A kulcsszó az ügyfélismeret

2017. október 02. hétfő - 13:30 / Szeicz András
  •    

Lévai Richárd online marketinges, social media szakértő. Már az Iwiw-korszak idején érdekelték a közösségi médiában rejlő marketinglehetőségek. Tanácsokat nemcsak a cégén keresztül ad, de blogolni is régóta szeret a témában. A lámpalázról és a Facebook jövőjéről beszélgettünk.

Lévai Richárd (fotó: Hatlaczki Balázs)

Lévai Richárd (fotó: Hatlaczki Balázs)

Mikor regisztráltál a Facebookra?

Valamikor 2007–2008 tájékán. Az első százezer magyar regisztráló között lehettem. De meg kéne nézni pontosan.

Már akkor is érdekelt a közösségi média üzleti oldala?

Persze! Ez az időszak főleg arról szólt, hogy itt a cégnél regisztráltuk magunkat mindenféle új platformra, és próbálgattuk őket. Ez még az Iwiw-korszakban volt, akkor az jelentette Magyarországon a közösségi médiát, de mi lelkesen próbálgattuk a többi felületet is. A Facebook már kezdett feljönni, és a nemzetközi média gyakran írt róla, hogy rövid idő alatt piacvezetővé válhat.

Én nem emlékszem, mikor regisztráltam, de arra igen, hogy kétszer is megtettem, mert elsőre egyetlen hazai ismerősömet sem találtam meg az oldalon, és töröltem magam, mert meg voltam győződve róla, hogy ennek Amerikán kívül nem sok értelme van.

Én akkor regisztráltam, amikor a Facebook bevezette, hogy saját nevet tudsz magadnak foglalni. Ez adta meg a végső lökést, gyorsan le akartam védeni a nevemet az oldalon. Aztán hónapokig rá se néztem a felületre. Később kezdték a cimborák meghívogatni egymást, egyre többen beszéltek is az oldalról, majd elkezdődött a FB játékos korszaka. Ekkor már nem voltunk messze az üzleti használattól. Cégként mi is egyre aktívabbak lettünk, és a közösségi oldalon is egyre többet kommunikáltunk az ügyfeleinkkel. Ennek hatására egyre többen kerestek meg azzal, hogy ők is szeretnének ilyen oldalt csinálni, és jó szöveget írni rá. Innen indult a blog ötlete is. Akkor még Facebook tippek címen.

Emlékszem a játékos időszakra. Amennyire népszerű volt az elején, annyira utálták a végén. Néhány ismerősöm a rengetek játékértesítő és -meghívó miatt el is hagyta az oldalt.

Szerintem ez jól illeszkedett a rendszer életgörbéjébe. Az elején meg kellett fogni a fiatalokat, és bent kellett tartani őket. Ha nem volt elég ismerősöd, a játékokon keresztül szerezhettél újakat. Ahogy egyre idősödött ez a generáció – és ahogy egyre több korosztály között lett népszerű az oldal –, úgy vált egyre zavaróbbá a játékáradat, és a cég gyorsan vissza is vett játékosságból. A közösségi oldal átpozicionálása sok FB-játékra szakosodott céget küldött akkor a süllyesztőbe.

Hogyan definiálod magad szakmailag?

Online marketinges vagyok. Ennek a területnek egy része a közösségi média. Ez utóbbi kapcsán vagyunk a fókuszban. Én is és a cégem is. Ez elsősorban a Közösségi kalandozások blognak és a FB-oldalunknak köszönhető, de valójában ennél sokkal több mindennel foglalkozunk. Google-kampányokat ugyanúgy csinálunk, mint hírleveleket és Facebook-marketinget. Nem lehet csak az egyikkel foglalkozni.

Ahhoz, hogy valaki eredményeket érjen el, sok területen kell egyszerre jelen lenni, és azokat tudni kell egymásra építeni.

Sőt, az új ügyféligények miatt lassan elmosódnak az online és offline határok is.

Én azt gondolom, hogy már egyáltalán nincsenek határok. Annak idején még lehetett külön online és offline marketingről beszélni. Ez akkor volt, amikor még számítógépnek csúfolt dobozok voltak az asztalaink mellett. Akkor még tudtad azt mondani, hogy aki este nyolctól betárcsázik, vagy aki bent van a munkahelyén, az online van, mindenki más pedig offline. Ma már nincs ilyen. Ma már mindenki, akinek mobilja van, az online. És a technológia egyre inkább ebbe az irányba megy. Ma már a Google és a Facebook is arra törekszik, hogy előzetes regisztráció nélkül is megszólíthasd azokat az embereket, akik a boltodban jártak. Mindezt pusztán a telefonjukba épített GPS adatai alapján.

Lévai Richárd
1976-ban született, Székesfehérváron járt középiskolába. Pécsen szerzett két diplomát, az elsőt 1997-ben mint építészmérnök, a másodikat 2000-ben mint mérnök informatikus. Még a főiskolán, 1998-ban és 1999-ben készítették el az első weblapjaikat, és erre alapozva indították el egy barátjával az RG Stúdió Kft.-t 2000 májusában. Azóta számos különböző marketinges képzésen vett részt, de a legtöbbet saját tapasztalatból és az online, illetve a print szakirodalomból tanulta. Az új trendekhez igazodva 2016-ban elvégezte a Kürt Akadémia Data scientist képzését is.

Van egy céged, az RG Stúdió. Nekem úgy tűnik, hogy a Lévai Richárd erősebb márkanév, mint a cég neve. Ezt tudatosan alakítottad?

Az elején semmi tudatosság nem volt benne. Aztán ahogy elkezdett alakulni a személyes márkám, úgy kezdtük el tudatosabban kezelni ezt. Persze figyelünk arra, hogy a cég is megkapja a saját a helyét, a saját jogán.

Személyes márkaépítéshez azért kell valamennyi exhibicionizmus. Csendes, nyugodt embernek ismertelek meg. Hogy férnek el egymás mellett ezek a személyiségjegyek a személyes márkaépítéssel?

Az elején ez nagyon sok problémát okozott nekem. Emlékszem, 1999 tájékán még magam is terveztem honlapokat, és mindig izgultam az élesítés előtt, hogy ha ország-világ elé kerül a munkám, nem lehet benne hiba. Amikor először előadónak kértek fel, az teljes katasztrófa volt. A rettegés szintjén éltem meg a pillanatot, amikor meg kellett fognom a mikrofont. Aztán elkezdtem csinálni a blogot, amit akkor még kifejezetten videós tartalmakkal akartam feltölteni. Az arcomat nem lehetett ezeken a felvételeken látni, csak a hangomat hallani. Izgalmamban annyira remegett a hangom, hogy három-négy órás folyamat volt megcsinálni a tíz-húsz perces videókat, mert annyiszor kellett újravenni és megvágni őket.

De eljutottál oda, hogy ma már örömmel fogadtad a Piac & Profit felkérését is, és előadást tartottál a social media tematikájú konferenciánkon.

Igen, de ebben tényleg sok munka volt. A fordulópontot egy pécsi előadás hozta. Kezemben a mikrofon, előttem hatvan-hetven ember, izzadtam, remegett a hangom, minden, amit el tudsz képzelni, ennek ellenére teljesen jó visszajelzéseket kaptam. Mindenki örült a tippeknek és a tanácsoknak. Ekkor jutottam el oda, hogy ha én így tudok előadni, akkor így fogok előadni. Innentől kezdve csak az érdekelt, hogy hasznos legyen az, amit átadok, a többivel majd megbarátkoznak a hallgatók. Persze idővel elkezdtem aktívan foglalkozni az előadásmóddal is. Napokat készültem egy-egy előadásra, egyre jobb lett a technikám, egyre rutinosabb lettem, és lassan megszűnt a túlzott izgalom.

A Facebook már sok szerepet akart magára vállalni, a személyre szabott hírolvasó felülettől kezdve egészen odáig, hogy a felhasználók az oldalon vásárolhassanak. Nem túl sok szerep ez? Mi várható valójában a következő pár évben Zuckerberg csapatától?

Azt látni, hogy a FB szeretne mindent bekebelezni. Ez egy előremenekülő stratégia. A piacon mindenki igyekszik megszerezni azokat a területeket, ahol sok időt töltenek az emberek. A Google hiába egyeduralkodó a keresőmotorok között, időről időre bepróbálkozik social media vonalon is. Igaz, a YouTube kivételével eddig minden ilyen próbálkozásba belebukott. Ezek a cégek az emberek idejét szeretnék megszerezni, és ehhez különböző megoldásokat fejlesztenek ki. A Facebook célja, hogy mindent becsatornázzon a saját felületére, amit online intézünk. Ezért akar lehetőséget adni értékesítésre, időpontfoglalásra, pizzarendelésre és mindenre, ami interneten megoldható.

Segítsünk dönteni a vevőnek!
A lényeg: az ügyfelünk kerüljön egyre közelebb hozzánk a vásárlási folyamat során, érezze, hogy különleges, egyedi, ő van a figyelem középpontjában. Ebből a megfigyelésből alakult ki az a filozófia, amely módosította, illetve kiegészítette a marketinget, és fogalmát egyfajta kapcsolatmarketing-definícióvá változtatta. Alapfeltétele – a vásárlási folyamatot egyfajta interakcióként értelmezve – az ügyfelek minél jobb megismerése, és hogy az ügyfélutat és az ügyfelek számára nyújtott élményt egységes rendszerként kezeljük.

Sokszor tapasztalni, hogy a hazai cégeknek vagy szakmai tudásuk vagy kellő önbizalmuk nincs ahhoz, hogy jól meg tudják mutatni magukat a közösségi médiában. Szerinted min múlik a siker?

Nem hiszem, hogy az önbizalom a kulcsszó. Inkább az ügyfélismeret. Ismerni kell az ügyfelek vágyait és lelki folyamatait. Ha ezeket ismeri, és emellé jól tud kommunikálni valamilyen formában, akkor megszületnek a felvillanyozó tartalmak. Ha ez nem megy, de a cég jól tudja használni a hirdetéseket, akkor pedig azt tudja emberek orra elé tenni, ami épp érdekli őket. Nyilván hinni kell abban, hogy jó a termékünk. Ha a termék nem jó, akkor akármilyen nagy az önbizalom, csak ideig-óráig fog működni a dolog. Persze sokat segít, ha van valaki, aki az arcával vállalja a terméket, de a sikerhez nem kell drasztikusan kilépnünk a komfortzónánkból.

Könnyű problémás kommunikációval találkozni. Unalomba fulladó oldalba éppúgy belefuthatunk, mint olyan tartalmakba, amelyek nem illenek az adott vállalat arculatához, értékeihez, de meg akartak lovagolni egy aktuális divathullámot.

Igen, sok ilyen probléma van. Ez akkor fordul elő, amikor a cégnél nem tudják, hogy a vállalat értékeit hogyan illesszék az adott platformhoz. Azt látják, hogy Rihanna ezer szívecskét kapott a legújabb fotójára, ezért egy hasonló dologgal akarnak ők is gyors sikert elérni. De ha a tartalmunk nem illeszkedik az imázsunkhoz, és nem passzol az ügyfeleink ízléséhez, akkor nem lesz hiteles a történet. Ahhoz, hogy ne essünk ilyen csapdába, át kell gondolni, hogy kell-e nekünk egyáltalán az az ezer szívecske. Szinte minden cégvezető fejében megfordul egyszer, hogy milyen jó lenne egy országos kampány, és egyszerre hirdetni minden csatornán, de ha a cégnek kétezer potenciális ügyfele van, akkor ez teljesen felesleges lenne. Nem kell mindenkinek milliókhoz eljutnia, elég azokhoz, akik nekünk tényleg fontosak. Őket viszont tudni kell megszólítani.

A fiatalok között egyre kevésbé népszerű a Facebook. Elképzelhető, hogy egyszer véget ér a FB-csoda?

Ezt érdemes kettéválasztani. Egyrészt van a Facebook, a kék kis ikon a mobilunkon. És van a cég. A cégben benne a van Messenger, az Instagram, a WhatsApp és sok más. Nem véletlenül vásárolnak méregdrágán új platformokat. Az Instagram és a WhatsApp a fiatalok kedvencei közé tartoznak. De a nagy konkurens, a Snapchat funkciói közül is szinte mindent beépített már a FB valamelyik felületére. Valószínűleg az elején nem gondolták Zuckerbergék, hogy szelfikkel és fényképfilterekkel fognak foglalkozni, de ez is az előremenekülés része, meg kell fogni a fiatalokat is.

Te szoktál szelfizni?

Nagyon ritkán. Ez ugyanabból a lámpalázból fakad, amiről már beszéltünk. Van egy csomó szelfi a telefonomon, de szerintem a két kezemen meg tudom számolni, hogy mennyit osztottam meg belőlük az elmúlt tíz évben.

címlapkép: Hatlaczki Balázs

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek