A dizájn, mint versenyelőny

2013. február 16. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A dizájn sokkal több, mint formatervezés. Nem egy termék feldíszítése, inkább mindent átható, versenyelőnyt jelentő újfajta filozófia.

A szépség nem minden Kép:PP/BartosGyula

A dizájn az Európai Unió által is elfogadott új értelmezés szerint nem díszítő elemeket jelent, hanem egyfajta ergonómiai és érzelmi többletet, ami belülről táplálja, új értékekkel gazdagítja a tárgyat, szolgáltatást, új piacokat teremt, és fontos versenyelőnyt generál. Vagyis nem „csicsás csomagolás”, hanem olyan, az üzletmenetbe szervesen beépülő részelem, amelynek köszönhetően egy termék piacra dobási költségének teljes megtérülési ideje átlagosan a felére csökken – mutat rá egy uniós felmérés.
– Az a tapasztalatunk, hogy a dizájn nagyon gyorsan, akár tizenkét–tizennyolc hónap alatt megtérül a technológiára fordított összes költséggel együtt – mondja Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács elnöke és az Európai Design Vezetőtestület tagja.

Nézze meg a 2012-es formatervezési díjas termékeket!

Mi lenne ha…

Tágabb értelmezésben a dizájn nemcsak tárgy- és környezetalakítás, hanem stratégia, elemzés és folyamat. Ha mindent átható megközelítésként tekintenek rá, újfajta, integrált gondolkodást jelent, amely a világot nem úgy látja amilyen, hanem amilyen lehetne.

A kreatív ipar kitörési pont
A dizájn mint főtevékenység fontos szerepet játszhat a nemzetgazdaság egésze szempontjából. Nem véletlenül szeretné az unió, hogy Európa vegye vissza a kézműves és kreatív iparban korábban betöltött vezető szerepét. Antonio Tajani uniós biztos kezdeményezésére tavaly létrejött az Európai Dizájn Vezetőtestület, Nagy-Britanniában a kreatív iparágakat a GDP szempontjából a pénzügyi szektorral említik egy szinten, de élen járnak többek között a finnek és az olaszok is, amikor a dizájn gazdaságot élénkítő szerepéről van szó. „Nagy lépés lenne, ha a kis- és középvállalatok Magyarországon is rátalálnának a kreatív iparban rejlő üzleti lehetőségekre” – mondja a Magyar Formatervezési Tanács elnöke. „Az Új Széchenyi Terv célkitűzései között szerepel is, hogy Magyarországot a térség kreatív ipari központjává kell tenni” – teszi hozzá Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál stratégiai igazgatója. Úgy véli, ehhez minden adottságunk megvan: Európa szívében, jól képzett és tehetséges szakembereket felvonultató országot tudhatunk a magunkénak.

Az integrált gondolkodás képessége pedig komoly versenyelőny a kkv-k számára a jelenlegi, válságos körülmények között. Az integráció eredménye, hogy a vállalat összehangolja a gazdasági, a technológiai és a használhatósági szempontokat az esztétikai törekvésekkel és a környezettudatossággal – magyarázza Bendzsel.

Az eredetileg Roger Martin által leírt dizájngondolkodást magukévá tevő cégeknél kutatási tapasztalatok szerint rendszeresek lesznek az áttörő újítások, így jelentősen nő a hozzáadott érték és a termelékenység, gyorsul a problémamegoldás folyamata, míg a költség csökken. Ez mindent magába foglaló folyamat, amely úgy formálódik, hogy az érintetteket bevonják a stratégiai döntésekbe, a fejlesztésekbe, a megvalósításba és annak kommunikációjába – mondják a budapesti defo labor munkatársai. A hasonlóan gondolkodó dizájnmenedzsment-megközelítés az üzleti hasznosságra helyezi a hangsúlyt, és az innovációban a technológiával egyenrangú partnernek tekinti a dizájnt.

A legnagyobb márkák sikerében nagy szerepe van a dizájnnak. Itt olvashatja, ők mitől lettek a fogyasztók kedvencei!

Nem hókuszpókusz

Egy a Magyar Formatervezési Tanács felkérésére 2011-ben készült kutatás szerint a hazai kkv-k közül főleg a válság előtt alakult – vagyis már a nehéz időszakot átélt – cégek látják, hogy üzleti szempontból döntő jelentősége lehet a dizájn tudatos alkalmazásának.
– Hogy a dizájn valódi versenyelőny, arra a legjobb példa a világ ma legsikeresebb vállalata, az Apple, amely teljesen felborította a korábban megszokott termékfejlesztési folyamatot, és a dizájnt állította a középpontba – mondja Cosovan Attila, a formatervezési tanács tagja, a nemzetközi hírű Red Dot dizájndíjjal is kitüntetett termékeket alkotó Co&Co Communication Kft. ügyvezetője.
– Nem hókuszpókuszról van szó – állítja a kreatív ipartól jóval távolabb álló szerszám- és alkatrészgyártással foglalkozó Gia Form Kft. ügyvezetője, Gaszt Attila is –, hanem olyan, a piacképességet növelő kulcstényezőről, amely a nemzetközi színtéren szinte már elvárás, de sokat segít például a beszállítóvá válás során is egy kkv-nak. Véleménye szerint a sarki fűszerestől a nemzetközi kapcsolatokra építő középvállalatig minden cégnek szüksége van arra, hogy megtervezze a terméke megjelenését.

Díjazott menedzsment
A Design Management Díj kitüntetettjei minden évben olyan vállalkozások, amelyek eredményesen élnek a dizájn eszközeivel. 2012-ben egy mikrovállalkozás, a Fruit of Care Nonprofit Kft. kapta meg az elismerést, ahol a fogyatékkal élők profi tervezők által alkotott kézműves ajándéktárgyakat állítanak elő. Az üzleti modell központi eleme a dizájnirányítás. A műhelyekben készülő termékek piacképességét jelentősen emeli a professzionális tervezők közreműködése és a dizájnmenedzsment-koncepció. A design a termék minőségének javítása mellett társadalmi szemléletformálási funkciót is betölt: összekapcsolja a professzionális tervezőket, a fogyatékkal élőket foglalkoztató műhelyeket, a fogyasztókat és a CSR iránt elkötelezett vállalatokat, és segíti a fogyatékkal élő munkavállalók társadalmi beilleszkedését.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor