A több mint 41 ezer 2009-ben alapított vállalkozás közül csak 2183 mondhatja el magáról, hogy 2014-ben 100 millió forintot meghaladó árbevételt ért el. Az öt éve alapított cégek 40 százaléka nemhogy ennyire nem volt sikeres, de egyenesen meg is szűnt. A többiek 100 millió forintnál kisebb árbevétellel tevékenykednek. Az árbevétel nem minden: az üzleti siker alapja az eredmény, ám a nagy árbevételt elérők között csak 9 százalék a 2014-ben veszteséget elkönyvelők aránya, és ezek többségének is voltak jobb évei.
Az Opten azt vizsgálta, mi a közös ezekben a társaságokban. Nos, a tevékenységi kör semmiképpen sem ad eligazítást, és azoknak sincs igazuk, akik szerint kizárólag a fiatalság és az innováció viszi előre a világot. (Pedig a fiatal vállalkozók aktívak és bizakodók.)
A sikeres cégek közül messze a legtöbben, szám szerint 783-an a „kereskedelem és gépjárműjavítás” területén vetették meg lábukat, ami, jóllehet az e-kereskedelem elterjedésével komoly változáson megy keresztül napjainkban, mégiscsak tradicionális ágazatnak tekinthető, ahogyan a második helyezett építőipar (268 társaság) is. A harmadik helyre a feldolgozóipar futott be 234 vállalkozással. „A jelenség értékelésekor nem szabad elmenni amellett, hogy mindhárom dobogós ágazat jelentős készletállománnyal és nagy mennyiségű átfutó anyaggal dolgozik, ezért esetükben a nagy árbevétel jelentős ráfordítással párosul” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Némiképp meglepő, hogy az „informatika és kommunikáció” tevékenységi körben csak 68 cég tudott 100 milliós árbevétel fölé jutni. A tudásalapú gazdaságról álmodókat ugyanakkor megnyugtathatja a tény, hogy a „szakmai, tudományos és műszaki tevékenység” ágazatban már nagyobb számban találhatók sikeres vállalkozások (204 cég, 4. helyezés). Könnyen elképzelhető, hogy közöttük számos informatikai területen működő céget is találhatunk, hiszen a tevékenységi körök itt némiképp összemosódnak: sokszor pusztán a tulajdonosok elhatározásán múlik, hogy alapításkor mit jelölnek meg a cég fő tevékenységeként.
A sikeres társaságok vezetőinek átlagéletkora 44 év, vagyis alapításkor közel jártak a 40-hez. „Ez némiképp cáfolja azt a sztereotípiát, miszerint a vállalkozás sikerének titka az ifjonti lendület. Sokkal inkább arról árulkodik, hogy a siker záloga az üzleti rutin” – mondja Pertics Richárd. Ezt támasztja alá az is, hogy a 2183 sikeres vállalkozás közül csak 959 olyat talált az Opten, amelyben valamennyi tulajdonosnak ez volt az első működő vállalkozása; a tulajdonosok döntő többsége tulajdonosként vagy cégjegyzésre jogosult személyként korábban már részt vett más társaságok irányításában.
„A sikeres társaságok tulajdonosainak egyharmada nő – mondja Pertics Richárd. Az igazgató szerint ez szemben áll a közvélekedéssel, miszerint a nők kockázatviselési hajlandósága csekélyebb, mint a férfiaké. – Az összes vállalkozást vizsgálva a cégjegyzésre jogosultak között ennél is magasabb arányban találunk női vezetőket, általában azonban nem a vezetés csúcsain, hanem inkább a második-harmadik vonalban. Itt viszont olyan hölgyeket látunk, akik kockáztatnak, céget alapítanak és vezetnek sikerrel, sokan közülük talán éppen azért, mert eredeti munkakörükben szembetalálták magukat az üvegplafon jelenségével” – mondja az Opten igazgatója. Pedig mindennél jobban kellenek a világnak a női vezetők!
