A KATA-sok élete sem csak játék és mese

2015. március 23. hétfő - 11:03 / piacesprofit.hu
  •    

Habár elméletben a KATA jelentősen megkönnyíti a vállalkozók életét, valóság gyakran bonyolult, a kisadózó vállalatok tételes adójáról szóló törvény pedig meglehetősen hézagos. Összeszedtük a legfontosabb kérdéses részleteket.

Kép: SXC

Elég sok kérdéses ügy merül fel a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazók mindennapi életében. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény viszont hézagos, – már 2013 óta is sokat kellett javítani, – rövid, és minden szakmai kompetenciát nélkülöz. Pedig végre egy adminisztrációs (bevételi nyilvántartás) szempontból egyszerű adózási módot vezetett be a kormányzat a kicsik számára anélkül, hogy túladóztatnák (mint például az evában) az évi néhány százezer- vagy milliós bevételeket.

Nagyon bosszantó ez a probléma annak fényében, hogy ezt az adózási módot a vállalkozó saját maga is adminisztrálhatná szakember igénybevétele nélkül, ha a törvény megfelelő eligazítást adna a szabályok betartásához. Az egyik kardinális kérdés az, hogy mely okok válthatják ki azt, hogy a 6.000.000 forintos értékhatár arányosított számítását alkalmazni kell, vagyis kisebb értékhatár után kell 40 százalékos adót fizetni – vetette fel együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke.

Hatmillió, vagy kevesebb?

A kata törvény 8.§-ának (6) bekezdése értelmében az a kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy ha nem kell a tételes adót megfizetni, akkor a 6 milliós értékhatárt is csökkenteni kell havi 500.000 forinttal.

Miért jó, ha anya vállalkozó?
Anyaság és vállalkozás. Próbálta már ezeket összeegyeztetni? Szabad egyáltalán ilyenen gondolkodni? Kozma Katalin coach, vállalkozó és gyakorló három gyermekes anyuka segít most Önnek tisztán látni.

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Mit szűrhetünk le ebből? Például:

Ha egyéni vállalkozóként gyermekgondozási segélyre megyünkk, akkor hiába dolgozik helyettünk a munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazott, az egyéni vállalkozás bevétele után 40% adót kell fizetni, mert nem fizetjük a tételes adót a gyes miatt. A szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés ideje alatt egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet. Alkalmazottja sem lehet. Tehát a bevétel 40%-os adójának kérdése sem merül fel, ahogy a tételes adóé sem.

Akkor azonban, ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységének a szüneteltetését, a naptári év szünetelést megelőző időszakára vonatkozó bevétel adózásához az értékhatárt arányosítani kell.

Például, ha április elsejétől történik a szüneteltetés és az év további időszakában is fennáll, akkor a 40%-os értékhatár: 3 hónap * 500.000 forint = 1.500.000 forint, mely fölött a bevétel már 40%-kal adózik.

Kata, kiva, eva, tao: kinek melyik való?
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára két új adónem jelenik meg jövőre, miközben megmarad az eva: a pénzforgalmi szemléletű kisvállalati adó (kiva), valamint a kisvállalkozások tételes adója (kata). Megmutatjuk, kinek melyik a megfelelő!

Áfa-mentesség

A másik probléma az alanyi áfa-mentesség 6.000.000 forintos értékhatárának számítása. Azt mindannyian tudjuk, hogy aki év közben lép át a KATÁ-ba, nem választhat az áfában alanyi adómentességet. Ezt csak év végén teheti meg a következő adóévre vonatkozóan. A kezdő vállalkozó azonban választhatja a mentességet.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (1) bekezdése szerint, alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,

b) sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 6.000.000 forintos felső értékhatárt.

Vannak azonban olyan bevételek, amelyek a KATA rendszerébe beletartoznak, de az áfa rendszerében nem tartoznak bele az alanyi adómentes értékhatár számításába. Ilyenek például a tárgyi eszközként használt termék értékesítésének bevétele, vagy a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, stb. (Ingatlanok eladásakor is figyeljenek!)

Mikor kell figyelembe venni a bevételt?

Egy másik különbség a KATA és az ÁFA között, hogy a KATÁ-ban a bevételt akkor kell figyelembe venni, amikor azt kifizetik, az alanyi adómentesség értékhatárának megállapításakor viszont az ügylet áfa törvény szerinti teljesítésének időpontjában. Ez a két szempont csak készpénzfizetés esetén lehet azonos.

Például egy decemberben teljesített belföldi értékesítés, melyet csak januárban fizetnek ki, beletartozik az alanyi adómentesség értékhatárába a teljesítés évében, de a KATA rendszerében csak a következő évben lesz bevétel. (Ne keverjük össze ezt a szabályt azzal, – lásd 61.§ – hogy mely időpontban kell a fizetendő áfát megállapítani, ha ezzel a teljesítéssel lépte át az adózó a mentes értékhatárt!) Tehát nem olyan egyszerű a szabály, hogy „elértem a 6 milliót és akkor 40% katát is fizetek és áfás is leszek”.

Egy következő probléma a KATÁ-sok cégautó-adó fizetési kötelezettsége. Főszabály szerint nem kell cégautó-adót fizetni, mert a bevételi nyilvántartás mellett költségelszámolás nem történik. De ez csak a magánszemélyek (egyéni vállalkozók) tulajdonában lévő személygépkocsikra igaz, mert a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A.§ (1) bekezdése a nem magánszemély tulajdonában lévő gépkocsinál önmagában a tulajdonban tartást teszi adókötelessé. Tehát a katás cégek fizetik ezt az adót is, hiába nem számolnak el költséget.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek