaszt jelentett be a német kartellhatóságnál. Megállapításuk szerint az Air Berlin azért menekült a csődbe, hogy a Lufthansa adósság nélkül vehesse át a társaság vagyonát, ez pedig sérti mind a német, mind az EU-s versenyjogot. A fejlemények következtében ugyanis az utasoknak a jövőben magasabb jegyárakkal kell majd számolniuk – érvelt a Ryanair.
Matthias Machnig gazdasági államtitkár visszautasította a Ryanair állításait. A verseny továbbra is biztosítva lesz, hiszen nincs szó a Lufthansánál az Air Berlin teljes átvételéről – hangzott el a ZDF közszolgálati televízióban. Alexander Dobrindt szövetségi közlekedési miniszter még korábban úgy nyilatkozott, hogy a német kormány szerint nem vet fel kartellgyanút az Air Berlin egyes üzletrészeinek eladása a Lufthansának.
(Forrás: Neue Zürcher Zeitung, Der Spiegel)
