A háztartási munka is adóköteles

2015. szeptember 18. péntek - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó munkavégzés, tehát az azért kapott jövedelem adó- és járulékmentes bevételnek minősül – ezért szakértő partnerünk segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat.

Kép: Pixabay

Egy meglehetősen gyakori foglalkoztatási forma, a háztartási munka szabályait szeretnénk összefoglalni, melyben a takarítási, kertészeti munkát ellátó személyek, bébiszitterek, idősgondozók, illetve a korrepetálást vállaló magántanárok, nyelvtanárok és az őket foglalkoztató családok lehetnek érintettek.

A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó munkavégzés, tehát az azért kapott jövedelem adó- és járulékmentes bevételnek minősül. A mentesítés legfőbb feltétele, hogy a munkaviszony csak magánszemélyek között jöhet létre, titka pedig egy 1000 forintos regisztrációs díj megfizetése, valamint egy bejelentés megtétele. Nagy könnyebbséget nyújt az is, hogy erre a munkára munkaszerződést sem szükséges kötni – írta a LeitnerLeitner adótanácsadó iroda blogja.

Mi minősül háztartási munkának?

A háztartási munka fogalma alatt azonban csupán a jogszabályban felsorolt tevékenységeket lehet érteni, így a foglalkoztató magánszemély és családjának mindennapi életét támogató munkák kizárólag a következők lehetnek:

takarítás,

    főzés,

    mosás,

    vasalás,

    gyermekfelügyelet,

    házi tanítás,

    otthoni gondozás és ápolás,

    házvezetés, kertgondozás.

Airbnb: így lehet megúszni a NAV büntetést
Egyre nő a kereslet a Budapesti albérletek után, mellyel egyidejűleg azok bérleti díjai is nagymértékben emelkednek. Ennek egyik oka, hogy a magánszemély lakástulajdonosok körében egyre elterjedtebb, hogy ingatlanjaikat a hosszú távra bérbeadás helyett néhány napra vagy hétre Magyarországra érkező turisták, vagy bulizni vágyó külföldi fiatalok részére adják ki.

Fontos feltétel, hogy a foglalkoztatott magánszemély csak „privátban” végezheti a munkát, nem teheti azt valamely cég (pl. takarítószolgálat) munkavállalójaként vagy egyéni vállalkozói minőségében. További feltétel még, hogy a munkavállaló valóban a foglalkoztató családjának magánszükségleteit segítse, és ne a családi vállalkozásukban dolgozzon.

Adómentes, ha….

A háztartási munkáért fizetett díj adómentesen adható, amennyiben az előírt feltételeket teljesítjük. A foglalkoztató köteles bejelenteni saját adóazonosító jele mellett a foglalkoztatott adatait (TAJ szám, adóazonosító jel, a tényleges foglalkoztatás kezdő napja) a munka megkezdése előtt. Amennyiben már előre tudjuk, hogy több hónapon keresztül fenn fog állni a munkavégzés, a bejelentést akár több hónapra előre is megtehetjük. A bejelentés történhet elektronikus úton (a NAV honlapjáról letölthető 15T1043H jelű nyomtatványon, melynek benyújtásához Ügyfélkapura van szükség), illetve telefonon keresztül. Amennyiben a munkavégzés mégsem jön létre, vagy hibás adatot jelentettünk be, azt a bejelentést követő 24 órán belül módosíthatjuk, vagy visszavonhatjuk.

A bejelentés mellett a foglalkoztatót regisztrációs díjfizetési kötelezettség is terheli, mely havonta csupán 1000 forint, függetlenül attól, hogy adott hónapban hány napon történt munkavégzés, vagy mekkora összeget fizetünk ki az alkalmazott részére. A regisztrációs díjat a foglalkoztatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A kifizetett összegről az alkalmazott igazolást is kérhet a foglalkoztatótól. Ennek birtokában igazolható például, hogy egy magánszemély az úgynevezett foglalkozást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges évi 30 napnyi munkavégzéssel rendelkezik.

Mikor kifizető a magánszemély?
A magánszemélyként fizetség ellenében közvetlenül más magánszeméllyel végeztetett munka díjának kifizetésekor sokan azt hiszik, hogy az adókötelezettségek teljesítése jellemzően a munkát végző személy dolga. Ám ez csak meghatározott esetekben igaz.

Drága mulatság a feledékenység

Amennyiben a foglalkoztató teljesítette a fenti bejelentési, illetve regisztrációs díjfizetési kötelezettségét, a foglalkoztatás után semmilyen adó- vagy járulék megfizetésére nem kötelezett, és a kifizetett juttatással összefüggésben bevallást sem kell benyújtania. Amennyiben azonban a foglalkoztató elmulasztja valamely fenti kötelezettségét, a kifizetett bér továbbá már nem minősül adómentes juttatásnak. Ez azt is jelenti, hogy a foglalkoztatónak 27 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást és a kifizetett díj 16 százalékát mint szja-előleget szintén szükséges megfizetnie, illetve neki kell teljesítenie a foglalkoztatott helyett az összesen 18,5 százaléknyi járulék megfizetését is (ez utóbbit csak abban az esetben, ha a regisztrációs díjfizetést elmulasztja), illetve ezekről bevallást is szükséges benyújtania. Amennyiben a részletezett kötelezettségeit a foglalkoztató elmulasztja, 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújtható.

Fontos tudni, hogy az alkalmazott részéről semmilyen esetben nem merülhet fel sem bevallási sem adófizetési kötelezettség. A megfizetett regisztrációs díj viszont nem eredményez tb-ellátásra való jogosultságot, azaz amennyiben ezen foglalkoztatási formán kívül más okból nem biztosított az alkalmazott (pl. munkaviszonyban állók, álláskeresési támogatásban részesülők), és nem jogosult más okból egészségügyi szolgáltatásra (pl. nappali tagozatos hallgatók, saját jogú nyugdíjasok), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot (2015-ben 6930 forint havonta) kell fizetnie. Fontos megjegyeznünk, hogy nyugdíj-biztosítási idő megszerzésére sem jogosít a megfizetett regisztrációs díj.

A fent részletezett szabályok alapján jól látható, hogy a csekély regisztrációs díj és bejelentési kötelezettség mellett ez a foglalkoztatási forma igen vonzó lehet a magánszemélyek közötti háztartási munkák jogszerű elvégzésére. Ugyan a központi költségvetésbe még mindig csekély összegű befizetés érkezik regisztrációs díj címén (2013-ban 23 millió, 2014-ben 26 millió forint körüli összeg), az emelkedő tendencia azonban már jól látható (2010-ben még csupán 800 ezer forint bevétel származott regisztrációs díjból). Az 1000 forintos regisztrációs díjjal számolva ez 2014-ben havonta több mint 2000 bejelentést jelent (2010-ben vezették be az új szabályozást, akkor havonta átlagosan 267 bejelentés érkezett).

Dolgozhatunk munka mellett?
Hatályos munkajogunk alapján van-e lehetőség arra, hogy munkaviszonyunk mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet végezzünk? Mire kell figyelnünk, és melyek azok a korlátozások, amelyekhez igazodnunk kell? E kérdésekre keresi a választ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának összeállítása.