Milliárdos veszteség elé nézhet a kiskereskedelem és a parkolási biznisz

2017. április 20. csütörtök - 06:12 / piacesprofit.hu
  •    

A légi közlekedési iparág digitalizálódása nemcsak új lehetőséget, de veszélyt is jelent a repülőterek üzemeltetői számára. A ma még jól jövedelmező kiskereskedelmi és parkolóüzletágak milliárdos veszteség elé nézhetnek. A Roland Berger legújabb tanulmánya megállapította, hogy a digitális alkalmazások megfoszthatják a reptereket bevételük jelentős részétől, ezért holisztikus stratégiára van szükség a különálló digitális projektek helyett.

A digitalizáció számos új lehetőséget teremtett a légi közlekedési iparág szereplői számára, de az átalakulás nem kockázatmentes. Az új piaci belépők és a rohamosan terjedő innovációk hosszú távon veszélyeztethetik a repterek bevételének jelentős részét, 2,5-5 milliárd dollár közötti árbevétel kerülhet veszélybe a következő öt évben, hacsak a jelenlegi reptér-üzemeltetők nem tesznek valamit annak érdekében, hogy megállítsák a folyamatot. A Roland Berger „Rise to the challenge (Felemelkedni a kihíváshoz)” című tanulmánya – amely a digitalizáció hozta lehetőségekkel és veszélyekkel foglalkozik – megállapította, hogy az átalakulás akár 6 százalékos működési nyereségkieséssel is járhat.

Kép:BudapestAirport

Kép: BudapestAirport

„Az olyan új online/mobil megoldások és szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az utasok számára, hogy lefoglalják parkolóhelyüket, közösségiautó-megoldásokat használjanak vagy fuvart szervezzenek egy – a terminálhoz közeli – autóparkból, új bevételi forrásokat teremtenek majd – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. – De ez nem jelenti azt, hogy ez a plusz bevétel a repülőtereknél jelentkezik, mert számos olyan új játékos van a piacon, akik profitálni fognak a digitalizáció hozta változásokból.”

Növekvő külső versenyhelyzet

A digitális technológiák gyorsabbá és hatékonyabbá tették a repülőtéri szolgáltatás folyamatát a becsekkolástól a biztonsági ellenőrzésen át egészen a csomagfeladásig, kényelmesebbé és időtakarékosabbá téve azt. Ugyanakkor a digitalizáció a repülőterek jövedelemáramlását csökkentheti: „Ha az utasok ugyanis jelentősen kevesebb időt töltenek a reptereken, az azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőségük lesz az ott kínált termékek megvásárlására és az ott nyújtott szolgáltatások igénybevételére” – mondta Schannen Frigyes.

A repülőterek erősödő versenyre számíthatnak a jövőben az olyan – nem légi forgalmi szolgáltatásokból származó – bevételek területén, mint a duty-free shopban vagy az utazás közben történő vásárlás vagy a parkolás. Az elérhető szolgáltatások köre rohamosan bővül: létezik például vámmentes online vásárlási lehetőség, amelynek során a megvásárolt árut a reptérre szállítják, és az ügyfél a hazaérkezésekor veszi fel azt. Néhány légitársaság már a repülési idő alatt is lehetőséget biztosít az utasok számára, hogy saját online vásárlási felületét böngésszék a székek kijelzőjén.

A repülőtéri parkolás egy másik olyan terület, amelynek bevételeit drasztikusan vissza fogja szorítani a digitális átalakulás. „A repülőterek nem légi forgalomhoz kapcsolódó bevételeinek nagyjából 20 százaléka származik a parkolási szolgáltatásból – magyarázta Schannen. –  Az olyan innovatív megoldások, mint az utazásmegosztás és az önvezető autók, melyekkel az utasok képesek lesznek a reptérre való kijutást és hazajutást megoldani, meg fogják változtatni a parkolási üzletágat.”

Csak az segít, ha változunk a világgal
A digitalizáció átalakítja a munkaerőpiacot, ez nem kérdés. Az egyetlen megoldás, hogy előremenekülünk. A képzések, átképzések, a rugalmasság növelése lehet a megoldás az IVSZ főtitkára szerint.

Repterek digitalizálódása: kétoldalú fejlődés

A digitalizáció olyan helyzetet teremt a repülőterek számára, amelyben meg kell küzdeniük az eddig biztosnak hitt ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. Ez alkalmat nyújt ugyan új üzleti koncepciók és folyamatok kifejlesztésére, ugyanakkor fel kell venniük a versenyt az új piaci belépőkkel, hogy megvédjék bevételeiket. Sőt ezek a változások azt is jelenthetik, hogy a reptereknek együtt kell majd működniük ugyanazokkal az üzleti partnerekkel, akikkel versenyben vannak más területeken.

A már egyébkéntis komplex reptér-üzemeltetői környezetben egyre nagyobb szükség van a központi irányítás egy új funkciójára, amely képes megtervezni és megvalósítani az új digitális stratégiát. Ez a funkció lehet vezérigazgatói hatáskör, de inkább egy elkülönült hatáskörben létezik, mint Chief Digital Officer. Jelenleg az európai repülőterek majd kétharmada rendelkezik ilyen funkciót betöltő vezetővel.

Tehát a holisztikus digitális stratégia segít az üzemeltetőknek, hogy megbirkózzanak azzal a növekvő kihívással, amely a repüléshez kapcsolódó szolgáltatásban érdekelt piaci szereplők részéről érkezik. Az online-szolgáltatókkal való partneri együttműködés például segítségére lehet a reptereknek egy integrált online és offline kiskereskedelmi kínálat megalkotásában, a legnagyobb online szolgáltatókkal való együttműködés pedig segíthet hatékonyan felhasználni az utasok közösségimédia-adatait, hogy személyre szabott kedvezményeket vagy ajánlatokat nyújtsanak nekik. „Egy konzorcium kialakítása más reptér-üzemeltetőkkel lehetővé teheti, hogy személyre szabott megoldásokat tervezzenek meg, mint például egy közös alkalmazás az összes repülőtérre. Ez az együttműködés segítséget nyújthat abban, hogy a szükséges beruházások megtérülése hosszú távon biztosítva legyen” – foglalta összes Schannen Frigyes.