A jóslás tudománya

Sokáig csak azok a cégek tudtak talpon maradni, amelyek elébe mentek a változásnak. Ma az igazán sikeres cégek maguk is generálják a változást. Az életképes üzletember pedig jövőt latolgató jós és gyakorlati ember egyszerre.

„Semmi esélye, hogy az iPhone jelentős piaci részesedést érjen el.” Ezt Steve Ballmer mondta, amikor 2007-ben kinevezték a Microsoft vezérigazgatójának. Nem véletlen, hogy már nem ő ül abban a székben.

Diszrupció, ami mindent felforgat

Korunk egyik kulcsszava a disruption. Elég lefordíthatatlan kifejezés. Mindenki tudja, hogy az Airbnb mit művel a hagyományos hotelbiznisszel. Ez a diszrupció.

Diszruptív erők azok, amik megakasztják és megzavarják a megszokott üzleti folyamatokat, felforgatják a kialakult viszonyokat. Ez „nem egyetlen erő hirtelen behatásából ered, hanem inkább egymással kölcsönhatásba lépő erők ütközéséből” – szögezte le a PricewaterhouseCoopers 2016-os The Disruptors című elemzése. Megjelenhet például egy termék egy iparágban, de aztán egy másik ágazatot forgat fel teljesen. Mint például a fizetésre használható mobilappok teszik, amelyek az IT-szektorból jönnek, de a bankszektort és a turizmusszervezést is átalakítják.

Top 3 diszruptor
Airbnb (2008) – szállásmegosztás 31 Mrd $
Lyft (2012) – autómegosztás 7,5 Mrd $
WeWork (2010) – irodamegosztás 18 Mrd $
A net, az appok, a dolgok internete (okoseszközök hálózata) miatt sokkal sokrétűbbek, gazdagabbak a kölcsönhatások, az oda-vissza ható impaktok, mint régen. A káoszelméletből tudjuk, hogy a komplex rendszerekben egyre erősödik a volatilitás, egyre változékonyabbak, hevesebbek a kilengések, majd elérkezünk a bifurkációs ponthoz, ahol a rendszer dobbant, felpattan, és ugrásszerűen beáll a fejlettség egy új szintjére. Az ilyen heves átalakulások kivitelezői ma a disruptorok, cégek és mogulok egyaránt. Egyre több van belőlük, mert az elérhetővé vált technológiák lehetőségeire építenek: a tegnapi változásból is újabb változást csiholnak.

Tudásra épül a trendérzékelés

Az különböztet meg egy középszerű vezetőt a korszakalkotó vállalkozótól, hogy az utóbbinak megvan a képessége, hogy kitalálja, mi lesz holnap. Olvas a jelekből, látja, hogy mik az új innovációk és az ezzel együtt változó fogyasztói igények milyen irányba viszik a saját iparágát. Ki tudja találni nemcsak azt, hogy mi a következő lépés az úton, hanem az utána következő harmadik, negyedik fázist is. Ez már vízió, jövőkép.

Van, akinek annyira ösztönösen működik a szaktudása, hogy nem is tudatosul benne. Philip Tetlock ismertet egy esetet a Dan Gardnerrel közösen jegyzett Superforecasting című könyvében: a tűzoltó belépett a házba, és menten kiparancsolt mindenkit. Hiába indokolta később úgy, hogy intuitív megérzése volt, valójában az történt, a szubliminális, tudatos ingerküszöb alatti tudatfolyamatok vették át az irányítást, s ő egyből érezte, nagyobb a füst, mint amit egy földszinti háztűz indokolna. Anélkül, hogy ez tudatosult volna benne, megsejtette, hogy a pince is ég. A következő pillanatban zuhant is a padlózat.

Tetlock szerint az intuíció valójában tudat alatt történő mintázatfelismerés. A szabályszerűségeket rögtön felfogja az edzett elme.

A fiatalokat hagyományos módon már nem lehet megszólítani
Nem a meglévő üzleti modelljeinket kell digitalizálni, hanem új, digitális modelleket kell létrehozni annak érdekében, hogy lépést tartsunk a digitálisan egyre gyorsabban változó világgal – állítja Kurtisz Krisztián, az Uniqa vezérigazgatója. E nélkül a hagyományos iparágakban tevékenykedő vállalkozások nagyon hamar versenyhátrányba kerülnek a világ fejlődését ma meghatározó cégekkel szemben. A megoldást az alapvető igény felismerése és az arra adható legolcsóbb és leghatékonyabb válasz megtalálása hozza mindenkinek ágazattól és cégmérettől függetlenül.
Kitalálni a holnapot

A jóslás, az előrelátás legtöbbször a mintafelismerés egyik válfaja: megtalálni a múltbéli események szabályszerűségeit, és ezt kivetíteni a jövőre. Csakhogy az exponenciális folyamatok meghazudtolják a „minden a szokásos módon halad” (business as usual) típusú forgatókönyveket. Az összetett rendszerekben minden részterület változása nagy horderejű változásokat vált ki máshol is. Ezek kölcsönhatásra lépnek, összeadódnak, exponenciálisan felgyorsuló változásokat idézve elő. „Emberként a lineáris gondolkodáshoz vagyunk szokva, de vállalkozókként exponenciálisan kell gondolkodnunk” – mondta Peter Diamandis futurológus, az XPRIZE vezérigazgatója. „A technológia exponenciális” – kontrázott rá Ray Kurzweil, a Google házi jövőguruja.

Minden stratégiai döntés tulajdonképpen a jóslás kategóriájába tartozik. Tetlock szerint mindannyian jósok vagyunk, hiszen megházasodunk, munkahelyet váltunk, lakást veszünk, befektetünk, projekteket indítunk el. De alkalmazottként is válaszolunk a főnök kérdésére, hogy szerintünk mennyi időbe fog telni a projektünk befejezése. (A statisztikák szerint mindenki alábecsüli a reális időtartamot.)

Sokan az algoritmusokat és a mesterséges intelligenciát tartják a jövőprognosztizálás hatékony eszközének, mondván, a 2020-as években már az igazgatótanácsi döntésekhez is kikérik majd a big data vívmányainak véleményét. De „a történelem egyik legnagyobb iróniája, hogy a tudósok ma sokkal nagyobb adatelemző erővel bírnak, mint kollégáik egy évszázaddal ezelőtt, mégis jóval kevésbé biztosak a tökéletes megjósolhatóság lehetőségében” – írja Tetlock. Mert már jobban tisztában vagyunk a komplex rendszerek kaotikus viselkedésével, a diszruptív erők nehezen megjósolható kihatásaival.

Daniel Kahneman, a behaviorista közgazdaságtan Nobel-díjas tudósa 1988-ban kimutatta, hogy a PhD-vel és évtizedek gyakorlatával rendelkező kutatók gyakran csak egy kicsit jobb előrejelzők, mint a napilapok laikus, de alapos olvasói. Az „előrelátás tanítható képesség” – véli Tetlock, aki Superforecasting című kötetében több fogást, trükköt is javasol.

Hogyan legyünk diszruptorok?

  • Minden jelenséget ossz ismert és ismeretlen elemekre, így tudsz csak józan ítéletet hozni róla, beismerve, hogy tudásod hiányos. Donald Rumsfeld egykori amerikai védelmi miniszter négyes logikája is segítség lehet: ismert dolgok (knowns), ismeretlen, de megismerhető dolgok (unknown knowns), köztudottan ismeretlen dolgok (known unknowns) és teljességgel ismeretlen dolgok (unknown unknowns), amik létezését nem is sejtjük.
  • Ne bajlódj a megismerhetetlen dolgokkal. Ki lesz a kormányfő a 2030-as magyar választások után? Annyi minden fog még változni addig. Ráadásul az akkor szóba jöhető jelöltek ma talán még ismeretlen pályakezdők.
  • Kérdezz & helyettesíts be. Ha a rendelkezésre álló adatok ismeretében megválaszolhatatlan egy kérdés („Félnem kell az árnyéktól a magasra nőtt fűben?”), akkor helyettesítsük be egy könnyebb kérdéssel, ami releváns („Könnyen tud támadni az oroszlán a magas fűben?”). Így egy következtetéssel előrébb jutunk a jóslásban.
  • Hasonlíts össze. Minden jelenségnek meg lehet találni az eredőit, de a párhuzamokat, a hasonló példákat is. Tedd fel a kérdést: ilyen szituációban mi szokott történni?
  • Végezz impaktbecslést. Kisebb eseményekből is próbálj a jövőre következtetni. Hogyan adódhat össze a hatása más események kihatásaival?
  • Latolgasd az esélyeket. Minden jövőszcenáriónak adj valószínűséget 1-től 100-ig terjedő skálán. A következő kategóriákat J. F. Kennedy idején dolgozták ki a Fehér Házban, miután világossá vált, hogy a kabinet több külpolitikával foglalkozó tagja is másként értelmezte a „majdnem biztos” kifejezést.
  • Bíráld felül a hiedelmeidet a változó folyamatok és az eléd kerülő jelenségek tükrében. A „szuperelőrejelzés” óvatos, önkritikus, nyitott embert feltételez.
  • Hasznos lehet egy csapattal megvitatni egy jövőbeli trend vagy jelenség esélyét. Több szem többet lát, így felsorakoztatható sokféle érvelés és ítélet.
  • Vállald, elemezd a téves jóslataidat, hogy melyik fordulatot nem láttad előre. Ebből lehet tanulni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo