A főnök mint szükséges rossz?

2012. december 03. hétfő - 17:08 / piacesprofit.hu
  •    

A vezető nélküli szervezetek értékét eltérően ítélik meg, ezért a HR Portál utánajárt, milyen előnyei, hátrányai vannak egy ilyen rendszernek, mi kell ahhoz, hogy sikeresen működjön.

A főnök nélküli cégeknél gyakorlatilag nem vagy alig létezik hierarchia, a fizetést általában egymásnak határozzák meg a kollegák és a munkavállalók maguk határozzák meg, hogyan nézzen ki a munkanapjuk. Jellemző, hogy a vállalatoknál már ellaposodtak az irányítási hierarchiák az elmúlt években, kihagyva a középvezetőket, akik alacsony termelékenységet eredményeznek. Azok, akik ilyen formában dolgoznak, azt mondják, hogy a rendszer segít a dolgozók motiválásában, akik ezáltal rugalmasabban végzik a munkájukat, még ha emiatt néhány feladat, mint például a döntéshozás és toborzás esetleg hosszabb időt vehet igénybe – írta a HRPortál.

Kollegák döntenek a fizetésről

Nincs hierarchia – Kép: SXC

A fizetéseket például úgy határozhatják meg, hogy az alkalmazottak rangsorolják a társaikat – maguk kivételével – aszerint, hogy ki hozza létre a legnagyobb értéket. Bármely munkavállaló részt vehet a felvételi döntésekben, amelyet rendszerint a csapat együttesen visz végbe. Az elbocsátások, amelyek viszonylag ritkák, hasonló módon történnek, a munkatársak együtt határoznak erről, ha valaki nem teljesít megfelelően.

A motivált munkavállalók alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy egy főnök nélküli rendszer működjön. Ez pedig – főként eleinte – nem igaz mindenkire. A legtöbb munkavállalónak fél -egy évre van szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon.

Előnyök és hátrányok

„A rendszernek megvannak a maga hátrányai. Hagyományosabb vezetők nélkül nehezebb kiszűrni azokat, akik rosszul teljesítenek. A rossz toborzási döntések néha túl hosszú ideig ellenőrizetlenek maradnak. Az viszont biztos, hogy mivel egy ilyen cégnél az emberek nagyobb mértékben beleszólhatnak a folyamatokba, motiváltabbak, mint a hagyományos vállalatoknál – hangsúlyozta Cservenyák Tamás vezetői tanácsadással foglalkozó szakember a HR Portálnak. Hozzátette: a felhatalmazás szélesebb bázisa miatt nagyobb lehet az innováció és a kreativitás is. A dolgozók lelkesebbek, gyakrabban jönnek az új ötletek is. Hátránya lehet viszont, hogy könnyebben alakulhat ki a nem megfelelő megvalósítás esetén anarchia. Mint mondta, ha nem elég érett gondolkodásúak a munkatársak, akkor az egyéni érdekek előtérbe kerülhetnek, ami könnyen a rendszer széttöredezéséhez vezethet.

A szakember nem lát esélyt arra, hogy a vezető nélküli cégek szélesebb körben elterjedjenek, az önirányító team eléggé utópisztikusnak tűnik, hiszen ez egy nehéz pálya a cégeknek. Ugyanakkor a felhatalmazás kultúrájára már egyre több példát lehet találni a vállalatoknál, ahol az emberek önállóbban végezhetik a munkájukat. Cservenyák elmondta: már találkozott ilyen cégekkel Magyarországon, bár az arány nagyjából 100-ból egy. Egyre többen jönnek rá ugyanis, hogy például a technokratikus vezetői stílus nem hatékony, és sokkal nagyobb teret engednek a munkatársaknak a döntéshozatalban, hogy minél többet hozzanak ki a csapatukból.

Hatékony vagy nem?

Hogyan tartsuk meg az Y-generációt?
Az elmúlt fél évben a HR-vezetők rendre a korábban sikeres ösztönzési módszerek hatástalanságáról számolnak be; a cégvezetők ezek költséghatékonyságának határozott romlását érzékelik. Az elhúzódó recesszió kiélezi a munkaadók és a munkavállalók viszonyát. A legértékesebb munkatársakért fokozott verseny zajlik, éppen ezért megtartásuk és a céghez való kötődésük erősítése felértékelődött.

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy eltérően ítélik meg az ilyen típusú szervezet értékét. Egy amerikai egyetemen végzett tanulmány szerint az önmagukat felügyelő gyári munkások csapatai általában jobban teljesítenek összehasonlítva azokkal a munkavállalókkal, akik hagyományos hierarchiában dolgoznak, addig, amíg a csapattagok jól kijönnek egymással. A csapatok maguk látják el a legtöbb vezetői funkciót. Együtt dolgoznak, bátorítják és támogatják egymást, és összehangolják magukat a külső csapatokkal. Tulajdonképpen közösen végzik el egy jó vezető szerepét. Más tanulmány szerint ugyanakkor a hierarchiák néha növelik a csoport hatékonyságot és meghatározott szerepük van abban, hogy egymás munkáját hatékonyabban segítsék.

Jó példák

A General Electric évekig működtette gyárait művezetők vagy részlegvezetők nélkül. Az ipari óriás a rendszert arra használta, hogy növelje a hatékonyságot az alacsony értékű gyárakban viszonylag kis munkavállalói létszámmal, ahol az egyes dolgozók többféle munkát végeztek.

Egy vezető, a termelési menedzser meghatározza a teljesítmény célokat és segít megoldani a problémákat, de nem írja elő a napi munkafolyamatot. A csapatok, amelyeknek a tagjai önkéntesen vállalnak különböző feladatokat, megbeszélést tartanak minden egyes elvégzendő munka előtt és után illetve ezzel a módszerrel oldják meg a problémákat is. Először az ilyen önmagukat menedzselő csapatok közel két évtizede alakultak egy amerikai üzemben, de az elmúlt öt évben elterjedtek más GE gyárban is, 83 helyre 26 ezer munkavállalóra terjesztették ki a struktúrát.

Felfelé kúszni nehéz lehet, ha nem létezik vállalati ranglétra. De sok munkavállaló úgy érzi, hogy könnyebb elérni a céljait a karrierjében vezetői rétegek nélkül – közölte Chris Wanstrath, egy San Francisco-i szoftvercég vezérigazgatója a WSJ-nek, aki ragaszkodik ahhoz, hogy a titulusa csupán névleges. A cég, amelynek a termékeit együtt dolgozza ki a csapat, szoftvereket fejleszt sok esetben vezetői segítség nélkül 89 emberrel.

A GitHubnál, amely egy kis sárgarézfogantyúkat gyártó cég, szintén nem adnak utasításokat a munkavállalóknak, bár például a kommunikációt céges szinten kezelik. A munkavállalói csapatok eldöntik, hogy mely projektek élvezik a prioritást, és mindenki szabadon csatlakozhat azokhoz olyan minőségben, amit választanak. A döntés az ő kezükben van, hogy ott legyünk, ahol a leghasznosabban tudunk teljesíteni – mondta Wanstrath.

A főnök nélküli struktúra lehet kaotikus néha – állította a cég egyik alkalmazottja -, de teljes bizalmat érzünk és szabadságot illetve magunknak érezzük a feladatokat. Ezért még többet szeretnénk tenni érte – fűzte hozzá.

 

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek