A lakáshitel támogatás 5 leggyakoribb buktatója

2015. március 04. szerda - 08:08 / piacesprofit.hu
  •    

Már számos cikk született arról, hogy hogyan adhat a munkáltató támogatást a munkavállalói hiteltörlesztéséhez. Vannak azonban olyan esetek, amikor a legjobb szándékkal sem realizálható a támogatás, legalábbis a jogszabályok betartása mellett.

Kép: Pixabay

Az új elemként tavaly belépett lakáshitel támogatás lehet az idei sláger a cafeteriában. A vissza nem térítendő lakáscélú hiteltámogatás mint új juttatási forma egyrészt fontos könnyítés lehet a hiteltörlesztésekhez, másrészt adminisztrációs kihívás elé állítja a munkáltatót.

(Hogy pontosan milyen adminisztrációval jár, arról részletesebben itt olvashat!)

A bonyolult ügyintézés miatt gyakran előfordul, hogy nem sikerült a gyakorlatba átültetnie a cégeknek és a munkavállalóknak ezt a támogatási formát. (A szabályozás ráadásul az idén módosult!)

Szakértői tapasztalataiból Puskelyné Király Ágnes adószakértő összegyűjtötte a leggyakoribb hibákat a HR portálon megjelent cikkében.

1. Beleférünk vagy kilógunk?

A méltányolható lakásigény az egyik legismertebb feltétele a támogatásnak. Ez a kritérium leegyszerűsítve azt jeleneti, hogy a hitelből vásárolt, épített lakásban hány szoba van, és abban hány családtag lakik. A legtöbb hiteladós esetében nem is okoz problémát a megfelelés. Azonban a vidéki, főleg kisebb településeken élőknél előfordul, hogy egy nagyobb, több szobás családi házzal túllépik a támogatható lakásigényt. A helyzet furcsasága, hogy ezek az ingatlanok jellemzően lényegesen kisebb értékűek, mint egy nagyvárosi kisebb lakás.

2. Mennyi az annyi?

A másik vizsgálandó szempont a juttatásnál, hogy mekkora összeget adhat a munkáltató adómentesen. Itt már számít az ingatlan értéke, mégpedig az, amennyiért annak idején szerezték. Ehhez a munkavállalónak le kell adnia az adásvételi szerződést vagy az építés költségvetését. Az utóbbi szokta a problémát okozni, van, aki nem tudja már előkeríteni. Jó esetben a hitelező banktól ki lehet kérni másolatot, de azt általában ingyen nem adják. Végső esetben az építkezés számlái alapján lehet bekerülési értéket megállapítani, de ezt a megoldást egy HR-esnek sem javasoljuk..

Mire elég az új szocpol?
Idén július 1-től elérhető lesz a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, amely újra lehetővé teszi, hogy az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is igénybe lehessen venni vissza nem térítendő, állami támogatást.

3. Ki lakik a házacskámban?

Egyre több olyan eset van, amelyben a támogatni kívánt munkavállaló már nem abban az ingatlanban lakik, és már nincs is a tulajdonában, amelyikre a hitelt felvette. Azóta újabb ingatlant vásárolt, és a bank áttelepítette a hitelét az új ingatlanra. A jogszabályi előírások nem zárják ki ezt a lehetőséget, azonban körültekintően kell eljárni a feltételek vizsgálatakor, hogy mit, hogyan, milyen időszakra kell igazolni.

 4. Hitelkavalkád

A hitelszerződések vizsgálatakor is érdekes történetek kerülnek elő, amelyekből néhány sajnos azzal végződik, hogy nemet kell mondani a jogosultság elbírálásánál. Az egyik ilyen tipikus helyzet, amikor a munkavállaló ugyan bizonygatja, hogy ő a lakása korszerűsítésére vette fel a hitelt, de ez a szerződésből nem derül ki. Hiteligénylésnek pedig már nyoma sincs, vagy az sem igazol semmit, ez jellemző probléma az ún. szabad felhasználású hitelek esetén. Legalább ilyen gyakori történet, amikor a korábbi lakáscélú hitelt kiváltották, de az új hitel nem csak ezt fedezte, hanem esetleg egyéb tartozás rendezését is bevonták, vagy valamilyen további célra megfejelték az összeget.

Ezekben az esetekben nem igazolható a lakáscél megvalósulása.

5. Az én pénzem, a te számlád, de kinek a törlesztése?

A legtöbb problémát a támogatás folyósításának célszámlája, illetve az összeg felhasználásának igazolása okozza. Gyakori helyzet, hogy egy házaspárnak közös bankszámlája van, de csak az egyikük számlatulajdonos, a másik „csak” rendelkező a számla felett. Mivel a jogszabály úgy szól, hogy a munkavállaló saját, törlesztésre használt számlája lehet célszámla, ezért szerencsétlen esetben éppen nem az a számlatulajdonos, aki a támogatást kapná. Persze megoldás lehet a hitelszámlára történő utalás, feltéve, ha a hitelező bank vezet ilyet, és az a munkavállaló nevén fut, vagy központi hitel-elszámolási számláról van szó. A legbosszantóbb, amikor a támogatást igénylő minden egyéb feltételnek megfelel, csak éppen nincs olyan számlája, amire utalhatna a munkáltató.

Legalább ilyen kellemetlen, amikor minden klappol, mehetne a folyósítás, a dolgozó behozza a bankkivonatát, amivel igazolja, hogy a támogatásból, vagy azt megelőzően kifizette a törlesztését, csak éppen a kivonaton szereplő tételből nem lehet beazonosítani, hogy az valóban a lakáscélú hitel törlesztése. Ilyenkor drága séta következhet a bankfiókba, ahol külön igazolást kér az ügyfél a hitelszerződés és a törlesztés kapcsolatáról. Bankja válogatja, hogy ezt mennyi idő alatt és mennyi pénzért adják ki. Találkozunk valóban ügyfélbarát készséges ügyintézéssel, de sajnos azzal is, hogy a sok ezer forintos papír éppen csak arra nem ad választ, ami a célja lett volna.

Elvette a cégek kedvét a cafeteriától a kormány
Az adótörvény változások ismeretében a hazai kkv-k mindössze 42 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak idén. Ezzel a korábbi javuló trend után rég nem látott mélységbe zuhant a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásokra azonban egyelőre kevésbé hatnak az adószabály változások, náluk immár fél éve növekszik a béren kívüli juttatással kalkulálók aránya.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek