A közösségi oldalak nélkül nem találunk állást!

Ma már a közösségi média az új álláspiac, és ez a jövőben egyre inkább így lesz. Ennek ellenére sem az álláskeresők, sem pedig a felvételiztetők számára nem mindig egyértelműek melyek a leginkább bevált jó gyakorlatok, módszerek.

Kép: Freestockphoto

2013-ban a toborzási tevékenység több mint fele (53%) az interneten zajlott, ezen belül is elsősorban a közösségi médián keresztül. Várhatóan 2014-ben ez az arány tovább növekszik (61%-ra). Konkrétan tízből hét toborzó azt nyilatkozta, hogy használja a közösségi médiát a HR tevékenységek ellátásához, és tízből öt álláskereső szintén arról számolt be, hogy a közösségi médián keresztül is keres álláslehetőségeket. Továbbá az álláskeresők majdnem 30%-át már legalább egyszer megkereste egy toborzó a közösségi médián keresztül, és 9%-uk állásajánlatot is kapott - ez derül ki az Adecco a Milánói Katolikus Egyetemmel együttműködésben készült tanulmányából.

A várakozásokkal ellentétben a közösségi médián keresztüli álláskeresés már nem csak a magasan képzett és tapasztalt jelöltek kizárólagos előjoga; a kutatás kimutatta, hogy ma már a közösségi médián keresztül keresett profilok többsége nem vezető pozíciók betöltésére irányul. További fontos megállapítás, hogy az online kapcsolatépítés fontos szerepet játszik mind a toborzási, mind az álláskeresési tevékenységekben. A gazdagabb online kapcsolati hálóval rendelkező álláskeresők jobb eredményeket érnek el a toborzókkal való kapcsolatfelvételek és az állásajánlatok számát tekintve is. A magas státuszú online kapcsolati hálóval rendelkezők eredményesebbek a magas státuszú offline hálóval rendelkezőknél is.

MELYIK KÖZÖSSÉGI OLDAL VALÓ NEKEM?
Kezd elveszni a közösségi oldalak rengetegében? A már meglévő partnereink mellett számtalan új ügyfélhez is eljuthatunk a Twitteren, LinkedInen, Facebookon, a Google+-on, vagy éppen a Foresquare-en át.  De vajon melyik a számunkra legmegfelelőbb eszköz és hogyan érdemes ott jelen lennünk? Segítünk!
A tanulmány megállapítja, hogy számít a jelöltek közösségi médián belüli hírneve, és a toborzók nagyban támaszkodnak a közösségi hálózatokra ennek felmérésében. Erre a célra továbbra is elsősorban a LinkedIn (amin egyelőre csak lézengenek a magyarok) felületét használják (68%), de a Facebook is releváns lehet (52%), annak ellenére, hogy ez utóbbira általában inkább személyes kapcsolattartásra szolgáló oldalként tekintenek.

A potenciális jelöltek profiljának megtekintésekor a toborzók felmérik a korábbi szakmai pályafutást. A szakmai elismerésekkel és eredményekkel kapcsolatos információk szintén fontosak, bár gyakran kimaradnak a profilból. A toborzók a jelöltek személyiségét is igyekeznek feltérképezni. Körülbelül egy harmaduk beismerte, hogy utasított már el jelöltet a profilján szereplő tartalom vagy képek miatt. Különös figyelmet szentelnek a posztolt megjegyzéseknek, különösképpen az egyetemi vagy munkahelyi szabályokat esetleg sértő tevékenységekhez kapcsolódóan. Ennek ellenére az álláskeresők túlnyomó többsége alábecsüli a személyes kapcsolatrendszerük szakmai jelentőségét. Általában azt mondják, hogy nem posztolnak szenzitív vagy kompromittáló képeket, ami jelzi, hogy gyakran nincsenek tudatában internetes kommunikációs döntéseik hatásának.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo