A készlet értéke a cégértékre is hatással van

2015. március 12. csütörtök - 12:10 / piacesprofit.hu
  •    

Ha jobban odafigyelünk a készletértékelésre, és arra, hogy attól függően, hogy milyen készletértékelést valósítunk meg, valamint, hogy milyen korrekciós tételekkel korrigálunk, ami hatással van a nyereségre és áttételesen a cég értékére, akkor egy kicsi lépéssel előbbre vagyunk abban, hogy megértsük a cégértékelési összefüggéseket.

Kép: Pixabay

Az EKAER során nem csak a regisztrációs plusz terhek, a kell-e EKAER számot igényelni vagy sem, a biztosítékadási kötelezettség, vagy a végrehajtási eljárástól való aggodalom kell, hogy eszünkbe jussanak, hanem a készletnyilvántartásnak is, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a készlet érték, illetve a készletértékelések milyen hatással vannak a teljes cégértékre.

Ahhoz hogy a készletünk értékét pontosan megtudjuk határozni illetve nyomon tudjuk követni az alábbi számviteli feladatokat pontosan kell ellátni – sorolja Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM elnök vezérigazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.

Készlet érték esetében szükségünk van az év végi készlet értékére, amit év végi záráskor határozunk meg, és a leltározási tevékenységgel támasztunk alá. De ahhoz, hogy a mérleget leltárral lehessen alátámasztani, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. Az egyeztetés nem jelent mást, minthogy a főkönyvben és az analitikában megjelenő számok egyezőségét biztosítani kell. A leltárt az egyeztetés és az ellenőrzés alapján a könyvelés adataiból kell összeállítani.

A leltárazandó eszközök döntő többsége a tárgyi eszközök és a készletek közül kerülnek ki. Ezek az eszközök mennyiségben is mérhetőek, így a mérleg alátámasztásához a tényleges leltározást is el kell végezni.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról analitikus egyeztetéssel köteles meggyőződni. Ezt legalább háromévente kötelezően mennyiségi felvétellel alá kell támasztani. A mennyiségi felvétel célja a fordulónapon ténylegesen meglévő készletállomány számbavétele. A leltározási időpontnak a fordulónaphoz közel kell esnie. A leltározást akkor kell elvégezni, amikor a készletek mennyisége már nem változik, vagy még nem változott a fordulónaphoz képest.

Miért van szükség cégértékeléskor korrekcióra?
Ha jól működő és nyereséges cégek esetében beszélünk cégértékelésről, akkor az értékelés fókuszpontja a társaság által elért operatív nyereség, vagyis az EBITDA kell legyen. Más kérdés, hogy az itt megtalálható számok mennyire fedik a valóságos értéket.

A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Fontos azonban, hogy a fenti szabály csak a kereskedelmi forgalom folyamatosságát szolgáló árukészletekre alkalmazható. A saját termelésű készletek és az anyagok esetében fordulónapi leltározás (mennyiségi felvétel) szükséges.

Készlet záróérték:
Ha a gazdálkodó nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást az adott készletfajtáról, akkor hiányról, illetve többletről, az összehasonlítási alap hiányában nem beszélhetünk. Ekkor a leltárban szereplő mennyiség lesz a készlet záróértéke. A záróérték mérlegbe állítása a nyitóállományhoz képest történt állományváltozás elszámolásával történik.

Az állományváltozást az évközi könyvelés során használt számlával, vagyis az anyagköltséggel vagy ELÁBÉ-val, illetve saját termelésű készletek esetében – összköltség eljárás esetén – a STKÁV-val szemben kell lekönyvelni.

Záróérték és készletértékelések FIFO vagy LIFO módszerrel

A készletérték záróértéke fontos paraméter nemcsak méregkészítéskor, de cégértékeléskor is. A készletérték befolyással bír az állományváltozáson keresztül az üzemi eredményre és ezáltal a 2 leggyakrabban használt cégértékelési módszertanra, az összehasonlító (multiple-based) tranzakciós és DCF alapú értékelésre:

mind a DCF és mind az összehasonlító értékelés alappillére az EBITDA érték, amit természetesen minden befektető árgus szemekkel elemez. Ugyanakkor az adott évben jelentkező, a készletértékelésből adódó esetleges egyszeri korrekciós tételek magyarázhatóak a befektetők előtt, de tulajdonosi szemszögből érdemes nagy körültekintéssel figyelni a készletekre, mert nap végén kevesebb adózott eredményt jelenthet a nem megfelelő ellenőrzés és kontroll.

Készlet zárértékre hatással van, hogy FIFO, LIFO vagy más készletértékelési módszertant választunk.

LIFO készletértékeléseket általában magas inflációjú környezetben használják a társaságok, amivel nagyobb adóelőnyt érhetnek el (vagyis az adóalap a nagyobb költségtétel – az ELÁBÉ érték magasabb – miatt alacsonyabb lehet).

LIFO értékelés során a Társaságoknak külön említést kell erről tenniük, és ki kell mutatniuk LIFO és FIFO közötti különbséget (LIFO tartalék).

Ha mindezekkel meglennénk, akkor nézzük, hogy mit és hogyan tudnánk ebből hasznosítani cégértékelésben:

Mivel az értékelések többsége (DCF és összehasonlító módszerek) az operatív nyereségből indul ki (vagyis angol terminológiával az EBITDA-ból ami azüzemi eredmény + értékcsökkenés összege), ezért kritikus az eredménykimutatás.

A Készlet érték mérlegtétel, és mint ilyen közvetlenül nem jelenik meg az eredménykimutatásban. De a készletváltozások már megjelennek az Aktivált Saját Teljesítmények értékén keresztül. Illetve az ELÁBÉ érték kalkulációjánál szintén fontos hogy a nyitó és záró készlet érték megfelelően legyen értékelve.

Fontos napi tanulság, hogy a készletnyilvántartásokon túlmenően szükség lehet nemcsak év végi egyszeri leltárra, hanem időközönkénti leltárra is, hogy esetleges készlet „diszkrepanciák” hamarabb kiderüljenek. Ez azt is jelenti, hogy a méregdrága ERP rendszer nem oldja meg azt a visszatérő operatív problémát, hogy a nap végén a manuális leltározás adja meg a kontrollt a leltározásnál.

MENNYIT ÉR A CÉGEM? ÉS MENNYIT FIZETNEK ÉRTE?
Persze a cégeladás a normál működés, a cég életciklusának természetes eleme is lehet. Hogy mennyit ér a cég, az sok mindenen múlik. A tulajdonosnak folyamatosan tisztában kéne lennie a cég értékével és azzal, hogy ezt mi befolyásolja, hisz így tud olyan döntéseket hozni, amelyek növelik a cég értékét. De tranzakció esetén mindkét fél számára fontos. A cégérték és a tranzakciós ár egyáltalán nem feltétlenül ugyanaz. A cégérték számolható, döntésekkel befolyásolható, külső tényezők függvényében is változhat. A tranzakciós ár alapvetően elvileg korrelál a cégértékkel , de nem feltétlenül, hisz befolyásolja a tárgyalási pozíció, de a cégről alkotott kép és a vele szembeni bizalom is. Hogy hogyan számolható a cégérték, és mivel készüljünk az eladásra, arról itt olvashat bővebben.