A dinnyekartell Brüsszel szemét is csípi

2014. április 17. csütörtök - 17:04 / piacesprofit.hu
  •    

Három, korábban indított kötelezettségszegési eljárást is új szakaszba léptet Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Most a dinnyekartell, a dohány és a kommersz szeszek miatt rágott be Brüsszel.

A dinnyekartell, a dohány és a szeszes italok jövedéki adózása miatt folyik ellenünk eljárás – Kép: SXC

A bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Budapestre abban az eljárásban, amely az uniós versenyjog maradéktalan alkalmazására kéri Magyarországot a mezőgazdasági termékek terén, miután Magyarország olyan jogszabályt fogadott el, amelynek értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatilag nem léphet fel a mezőgazdasági termékekkel kartellezők ellen.

A témához kapcsolódó jegyzetünket itt olvashatja!

Közleményében a bizottság világossá teszi, hogy az uniós szerződés tiltja a kartellezést és a piacot más módon korlátozó üzleti gyakorlatokat, ezek kizárása pedig hatékony és elrettentő erővel bíró büntetések kiszabásával lehetséges.

Ez a kötelezettségszegési eljárás októberben indult, és Brüsszel azt kifogásolja, hogy agrárkartellek esetében csak akkor állapíthat meg büntetést a GVH, ha az érintett gazdasági szereplők az után is fenntartják a fogyasztókat megkárosító, versenykorlátozó tevékenységet, hogy a hatóság azonosította a törvényellenes tevékenységet, teljes mértékben alátámasztotta bizonyítékokkal a kartell létezését, és felszólította a feleket, hogy megszabott határidőre hagyják abba a versenykorlátozó magatartást.

Emellett az adózás terén indult eljárásokban is elindult egy-egy ilyen levél Brüsszelből Magyarországra. Az egyikben a bizottság annak a gyakorlatnak a beszüntetésére szólítja fel Magyarországot, hogy különféle szeszes italokra különböző jövedékiadó-kulcs vonatkozik, és az egyik jelentősen magasabb a másiknál. A bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az uniós jog a szeszes italok esetében egyetlen általános jövedékiadó-kulcs alkalmazását teszi lehetővé azok alkoholtartalmától függően, ezzel szemben Magyarország a szeszes italok készítési módja és összetétele szerint különbözteti meg, és adóztatja eltérő módon ezeket az italokat. A magyar jog az olcsóbb, aromával ízesített, „kommersz” szeszes italokat sújtja nagyobb adóval. Emiatt tavaly áprilisban indult el hivatalosan a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. (A jövedéki adó változásaival amúgy is nehezen tartanak lépést a cégek.)

A pálinkacsatát nem lehet megnyerni?
Az adózási szabályokat és az uniós jogot is figyelembe véve nincs olyan megoldás, amellyel egyszerre lehetne jövedékiadó-mentesen és egyben az európai uniós jognak is megfelelve pálinkát főzni Magyarországon.

A másik indoklással ellátott véleményben Brüsszel azt kifogásolja, hogy a forgalmi vagy jövedéki adó változása esetén a régi zárjeggyel ellátott dohánytermékeket 15 nap után ki kell vonni a forgalomból. A bizottság közleményéből az derül ki, hogy a jövedéki adóztatás harmonizációját szolgáló irányelv nem teszi lehetővé, hogy a magyar jog korlátozza egyszer már forgalomba került dohánytermékek kereskedelmét. Ez az eljárás tavaly május végén indult Magyarország ellen.

A bizottság tudatta azt is: Magyarországnak mindhárom ügyben 60 napja van arra, hogy a kifogásolt jogszabályokat összhangba hozza az uniós szabályokkal, máskülönben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A Magyar Kormány továbbra is kitart amellett, hogy a komoly egészségügyi kockázatot jelentő,  finomszesz és  mesterséges aromák felhasználásával készült, úgynevezett „kommersz” szeszes italoknak magasabb legyen a jövedéki adója. A „kommersz” szeszes italok kedvező kiskereskedelmi ára ugyanis az egészségre károsabb alkoholtartalmú italok fogyasztását növelte, ezért  a differenciált adómérték bevezetése az alacsonyabb minőségű italoknál a fokozott egészségügyi kockázatára való tekintettel az egész társadalom érdeke. A bizottság ezzel a különbségtétellel nem ért egyet. A dohánytermékek értékesítésénél vitatott rendelkezéseknek is kiemelt jelentősége van a jövedéki adózás rendszerében, hiszen a gyártók és forgalmazók adóemelést megelőző, túlzó készletezési szokásai jelentős kárt okoztak a hazai költségvetésnek.