A holnap vezetői

2015. augusztus 18. kedd - 13:30 / Sebők Orsolya
  •    

Az ipszilonok, a huszonöt–harmincöt éves korosztály tagjai maholnap vezetők lesznek. Nem a pénzhajhászás motiválja őket, inkább a hivatástudat. Erős identitásuk és küldetésük van. Fogyasztóként és munkavállalóként egyaránt olyan márkákra rezonálnak, amelyek hitelesek.

Kép: Fotolia

Habár sok könyvben marasztalták el őket mint figyelemzavaros, koncentrálni képtelen bagázst, az Y generációs munkavállalók készek éppolyan keményen dolgozni, mint rangidős kollégáik, állítja a PricewterhouseCoopers (PwC) 44 ezer főre kiterjedő kutatása, amelyben a megkérdezettek negyede volt 1980–1995 között született fiatal. Ők azok, akik tíz éven belül vezérigazgatói, miniszteri székeket foglalnak majd el.

Világjobbítók?

Alapélményünk a gyors változás. A technológia és a változó fogyasztói szokások megdöccentenek eddig jól menő cégeket, felváltanak korábbi üzleti modelleket, avíttá teszik a tegnap divatos termékeket és szolgáltatásokat.

– Ezek a törések egész piacokat érintenek, alszektorok sorát, a technológiát, a pénzügyi szolgáltatásokat, az energiaipart, az egészségügyet és némileg a fogyasztói márkákat is – mondta Vicki Huff, a PwC Globális Technológiai, Infokommunikációs, Szórakoztatóipari és Média vezetője, aki szerint a cégeknek át kell gondolniuk a digitalizáció és a kiépített hálózatok adta lehetőségeket. – Ha egy cégvezető nem gondol arra, miként használhatja azt az ökoszisztémát, amelyben él, nem töri azon a fejét, hogyan terjeszkedhet vertikálisan, lehetőségeket keresve más iparágakban, nem nyomja szervezetét a megújulás felé, akkor nagy a veszélye, hogy az említett törések áldozatává válik.

Huff az innovációs készség mellett az Y generáció megérintésében látja a túlélés kulcsát.

– Nem szeretik, ha egy márka rájátszik az olyan üzenetre, amelyről úgy gondolja, bejön ennek a korosztálynak. Ők a hitelességet értékelik, és értékrendjükben előkelő helyen szerepel a társadalmi érdek, a közjó is. Olyan célok, amelyek túllépnek a puszta tranzakción. Mind fogyasztóként, mind munkavállalóként olyan cégeket keresnek, amelyek nemcsak beszélnek a közjóról, és jól marketingelik e filozófiájukat, hanem cselekednek is a cégen túlmutató célok érdekében. A cégeknek tehát alaposan át kell gondolniuk, mi a küldetésük.

Előfizetés helyett ingyenes tartalom
A médiafogyasztás központi része az Y generációsok vásárlói profiljának. „Három-négy éve sokan aggódtak az úgynevezett »kábelelvágók« (cord cutters), vagyis azok miatt, akik lemondják a kábeltévé-előfizetést vagy más fizetős tartalomszolgáltatást, de ez nem történt meg olyan mértékben, mint ahogy arra számítottunk. A probléma az, hogy az előfizetések száma nem növekszik. Ennek hátterében azok a fiatalok állnak, akiket úgy nevezünk, cord-nevers. Ők sosem fizettek elő. Jóllehet még nem igazán mérhetők a statisztikákban, mert otthon laknak a szüleikkel, de amikor elköltöznek sem fognak előfizetni” – mondta Marcel Fenez, a PwC Globális Média és Szórakoztatóipari vezetője.

Átveszik a vezetést

A PwC már említett kutatása alapján az Y generációs munkavállalók többsége – 64 százalék – szívesen látná, ha nagyobb rugalmasság lenne a munkahely és az otthon között. Szeretnének olykor otthonról dolgozni, vagy változó munkaórákban teljesíteni, még ha ez azzal jár is, hogy lassabban araszolhatnak felfelé a céges ranglétrán. Nincsenek meggyőződve róla, hogy a magánélet beáldozása fiatalságuk teljében kellőképp lenne kompenzálva. Ez is azt mutatja, hogy elsősorban az értékteremtés izgatja őket, nem az elvtelen pénzhajhászás s a kizsigerelő robotolás, míg elődeik zokszó nélkül végigdolgozták a 40 órás munkahetet a fizetésemelés és az előléptetés reményében.

Az eddigi tanulmányokból pedig az is kiderül, hogy világszerte több a közös vonás ebben a korosztályban, mint bármely korábbi generációban.

– Nem vagyunk biztosak benne, mi lehet ennek az oka. Valószínűleg az, hogy globális megatrendek hatnak az életükre, mint például a gyors városiasodás és az összekapcsolódottság. Mindenhez hozzáférhetnek, tudáshoz, információkhoz, s ez homogenizálja, egyöntetűvé teszi a tudásbázist a mai huszonévesek fejében – magyarázza Huff.

A PwC-nél éppen tavaly vált partnerré az első Y-munkavállaló, 31 évesen. 2016-ra pedig várhatóan a tanácsadó cég állományának 80 százaléka már ebből a generációból fog kikerülni.

Tulajdon helyett megosztás

A megosztás alapú gazdaság koncepcióját az ipszilonok találták ki és kapták fel leginkább. „Mindenki szeret az Uberról és az Airbnb-ről beszélni, de a megosztás sokkal tágabb méretekben zajlik” – véli Huff, aki szerint minden cégnek, amely immateriális javak vagy szolgáltatások értékesítésével foglalkozik, illeszkednie kell az új csapásvonalba, amelyre több név is van: „kollaboratív tulajdonlás”, „P2P gazdaság”, „igény szerinti (on demand) gazdaság”. A megosztás alapú gazdaság az alulmonetizált, vagyis pénzt nem igazán termelő javakat vonja be a piac körébe, és teszi jövedelmezővé. Előnyei a megengedhető árak és a közösségérzet.

A munkahely eszköz, nem cél
Tudomásul kell venni, hogy máshol lehet kommunikálni a fiatal generációkkal, fel kell venni a ritmust a munkáltatóknak is. Másképp gondolkodnak és a munkáltató feladata, hogy megértse őket és reagáljon az igényeikre, különben lemarad. Ugyanakkor a generációs probléma sokszor csak kifogás, hogy emiatt nem megy ez vagy az – erre figyelni kell, hogy elkerüljük.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek