A főnök már tudja, ki lesz az utódja

Egyre több cégvezető gondolkodik távlatokban és készít stratégiai tervet. A vezetők közel kétharmada 1-2 évre előre tekint és egyre több kérdés eldöntésébe vonja be munkatársait. A tervezés erősödését mutatja az is, hogy azok között, akik gondolkodtak a staféta átadásán, sokan már ki is jelölték az erre alkalmas személyt.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Már terveket kovácsolnak - kép: SXC

Tudatosabbá válnak a hazai kis és középvállalatok: a tavalyinál több hazai kkv rendelkezik stratégiai tervvel, emellett növekedett azon cégvezetők aránya is, akik már elgondolkodtak a vezetői utódlás kérdésén – derül ki a CIB Bank megbízásából 100 millió és 10 milliárd forint közötti éves nettó árbevétellel rendelkező cégek vezetői, tulajdonosai körében végzett reprezentatív CIB Stafétabot Kutatásból.

A kkv-k 82 százaléka készít stratégiai tervet

A reprezentatív CIB Stafétabot Kutatás rávilágít arra, hogy 2013-hoz képest 2014-ben több (82%) kis- és középvállalkozás rendelkezik stratégiával. A cégvezetők nagy arányban terveznek tudatosan az adott évben és az elkövetkezendő 1-2 évre előre, és arányuk kis mértékben nő (2013-ban adott évre és 1-2 évre 59%; 2014-ben ez 63%), ami óvatos optimizmusra ad okot. Fejlődési pont a hosszabb tervezés, de jó hír, hogy 3-5 évre is tervez 17 százalék, 5 évnél hosszabb időtávra viszont csupán a 2 százalékuk tekint.  Pozitívum, hogy a tervet készítő vállalkozók kétharmada (67%) szükség esetén finomhangolást hajt végre a stratégián. Ennek okai között szerepel a vevők igényeinek változása, a versenytársak viselkedése és a külső szabályozás változása is.

A vezetők 41 százaléka gondolkodott a stafétabot átadásán

A megkérdezett cégek 64 százalékánál a vezető egyben tulajdonos is, közülük 48 százalék 5 évnél hosszabb ideig tervezi, hogy aktívan részt vesz a cég vezetésében és 41 százalékuk már gondolkodott az utódlás kérdésén. 2013-hoz képest 54 százalékról 64-re nőtt azoknak a vezetőknek az aránya ezen a körön belül, akik már kijelölték utódjukat. A fenti cégek 93 százalékánál a jelenlegi tulajdonos-vezető jelöli ki az utódot és az esetek 89 százalékában családon belül találják meg a következő vezetőt. (Van néhány dolog, amit szem előtt kell tartani rögtön az átvételkor ahhoz, hogy az üzlet ne hulljon darabokra.)

A cégvezetés is egy szakma
A cégvezetők gyakran a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy egy cég vezetése ugyanúgy egy szakma, mint a mérnöki tevékenység, vagy a villanyszerelés. Sőt, ez olyannyira igaz, hogy ahogy egy mérnök munkájában vétett legkisebb hiba is képes a rendszer működését veszélyeztetni, egy cégvezető legkisebbnek tűnő döntése is képes a cég stabilitását megingatni. Szakértőnk segít, mik a legfontosabb területek, ahol célszerű képezni magunkat, ha az iskolában nem “cégvezetés” szakra jártunk.
A kutatás rávilágít arra is, hogy a vezetők több mint fele (51%) egymaga dönt a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekben, azonban stratégiai, marketing és HR ügyekben többen engedik ki a gyeplőt a kezükből. „A cégvezetők leginkább a pénzügyekkel kapcsolatos döntéseket hozzák meg egymaguk, így esetükben kiemelkedően fontos, hogy külső, jellemzően banki tanácsadó segítse a döntés meghozatalának előkészítését.” – emelte ki Szabados Richárd, a CIB KKV és Lízing Üzletágak vezetője.

Továbbra is a minőség a legfontosabb versenyelőny

A megkérdezett cégvezetők több mint kétharmada (69%) úgy látja, hogy cége számára a minőség a legfontosabb versenyelőny a piacon, de sokak szerint az árszint, a jó kapcsolatok és a kiváló munkatársak is jelenthetnek előnyt a versenytársakkal szemben. A sikeres vállalkozás alapismérvei között legtöbben az elégedett, visszajáró vevőkört említik (73%), de sokan kiemelik a megbízhatóságot (62%) és a jó stratégiát (57%) is.

Míg tavaly a vállalkozások között relatív többségben voltak azok, akik a meglévő piacokon akarták növelni részesedésüket, addig idén azok vannak legtöbben, akik új piacokat szeretnének elérni jelenlegi kínálatukkal. Az exportáló cégek közel fele (44%) készül arra, hogy új piacokat érjen el, ráadásul körükben magasabb azoknak a vezetőknek az aránya, akik a meglévő piacon is növekedni szeretnének. A vállalatvezetést illetően a cégvezetők 65 százaléka a működés stabilitását tartja a legfontosabb tényezőnek.

Miért lehet jobb egy középszerű stratégia egy kiválónál?
Egy középszintű stratégia kiváló, fegyelmezett megvalósítása a tapasztalatok szerint sokkal jobb eredményeket hoz, mint egy kiváló stratégia középszintű megvalósítása. Hogy miért? És hogy leszünk mi eredményesek? Segítünk!

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo