A felejthetetlen beszédek titkai

2015. június 12. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az ember számtalanszor kerül előadói helyzetbe – nem csak hivatalos szituációkban, hanem például akkor is, ha be kell mutatkozni egy társaságban vagy üzleti szituációban. Szakértői tanácsok következnek, hogy emlékezzen ránk a hallgatóság!

Az emberek nagy része tízből kilenc bemutatkozásra nem emlékszik 10 perccel azután, hogy az megtörtént. Mit csinál másképp az az egy, akire igen?

A sikeres előadáshoz nem számít, hogy valaki férfi vagy nő, extrovertált vagy visszahúzódó. Csak az számít, hogy van-e releváns mondanivalója. Minden más elsajátítható – mondta Győrffy Kinga a Personal Branding Institute kommunikációs tanácsadója a Piac&Profit kisvállalkozók számára szervezett tréningjén. A magával ragadó előadásra viszont nagyon tudatosan fel kell készülnünk.

A spontaneitás nem működik!

Armstrong például fél évvel a Holdra szállás előtt kitalálta a „kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek” mondatot. Hruscsov pedig, amikor történelmivé vált beszéde alatt cipőjével verte az asztalt, azt nem a lábáról vette le – ezt filmfelvétel bizonyítja – mindkét cipője a lábán volt. Tehát korántsem a hirtelen indulata ragadta el, épp ellenkezőleg, nagyon is felkészült.

Hogy elragadta volna az indulat? Szó sincs róla!
Kép:YouTube

A magával ragadó előadásra való felkészülésként az alábbi lépéseken kell végighaladnunk, ezeket kell sorban végiggondolnunk.

1. Mi az előadásunk célja az adott helyzetben. Ez lehet információközlés, gondolatokra való motiválás, tettekre való inspirálás, meggyőzés, valaminek a cáfolata stb.

2.Ki a közönség. Mennyien vannak? (Minél nagyobb a közönség, annál inkább csökken az átadható gondolatok komplexitása.) Kíváncsiak- e rám? Mik az elvárásaik? Milyen neműek? Milyen korúak? Ismerősök vagy ismeretlenek?

3. Mi a beszédünk üzenete? Egy mondatban meg kell fogalmaznunk a magunk számára. Képzeljük el, hogy ha nem egy hosszú előadásra, csak egy mondatra lenne lehetőség, akkor mit mondanánk. Hosszúságban kb. 140 karakterben gondolkodhatunk.

4. Milyen érzést szeretnénk kiváltani a hallgatóságból? Tiszteletet? Megdöbbenést? Nevetést?

5. Mi a két legfontosabb szerkezeti elem az előadásban? Emlékezetesség szempontjából ezek a bevezetés és a befejezés. Ezek közül is elsőként a befejezést kell előkészíteni! Ha előre megvan, hogy hova akarunk eljutni, nem fordulhat elő, hogy menet közben lelassulunk és elkalandozunk. Retorikai alapszabály, hogy a csúcson kell befejezni. A befejezés érzelmileg és hangulatilag mindig a legmagasabb ponton kell történnie. Nem abbahagyjuk, hanem befejezzük! Ezt kell a legtöbbet gyakorolni is. Így elkerülhető, hogy túlbeszéljük például a végét, ami gyakori hiba.

A bevezetés és befejezés egy háromperces beszédben körülbelül 4-4 mondat ideális esetben – ennek megfelelően lehet arányosítani hosszabb beszéd esetén.

Néhány hasznos trükk

Használhatunk bevezetéskor a témához kapcsolódó idézetet is – egy példaképtől, üzlettárstól, de akár a gyermekünktől. Lehet idézni és egyetértőleg kapcsolódni hozzá, de akár szembehelyezkedni is! Utóbbinak nagyon jó figyelemfelhívó ereje van! Mindig előbb idézünk és utána hivatkozunk az idézet forrására, ez sokkal hatásosabb.  A befejezésben azért nem hasznos idézetet használni, mert a cél az lenne, hogy a végén a saját szavainkra, saját üzenetünkre emlékezzen a hallgatóság.

Összességében igaz, hogy minél rövidebb a beszéd, annál hosszabb a felkészülési idő. Ahogy Goethe írta egyszer: ha lett volna még egy kis időm, akkor rövidebb levelet írtam volna.

Az erős érzelmi töltetű részeket inkább a beszéd végén helyezzük el. Ha az elején nagyon intenzíven indítunk, megvan a veszélye, hogy a szöveg elkezd lejteni. Az érzelmek kiváltása ugyanakkor nagyon fontos, aminek fiziológiai magyarázata is van. Az érzelmek dopamint váltanak ki a szervezetben, ami pedig serkenti a memóriát.

A bevezetés funkciói: figyelemfelkeltés, a hallgatóság jóindulatának megnyerése, a téma előkészítése. Lássunk néhány retorikai eszközt olyan indításra, amely mindhárom funkciót beteljesíti:

– Kérdés a bemutatkozás elején – költői kérdés, amit maga az előadó válaszol meg. Vigyázni kell a provokatív kérdésekkel, mert ha az előadó máshogy válaszol rá, mint ahogy a közönség magában, akkor eleve rossz irányba indulunk el. Lehet meglepő, de ne vágja tarkón a hallgatóságot.

– Történetmesélés a bevezetésben. Ez nem csak a hallgatóság figyelmét segít felkelteni, de a lámpaláz leküzdésében is segít, hiszen a miénk, önazonos. A személyes történet segít átadni a szenvedélyünket túlzások nélkül.

– Önirónia. Jól meg lehet nyerni vele a hallgatóság bizalmát. Steve Jobs híres beszédét úgy indította egy egyetemi diplomaosztón, hogy megvallom, soha nem szereztem diplomát és most vagyok a legközelebb hozzá.

– A téma lehatárolása. Elmondjuk, hogy miről NEM fogunk beszélni.

A befejezés funkciói: összefoglalás és jövőbe nyitás.  Utóbbira kiváló megoldás egy kérdés feltevése a végén, vagy felszólítani, kérni valamire a hallgatóságot. (Gondolja végig, vegye meg, lapozza át stb.)

A befejezésben is lehet történetet mesélni, de óvatosan. A megoldás a keretes szerkezet lehet – amiről beszéltünk a bevezetéskor, az tér vissza. Az egység, teljesség és befejezettség érzését nyújtja a hallgatóságnak, amit ritkán élnek meg az emberek, ezért nagy élményt nyújt számukra.

Hónapokig tesztelte az előadásait az “éles bevetés” előtt
Kép:Flickr

Ha megvan a szöveg, következik a gyakorlás.

Szó szerint soha nem írjuk le a szöveget, mert a memóriánk nem mondat, hanem szó alapú. Ha teljes mondatokat próbálunk memorizálni, stresszhelyzetben nagyobb a gond. Inkább kulcsszavakat, témákat, irányokat jegyzünk fel és memorizálunk.

Semmiképpen ne magunkban gyakoroljunk! A hangosan mondott szövegnél egyrészt szokjuk a saját hangunkat, és csak így tudjuk mérni az előadás idejét!

Érdemes közönséget is keresni a próbához! Steve Jobs hónapokig tesztelte az előadásait különböző közönségek előtt. Először egy kedves személy előtt próbáljunk, ha ott már megy, jöhet egy kritikus – az ő reakcióit is beépítjük az előadásba. Érdemes többféle bevezetést és befejezést is írni és azokat tesztelni a közönségeken.

Stresszhelyzetben a begyakorolt szöveg megóv attól, hogy szétessek és abban is segít, hogy a közönséggel való kapcsolat kialakítására tudjunk koncentrálni – hisz nem azzal kell foglalkoznunk, hogy mit is akarunk mondani és melyik rész is következik. Az igazán profik fel is veszik a gyakorlást és visszahallgatják magukat – így kiderülhetnek például azok a nyelvtörő szóösszetételek, amibe belebonyolódnánk.

Hiába magunkról beszélünk, az is a közönségnek kell, hogy szóljon. Tehát szerepelnie kell a ti/önök szónak benne! Ha ez nincs meg, gyanakodhatunk, hogy van mit javítani. A lényeg, hogy kapcsolat alakuljon ki a közönség és a beszélő között. Az előadás a közönségről, a közönségnek szól, tehát be kell vonni őket, ennek eszköze a megszólítás.

Az igazán emlékezetes beszédek történetekre építenek. Sorozatunk következő részében megtudhatja, hogyan képes Ön is magával ragadó történeteket elmesélni!

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek